A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1864
1864 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1864 |
Ab urbe condita | 2617 |
Bahái naptár | 20 – 21 |
Berber naptár | 2814 |
Bizánci naptár | 7372 – 7373 |
Buddhista naptár | 2408 |
Burmai naptár | 1226 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1856 – 1857 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1919 – 1920 |
Shaka Samvat | 1786 – 1787 |
Holocén naptár | 11864 |
Iráni naptár | 1242 – 1243 |
Japán naptár | 2524 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4560–4561 |
Kopt naptár | 1580 – 1581 |
Koreai naptár | 4197 |
Muszlim naptár | 1280 – 1281 |
Örmény naptár |
1313 ԹՎ ՌՅԺԳ |
Thai szoláris naptár | 2407 |
Zsidó naptár | 5624 – 5625 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek
Évek: 1859 – 1860 – 1861 – 1862 – 1863 – 1864 – 1865 – 1866 – 1867 – 1868 – 1869
Események
Határozott dátumú események
- február 1. – 57 000 fős osztrák és porosz haderő tör át az Eider folyón a dánok uralta Schleswig-Holsteinba.
- március 14. – Sass Flóra Samuel Bakerrel felfedező útra indul Kairóból a Nilus forrásvidékére.[1]
- augusztus 5. – Giovanni Battista Donati olasz csillagász elsőként figyeli meg egy üstökös (az 1864 II. üstökös) színképét.[2]
- augusztus 22. – Létrejön Henri Dunant genfi emberbarát kezdeményezésére a genfi konvenció, a háborús sebesültek és betegek védelmére. (A Nemzetközi Vöröskereszt megalapítása.)
- szeptember 2. – Az Unió katonái bevonulnak a lángokban álló Atlantába.[3]
- szeptember 15. – Franciaország és Olaszország titkos egyezményt köt a római kérdésben. (Franciaország kötelezettséget vállal, hogy két esztendőn belül kivonul Rómából. A kivonulás előtt hat hónappal az olasz király átteszi székhelyét Torinóból Firenzébe. Az áthelyezés miatt szeptember 21-én lázadás tör ki, amely megbuktatja a Minghetti-kormányt.)
- szeptember 28. – Karl Marx és Friedrich Engels Londonban megalapítja a Nemzetközi Munkás Egyesülést, az I. Internacionálét.
- október 30. – A Bécsi békében IX. Keresztély dán király átengedi Schleswig-Holstein és lauenburgi hercegségeket Ausztriának és Poroszországnak. (A közös porosz-osztrák uralom hamarosan ellentéteket okoz Berlin és Bécs között.)
- november 8. – Abraham Lincolnt újra megválasztják az északiak az USA elnökévé. (Ez évben a déli államok jó része az északiak uralma alá kerül, a déliek mégsem engednek, és elrendelik a 17–50 éves férfiak általános mozgósítását; még a négereket is besorozzák.)
Határozatlan dátumú események
- február – A déli kongresszus megszavazza, hogy az elnök erőszakkal is végrehajthassa a sorozást. (A két évvel korábbihoz képest új korhatárt jelöltek ki a hadkötelesek számára. Immár a 17 és 50 év közötti férfiakat sorozták be, s a leszerelés előtt állókat további szolgálatra kötelezték.)[3]
- az év folyamán –
- A japán hagyományhű párt sorozatos merényleteket szervez az idegenek ellen; a sógun, Japán igazi ura, megakadályozza a külföldi hatalmakkal kötött szerződések végrehajtását. (Ezért a hatalmak egyesült flottája szeptemberben ágyúzza Simonoszeki japán kikötőt. Októberben Tokió ellen intéznek flottatüntetést, kikényszerítik a sógun lemondását és a szerződések végrehajtását. A sógun hívei az új rendszerhez pártolnak.)
- I. Miksa mexikói császár Bazaine francia tábornok vezetése alatt álló 25 000 főnyi hadserege ellenére sem tudja legyőzni a Juarez-féle köztársasági hadsereget.
- Az olasz kormány tervet dolgozott ki Magyarország és a dunai hercegségek fellázítására Ausztria ellen. (A forradalom vezére Garibaldi lett volna, akit Klapka György magyar 48-as tábornok kért föl erre. A keleten elfoglalt Ausztriát Olaszország megtámadta volna, hogy visszaszerezze Velencét. Az olaszok nagyobb fegyverszállítmányt küldtek Magyarország részére, amit azonban Cuza román fejedelem lefoglaltatott.)
- Az oroszok elfoglalják Hasred turkesztáni szent várost. (Az angolok tiltakoznak ez ellen, mert Turkesztánt semleges államnak nyilvánították. Oroszország befejezi Észak-Kaukázus meghódítását.)
- Az orosz cár a lengyel parasztok tulajdonának nyilvánítja eddigi bérleteiket.
- Haiti kikiáltja a függetlenséget.
- Brazília megszállja Uruguayt; Paraguay megtámadja Brazíliát.
- Megalakul a Pesti Sakk Kör.
- James Clerk Maxwell skót fizikus először mutatja ki az elektromágneses hullámok létezését.[4]
- Megépül a siófoki kikötő, a Balaton egyik legrégibb és legnagyobb állandó hajókikötője, a hajózás egyik központja.[5]
- Átadják a bristoli Clifton függőhidat, amelyet Isambard Kingdom Brunel tervezett.
Az év témái
1864 az irodalomban
1864 a tudományban
1864 a vasúti közlekedésben
1864 az irodalomban
- Megjelenik Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé regénye
Születések
- január 26. – Pusztai József író, költő, újságíró († 1934)
- március 14. – Kürschák József matematikus, az MTA tagja, az algebra kiemelkedő tudósa († 1933)
- április 21. – Max Weber szociológus († 1920)
- május 10. – Jantyik Mátyás festőművész († 1903)
- május 11. – Ethel Lilian Voynich író, zeneszerző, aktivista († 1960)
- június 10. – Ferdinandy Gejza jogtudós († 1924)
- június 11. – Richard Strauss, német zeneszerző († 1949)
- június 25. – Walther Hermann Nernst német fizikokémikus († 1941)
- június 28. – Pap Henrik festőművész († 1910)
- szeptember 8. – Nagy Pál 1922–25 között a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka († 1927)
- szeptember 27. – Andrej Hlinka szlovák pap, politikus († 1938)
- október 11. – Kerpely Kálmán agrármérnök, agrokémikus, növénynemesítő, az MTA tagja († 1940)
- október 15. – Louis Lumière francia kémikus, a filmművészet és a filmgyártás úttörője († 1948)
- november 6. – Kuzsinszky Bálint régész, ókortörténész, az MTA tagja († 1938)
- november 11. – Alfred Hermann Fried osztrák pacifista író, újságíró, a Német Béketársaság társalapítója († 1921)
- november 24. – Henri de Toulouse-Lautrec francia festőművész († 1901)
- december 1. – Carsten Egeberg Borchgrevink norvég-angol származású felfedező, sarkkutató († 1934)
- december 6. – William S. Hart, némafilm sztár († 1946)
Halálozások
- február 7. – Lieder Friderika hárfás (* 1829)
- március 11. – Farkas Ferenc teológiai doktor, vovadrai címzetes püspök, székesfehérvári nagyprépost, költő (* 1786)
- április 30. – Hajnik Pál, ügyvéd, politikus, 1848-as belügyi tanácsos, majd országos rendőrfőnök (* 1808)
- május 11. – Domby Márton ügyvéd, költő (* 1778)
- május 19. – Nathaniel Hawthorne, amerikai író (* 1804)
- június 11. – Bayer József Ágost, honvéd ezredes, történetíró, katonai szakíró (* 1821)
- június 13. – Henryk Dembiński lengyel gróf, a lengyel szabadságharc altábornagya, az 1848–49-es magyar szabadságharc honvédaltábornagya (* 1791)
- június 14. – Pedro Santana(wd) Dominikai köztársasági politikus, elnök (* 1801)
- július 15. – Anton Csorich, császári és királyi altábornagy, osztrák hadügyminiszter (* 1795)
- július 26. – Fáy András, író, politikus (* 1786)
- augusztus 12. – Sbüll Ferenc magyarországi szlovén költő (* 1825)
- október 5. – Madách Imre, költő, író (* 1823)
- november 9. – Magyar László, magyar utazó, földrajzi író, akadémikus (* 1818)
- november 21. – Beöthy Károly, magyar ügyvéd és Győr megye alügyésze (* 1820)
- november 30. – Cserkuthi József, magyar piarista rendi tanár (* 1816)
- december 1. – Beniczky Emil költő (* 1838)
- december 19. – Pierre-Joseph Proudhon, francia anarchista (* 1809)
- december 21. – Habsburg–Lotaringiai Lajos főherceg német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, József nádor öccse, császári-királyi tábornagy, politikus (* 1784)
- december 29. – Dr. Salomon Müller, német zoológus, ornitológus és tudós (* 1804)
Jegyzetek
- ↑ Historical Badass: African Explorer Florence Baker https://www.adventure-journal.com/2016/04/historical-badass-african-explorer-florence-baker/ Hozzáférés: 2019.03.05
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 6. köt., DAV-EGY, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 245. p.
- ↑ a b Hahner Péter: Amerikai Konföderációs Államok. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 313. (2017/11.) sz., 81-82. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 7. köt., EGY-EUP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 106. p.
- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1853-1880.” 6-7. szám, 43. o, Kiadó: História folyóirat.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1864 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 1864
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.