A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
MKpV Nádor és István | |
MKpV Nádor és István / SöStB Nádor és István / ÁVT 71–72 | |
Pályaszám | |
SöStB 15–16 ÁVT 71–72 | |
Általános adatok | |
Gyártó | Norris/Bécs |
Gyártásban | 1846 |
Szolgálatba állás | 1846 |
Átépítés | |
Éve | 1855 |
Selejtezés | 1866 |
Darabszám | MKpV: 2 SöStB: 2 (MKpV-től) ÁVT: 2 (SöStB-től) db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | 2-4-0 |
Nyomtávolság | 1 435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 1 212 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 40 km/ó km/h |
Tapadási tömeg | 18,9 t |
Gőzvontatás | |
Jelleg | 2A-n2 / 1B-n2 |
Hengerek | |
Száma | 2 |
Gőznyomás | 6,25 atm |
Rostélyfelület | 0,99 m² |
Forrfelület | 86,0 m² |
Teljesítmény | 60 LE |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az MKpV Nádor és István két szerkocsis gőzmozdonya volt a Magyar Középponti Vasútnak (MKpV).
A mozdonyokat a Bécsben letelepedett William Norris 1846-ban építette 2A tengelyelrendezéssel, majd a kapcsolatlan kerékpárú mozdonyokból 1B két kapcsolt kerékpárúvá építette át 1855-ben. A NÁDOR és ISTVÁN nevet kapták. Belsőkeretes külső, ferde hengerelrendezésű gépek voltak. Az állókazánfedél félgömbformájúra volt kialakítva.
A MKpV mozdonyépítési igazgatója John Baillie korán felismerte, hogy a kapcsolatlan kerékpárú mozdonyok a MKpV igényeinek nem felelnek meg. Ezért engedélyezte, hogy két 2A mozdonyt 1855-ben két kapcsolt kerékpárúvá építsenek át. Az átépített gépek belsőkeretes elrendezése megmaradt, kívül ferdén elhelyezett gőzhengerekkel, ami kedvezett a futókerék elhelyezésének. A keresztfej egyvezetékes volt. Érdekes megoldás a két párhuzamos köracélból kialakított csatlórúd. A hajtókerék a második pár volt. A keret között elhelyezett vezérmű működtette a hengerekkel párhuzamos kívül elhelyezett síktolattyúkat. A mozdony fatüzeléssel 60 LE teljesítményű volt. Ezeknek a mozdonyoknak nagyobb tapadás vonóereje viszonylag kisebb kapcsolt kerékátmérőkkel párosult és 35–40 km-es sebességével mind személy-, mind tehervonati szolgálatra megfeleltek.
A táblázatban a technikai adatok az 1885-ös átépítés utáni állapotra vonatkoznak.
1850-ben a MKpV-t államosították megalakítva az (Osztrák) cs. kir. Délkeleti Államvasútat (SöStB), a mozdonyok is átkerültek és új, 15 és 16. pályaszámokat kaptak. Azután, hogy 1855-ben a SöStB-t megvásárolta az ÁVT a pályaszámokat 71 és 72-re változtatták. 1864-ben minden átépített mozdony átkerült a Magyar Északi Vasúthoz (MÉV) és 1866-ban selejtezték őket.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az UZB – Nádor und István című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
- Kubinszky Mihály. Ungarische Lokomotiven und Triebwagen. (német nyelven). Budapest: Akadémia kiadó (1975). ISBN 963-05-0125-2
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.