A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
KkStB Yv sorozat | |
kkStB Yv BBÖ Yv ÖBB 598 | |
Pályaszám | |
kkStB Yv.1–3, BBÖ Yv.1–3, ÖBB 598.01–03 | |
Általános adatok | |
Gyártó | Krauss/Linz |
Gyártásban | 1896 |
Selejtezés | 1973 |
Darabszám | kkStB: 3 BBÖ: 3 ÖBB: 3 db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | 0-6-4T |
Nyomtávolság | 760 mm |
Hajtókerék-átmérő | 800 mm |
Futókerék-átmérő | 540 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 40 km/h |
Kapcsolókészülékek közötti hossz | 8,080 m |
Magasság | 3,800 m |
Csatolt kerekek tengelytávolsága | 2.100 mm |
Teljes tengelytávolság | 5.000 mm/4.800 mm[1] |
Üres tömeg | 19,5 t |
Szolgálati tömeg | 26,5 t |
Tapadási tömeg | 17,0 t |
Fékek | |
Típusa | Légűrfék |
Gőzvontatás | |
Jelleg | C2' n2vt |
Hengerek | |
Száma | 2 |
Nagynyomású henger(ek) átmérője | 310 mm |
Kisnyomású henger(ek) átmérője | 450 mm |
Dugattyú lökethossza | 400 mm |
Gőznyomás | 13,0 at |
Tűzcsövek | |
Száma | 120 |
Hossza | 3.700 mm |
Rostélyfelület | 1,03 m² |
Sugárzó fűtőfelület | 4,3 m² (vízborított) |
Csőfűtőfelület | 61,4 m² (vízborított) |
Forrfelület | 65,7 m² (vízborított) |
Vezérmű rendszere | Winkelhebel |
Vízkészlet | 3,0 m³ |
Tüzelőanyag-készlet | 1,0 m³ |
A Wikimédia Commons tartalmaz KkStB Yv sorozat témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A kkStB Yv egy osztrák keskenynyomtávú szertartályosgőzmozdony-sorozat volt a cs. kir. Államvasutaknál (k. k. Staatsbahnen, kkStB). A mozdony egyike volt a Karl Gölsdorf által tervezett keskenynyomtávú mozdonyoknak.
A kkStB beszerzett a Ybbstalbahn 1896 megnyitott első vonalszakaszára három db-ot ezekből a mozdonyokból a Krauss linzi gyárától. A sorozatjel az Ybbstalbahn kezdőbetűjéből és a mozdonygépezet fajtájára (kompaund gépezet, németül Verbundantrieb) utaló v betű ered.[2]
Szerkezete
A mozdony C2’ kerékelrendezésű volt. Hasonlóan a már bevált U sorozathoz a belsőkeretes hajtókerekekkel amelyek egy a hátsó futótengelyeket befoglaló külsőkeretes forgóvázzal volt egybeépítve.. A hajtótengelyen lévő kerekeken nem volt nyomkarima. Ez a futóműkialakítás jó ívfutást tett lehetővé a 60 méter sugarú kanyarokban. A Karl Gölsdorf által kifejlesztett Winkelhebel-vezérlést, ami a Heusinger-vezérlés egyszerűsített változata volt, itt alkalmazták először.[3] A mozdony kezdetben szikrafogó dobos kéménnyel készült az olcsó barnaszén tüzelés szikraszórásának megakadályozására..[4]
Ez a futóműkonstrukció ezeknél a mozdonyoknál nem vált be, mivel gyakran közlekedtek fordított irányba. Ez a körülmény is hozzájárult, hogy további példányokat már nem rendeltek ebből a sorozatból.[4] Inkább a kkStB a már jól bevált és olcsóbb U sorozatot alkalmazták. Az Yv mozdonyok kisiklásának okaként az utánfutó forgóvázának merev forgócsapját állapították meg, mivel nem volt felfelé játéka a futótengelyeknek a pályaegyenetlenségek kiegyenlítésére.[4] Johann Rihosek megtervezte a mozdonyok átépítését mely során a hátsó futó forgóvázat a belső kerettel egy gőmbcsuklóval támasztotta fel. Ahhoz, hogy a vezető a mozdony a pályán tarthassa, a hajtótengely kerekeire nyomkarimát kellett felszerelni. Ezzel a módosítás, amely jól bevált, megváltozott a mozdony tengelytávolsága 5000 mm-ről 4800 mm-re.
További sorsuk
1938-ban a Német Birodalmi Vasút a mozdonyokat a 99 901-903 pályaszámtartományba sorolta. 1953-ig az ÖBB-nél 598 sorozatként üzemeltek amikor is a 2095 sorozatú dieselmozdonyok átvették a helyüket. 1960-ban a Ybbstalbahn vonalai a Waldviertler Schmalspurbahnen és a Steyrtalbahn állományába kerültek. Bár a sorozat mozdonyait formálisan selejtezték, csak sokkal később, 1973-ban vonták ki az utolsót az üzemből.
Ma az egykori Yv.1 távol bármilyen keskenynyomközű pályától mint emlékmű Eichgraben-ben a bécsi erdőben, a másik két gép tulajdonosa a Club 598. Yv.2 volt az egyik első magán kezdeményezésre reaktivált gőzmozdony és Ausztriában, az Yv.3 működőképessé tételét hosszabb távon tervezi a tulajdonos.
Megjegyzés
- ↑ átépítés után
- ↑ Az egykori Ausztriában a keskenynyomtávú mozdonyok sorozatjele az első állomáshely vagy üzembehelyező vasút nevének kezdőbetűje volt. (a fordító megjegyzése)
- ↑ Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen - Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB. Alba Publikationen, 2. Aufl., Jan. 2002, S.238–239.
- ↑ a b c Johann Rihosek: Im Gedenken zum 50jährigen Bestehen der Ybbstalbahn. Eisenbahn Österreich, 2/1950, S.36–37.
Források
- Az Yv2 gyári fotója
- A BBÖ 598.01 szoborként Eichgrabenben[halott link]
- Az DRB 99 901 (egykori Yv1). . (Hozzáférés: 2011. június 21.)
- Az Yv2 üzemben. . (Hozzáférés: 2011. június 21.)
- A típus története számokban (német nyelven)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a kkStB Yv című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.