A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1941
1941 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1941 |
Ab urbe condita | 2694 |
Bahái naptár | 97 – 98 |
Berber naptár | 2891 |
Bizánci naptár | 7449 – 7450 |
Buddhista naptár | 2485 |
Burmai naptár | 1303 |
Dzsucse-naptár | 30 |
Etióp naptár | 1933 – 1934 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1996 – 1997 |
Shaka Samvat | 1863 – 1864 |
Holocén naptár | 11941 |
Iráni naptár | 1319 – 1320 |
Japán naptár | 2601 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4637–4638 |
Kopt naptár | 1657 – 1658 |
Koreai naptár | 4274 |
Muszlim naptár | 1359 – 1360 |
Örmény naptár | 1390 ԹՎ ՌՅՂ |
Thai szoláris naptár | 2484 |
Zsidó naptár | 5701 – 5702 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek
Évek: 1936 – 1937 – 1938 – 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946
Események
Január
- január 15. – A trónfosztott XIII. Alfonz spanyol király – mivel a koronáról nem mondott le – dinasztikus jogait harmadik fiára, Juan barcelonai grófra hagyományozza.[1]
- január 21. – Vojtech Tuka miniszterelnök meghirdeti a szlovák nemzetiszocializmus 14 pontból álló programját, amely lényegében a nácizmus társadalmi-politikai gyakorlatának mechanikus átvételét követeli.
- január 21–23. – A Vasgárda lázadása Ion Antonescu román kormányfő ellen, amit a hadsereg segítségével levernek.
- január 23. – A Cseh–Morva Protektorátus kormánya kényszermunka-rendeletet ad ki a cseh népesség számára. (A 18 és 50 év közti férfiak közül 424 ezer fő kerül Németországba kényszermunkára.)[2]
- január 27. – Romániában betiltják a vasgárdát. (Antonescu katonákból és szakértőkből álló kormánnyal – katonai diktatúrával – igazgatja az országot.)
- január 31. – A Budapest–Cegléd–vasútvonal töltésen futó új szakaszának átadásával megszűnik a Kőbányai úti (Liget téri) halálsorompó.
Február
- február 10. – Anglia megszakítja diplomáciai kapcsolatait Romániával.
- február 12. – A német Afrika-hadtest első egységei Erwin Rommel altábornagy parancsnoksága alatt partra szállnak Tripoliban (Líbia).
Március
- március 1. – Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
- március 11. – Roosevelt amerikai elnök aláírja a kölcsönbérleti törvényt, mely lehetővé teszi, hogy az USA fegyvereket szállítson szövetségeseinek.
- március 14. – Técsőn és környékén földrengést észleltek.
- március 18. – A Matapan-foki tengeri csatában az olasz flotta súlyos veszteséget szenved az angol haderőktől.
- március 25. – A Jugoszlávia jobboldali kormánya csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.[3]
- március 27.
- Angolbarát katonai vezetők egy csoportja – Dušan Simović repülőtábornok vezetésével – elmozdítja a hatalomból Pál jugoszláv régens herceget és II. Péter királyt nagykorúvá nyilvánítják.
- Dušan Simović vezetésével megalakul az új jugoszláv kormány.[3]
- március 30. – Észak-Afrikában német támadás indul a brit állások ellen.
Április
- április 3.
- Teleki Pál öngyilkos lesz.[4]
- Megalakul a Bárdossy-kormány.[5]
- április 5. – Szovjet-jugoszláv barátsági és megnemtámadási szerződés.[3]
- április 6. – A Német Birodalom megtámadja Jugoszláviát és Görögországot. A Luftwaffe lebombázza Belgrádot, 24 000 polgári lakos veszti életét.
- április 10. – Horvátország kikiáltja függetlenségét, s megalakul a Független Horvát Állam (NDH). (Az új állam magába foglalja Bosznia-Hercegovinát.)[6]
- április 11. – Magyar csapatok lépik át a déli trianoni határt, Bácska és Muraköz visszacsatolása Magyarországhoz.[3]
- április 12.
- Belgrádot megszállják a német csapatok.
- Horthy Miklós kormányzó Popoff Mihály ortodox nagyprépostot, érseki helynököt az ortodox magyar és ortodox ruszin részek adminisztrátorává nevezi ki.
- április 13. – A Szovjetunió megnemtámadási egyezményt köt a Japán Birodalommal.
- április 15.
- II. Péter jugoszláv király és a Simović-kormány tagjainak többsége Görögországba menekül.
- A Jugoszláv Kommunista Párt kiadja első ellenállási felhívását.
- április 17.
- A jugoszláv hadsereg kapitulál, Belgrádban aláírják a feltétel nélküli kapitulációt.[7]
- Horvátországban fajvédő törvényt hoznak a szerbek, a zsidók és a cigányok ellen.[7]
- április 19. – A zágrábi kormányzat szerb-, zsidó- és cigányellenes fajvédelmi törvényt léptet életbe.
- április 20–22. – Bécsi német–olasz konferencia Jugoszlávia felosztásáról. (Horvátország – Bosznia-Hercegovinával, de Dalmácia nélkül – Crna Gora, valamint a csonka Szerbia névleg független, a többi területet a 4 támadó valamelyikéhez csatolták Koszovó kivételével, amely az olasz fennhatóság alatt álló Albánia része. A Muraköz és a Bácska – 11 600 km², 1 145 000 fővel – Magyarországhoz került.)[7]
- április 27. – A német hadsereg bevonul Athénba.
Május
- május 3. – „Románosítási Országos Központ” létrehozásával Romániában kisajátítják a zsidó vállalatokat.
- május 6. – Szovjetunió minisztertanácsának új elnöke (miniszterelnöke) J. V. Sztálin.
- május 9. – A Szovjetunió bejelenti, hogy Jugoszláviát nem tekinti létező államnak.[7]
- május 10.
- Rudolf Hess birodalmi miniszter, Adolf Hitler helyettese egy Messerschmitt Bf 110-sel Nagy-Britanniába repül, és Skócia felett ejtőernyővel kiugrik.[8] (Életének második felét börtönben töltötte, miután a brit hatóságok őrizetbe vették. Az esetet Hitler először nem akarta elhinni, azután dührohamot kapott.)[9]
- Draža Mihailović ezredes, a szerb nacionalista ellenállók, a csetnikek vezetője nem ismeri el a jugoszláv hadsereg kapitulációját és Ravna Gora területén megkezdi ellenállását.[7]
- május 20. – Német csapatok lerohanják Krétát.
- május 29. – Disney animátorok sztrájkja.
- május 31. – Az angolok kiürítik Krétát.
Június
- június 6. – A német irányítás alatt tevékenykedő francia csapatok és az angol-gaulle-ista erők között megkezdődik az első nyílt összecsapás Szíria térségében.
- június 8. – Anglia megszállja Szíriát.
- június 11–12. – Ion Antonescu román kormányfő Münchenben tárgyal Adolf Hitlerrel Romániának a Szovjetunió elleni háborúban való részvételéről.
- június 18. – Németország barátsági szerződést köt Törökországgal.
- június 22.
- Németország megtámadja a Szovjetuniót.[10]
- A Szovjetunió elleni német támadás első óráiban Antonescu és I. Mihály király hirdet „szent háborút” Besszarábia és Bukovina felszabadítására.
- június 23.
- Szlovákia csatlakozik a Szovjetunió elleni hadjárathoz.
- A magyar diplomáciai kapcsolatok – német nyomásra – megszakadnak a Szovjetunióval.[10]
- június 24. – Németország és Spanyolország megállapodik egy hivatalosan önkéntes spanyol expedíciós haderő, a Kék Hadosztály kivezényléséről a szovjet frontra
- június 25. – Finnország hadat üzen a Szovjetuniónak.
- június 26.
- A Kőrösmezőről Budapestre tartó 1701. számú vonatot, Tiszaborkút és Rahó között 3 egymotoros szovjet repülőgép támadja meg. (A szerelvényt 9 találat érte, az utasok közül 2 fő – más források szerint 3 fő – meghalt. A mozdonyt és a találatot kapott fékrendszert a rahói állomáson megjavították, majd a szerelvény folytatta útját.)[11]
- 13.07-kor három azonosíthatatlan hovatartozású repülőgép Kassát bombázza. (A légitámadás során a légvédelmi figyelőhálózat teljes csődöt mondott, a szirénák már csak az első bombák robbanása után szólaltak meg. A támadás során harmincketten meghaltak, hatvanan súlyosan és kétszázhúszan könnyebben megsérültek.)[11]
- A három azonosíthatatlan repülőgép Kassától 8 km-re, Enyicke felett, egy újabb bombát dob le, amely a kassai támadáskor valószínűleg bennragadt az egyik gépben. (A bomba a templom mellett csapódott be, de nem robbant fel.)[11]
- Az összeülő minisztertanács Bárdossy László kormányfő előterjesztésére jóváhagyja a hadiállapot kinyilvánítását, a szovjet területek ellen intézendő légitámadásokat, majd pedig a németekkel egyeztetve a szárazföldi hadműveletek megindítását.[11]
- június 27.
- 7 óra 10 perckor – a hadiállapot bejelentése előtt közel három órával – a veszprémi 4/II. bombázórepülő-osztály két százada, a 4/3. „Sárga Vihar” és 4/4. „Buzogány” – válaszul az előző napi kassai incidensre – bombatámadást hajt végre szovjet célpontok ellen.
- Bárdossy László miniszterelnök bejelenti a parlamentben, hogy beállt a hadiállapot Magyarország és a Szovjetunió között.[11]
- június 27–29. – Zsidóellenes pogrom Jászvásárott. (13 ezer áldozat.)
- június 29. – Vidkun Quisling norvég kollaboráns vezető megalakítja a Norvég Légiót, amelynek célja, hogy a megszállt Norvégiának saját hadereje legyen. A norvégokat a Wehrmacht Oroszországban veti be, majd két év múltja feloszlatják a légiót eredménytelen szereplése miatt.
- június 30. – A Szovjetunióban megalakul az Állami Védelmi Bizottság.
Július
- július 1. – A német csapatok megszállják Rigát.
- július 4. – A Jugoszláv Kommunista Párt illegalitásban működő vezetősége határoz egy jugoszláviai felkelés megindításáról.[7]
- július 6. – Magyarország területén hajnali 3 órakor bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert. (Kivétel Budapest és közvetlen környéke, ott erre később, november 9-én került sor.)
- július 7. – A jugoszláv hegyekben kezdetét veszi a Tito vezette partizánfelkelés.
- július 10. – Az Egyesült Államok kiutasítja a német konzulátus tagjait.
- július 12.
- Szovjet-angol együttműködési egyezmény Németország ellen.
- A Crna Gora-i parlament kinyilvánítja függetlenségét.
- A Szovjetunió elismeri az emigráns jugoszláv kormányt.
- július 14. – Romániában dekrétum írja elő a zsidók munkaszolgálatra való igénybevételét.
- július 17. – A Szovjetunió felveszi a kapcsolatot a Dušan Simović vezette jugoszláv emigráns kormánnyal.[7]
- július 20. – A lengyel emigrációs kormány és a Szovjetunió egyezményt köt a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és a kölcsönös katonai segítségnyújtásról.[12]
- július 28. – Kremenyec német megszállása után, ukrán nacionalisták listái alapján megkezdik a lengyel értelmiségiek letartóztatását. A megszállók július 28. és 30. között közel 30 főt végeznek ki, az áldozatok többsége a Kremenyeci Líceum tanára.
- július 31. – Hermann Göring utasítja Reinhard Heydrichet, hogy készítsen tervet a „zsidókérdés végleges megoldására”.[13]
Augusztus
- augusztus 5. – A Budapest–Cegléd–vasútvonal töltésen futó új szakaszának átadásával megszűnik a Kerepesi úti halálsorompó.
- augusztus 10.
- A német csapatok körülzárják Odesszát.
- A katonai egyezmény értelmében lengyel harci csapatokat állítanak fel a Szovjetunióban Władysław Anders tábornok parancsnoksága alatt.[12]
- augusztus 11. – Franklin D. Roosevelt és Winston Churchill aláírják az Atlanti Chartát.
- augusztus 14. – A német csapatok elfoglalják Szmolenszket.
- augusztus 21. – Franciaországban létrejövő földalatti mozgalom, az ellenállás első szervezetei megalakulnak, és elkövetik első halálos kimenetelű merényletüket Párizsban egy magas rangú német tiszt ellen.
- augusztus 25. – A németekkel rokonszenvező Iránt angol és szovjet csapatok szállják meg.
- augusztus 27–28. – A kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás. (Kamjanec-Pogyilszkijnál közel 23 ezer zsidót – köztük a 15-16 ezer Magyarországról deportáltat – gyilkolnak meg.)[13]
- augusztus 29. – Belgrádban Milan Nedić tábornok (volt hadügyminiszter) megalakítja „a nemzeti megújulás kormányát”.
- augusztus 30.
- A Wehrmacht körbezárja Leningrádot és ezzel megkezdődik Leningrád 900 napos blokádja.
- A Dnyeszter és a Bug közötti területet (Transnistria) román igazgatás alá rendelik.
Szeptember
- szeptember 1. – A német hatóságok minden 6 év feletti zsidó származású lakost „Jude” feliratú sárga Dávid-csillag viselésére köteleznek.[13]
- szeptember 7. – Szegeden elkezdődik a honvéd téri református templom építése
- szeptember 9. – Szlovákiában kiadják a zsidóellenes intézkedéseket összefoglaló törvényt, az ún. Zsidó Kódexet.
- szeptember 15. – Ion Antonescu parancsára Besszarábia és Észak-Bukovina maradék 150 ezer főnyi zsidóságát Transnistriába deportálják.
- szeptember 19. – A németek megszállják Kijevet.
- szeptember 29–október 1. – Moszkvában a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével értekezletet tartanak.
Október
- október 1.
- Megjelent a Magyar Csillag című irodalmi és kritikai folyóirat első száma, mely a Nyugat utódjaként Illyés Gyula szerkesztésében Schöpflin Aladár társszerkesztővel mintegy 48 számban jelent meg a IV. évfolyam 7. számig, 1944. április 1-jéig.
- Elkezdődik a Moszkvai csata
- október 16.
- A szovjet csapatok kiürítik Odesszát. (A román haderőnek két hónapi ostrom után sikerül elfoglalnia a várost.)
- A Cseh–Morva Protektorátusban elkezdődik a zsidók deportálása. (A II. világháború idején összesen 77 292 zsidó származású cseh hal meg a német haláltáborokban.)[2]
- október 20. – Moszkvában bevezetik a hadiállapotot.
- október 21. – A szerbiai Kragujevacon – azt követően, hogy jugoszláv ellenállók 10 német katonát megölnek, 26-ot pedig megsebesítenek – a város lakosai közül 7 ezer embert (köztük gyermeket) végeznek ki a németek és a Nedić-féle fegyveres csapatok tagjai.
- október 22. – Franciaországban az elszaporodó németek elleni merénylet válaszként a német katonák túszokat végeznek ki Châteaubriant-ban, megtorlásul.
- október 23. – Miután szovjet partizánok felrobbantják az odesszai román parancsnokságot, megtorlásul 25 ezer zsidót kivégeznek.
- október 25. – A német csapatok megszállják Harkovot.
- október 26. – Sikertelenül végződnek Tito és Draža Mihailović tárgyalásai; kiélesednek a csetnik–partizán harcok.
November
- november 2. – Német kézen Kurszk.
- november 5. – A németek hozzákezdenek Szevasztopol ostromához.
- november 9. – A budapesti villamoshálózatokon bevezetik a jobb oldali közlekedést.
- november 18. – Az angol csapatok Líbiában az olaszokkal szemben ellentámadásba mennek át.
- november 25. – A német hatóságok elveszik a német állampolgárságot azoktól a német zsidóktól, akik külföldön élnek.[13]
- november 26.
- Franklin D. Roosevelt elnök aláírja azt a jogszabályt, amely november negyedik csütörtökét a Hálaadás hivatalos ünnepnapjává teszi, egyben nemzeti ünneppé nyilvánítja.
- Elindul Pearl Harbor felé az 1. japán légiflotta.
- november 28. – A Szovjet Vörös Hadsereg visszafoglalja Rosztov-na-Donut.
December
- december 4. – Władysław Sikorski, az emigrációs lengyel kormány miniszterelnöke Moszkvában barátsági és segítségnyújtási szerződést köt a szovjet kormánnyal.[12]
- december 6.
- Moszkva alatt kezdetét veszi a szovjet ellentámadás.
- Nagy-Britannia hadat üzen Romániának, Magyarországnak, Finnországnak, és Szlovákiának.
- december 7. – Japán támadás az Amerikai Egyesült Államok csendes-óceáni hadiflottája ellen Pearl Harbornál.[14] (Lásd: Pearl Harbor elleni japán támadás)
- december 8. – A Pearl Harbor elleni japán támadás után az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent Japánnak.
- december 8. – A japán kormány hadat üzen Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak.
- december 9. – Kína hadat üzen Japánnak, Németországnak, és Olaszországnak.
- december 10. – Japán csapatok szállnak partra a Fülöp-szigeteken.
- december 11. – Németország és Olaszország hadat üzen az Egyesült Államoknak.
- december 12.
- A szlovák kormány hadat üzen Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak.
- Románia hadat üzen az Egyesült Államoknak.
- december 13.
- A japán csapatok betörnek Burmába.
- Magyarország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak.
- december 16. – A londoni emigráns csehszlovák kormány bejelenti, hogy minden országgal hadiállapotban lévőnek tekinti magát, amely Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok ellen harcol. (Németországgal és Magyarországgal szemben a hadiállapotot a két ország első Csehszlovákia-ellenes katonai fellépése óta beálltnak tekintették.)[2]
- december 17. – Japán csapatok szállnak partra Borneón.
- december 25. – Japán csapatok elfoglalják Hongkongot.
Határozatlan dátumú események
- augusztus – A partizánok átmenetileg ellenőrzésük alá vonják Nyugat-Szerbia csaknem 20 ezer km²-nyi területét (ún. Uzsicei Köztársaság).[7]
- szeptember – Károlyi Mihály kilép a passzivitásból, és Angliában megalakítja az Új Demokratikus Magyarországért mozgalmat.[15]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1941-ben
1941 a filmművészetben
1941 az irodalomban
- január: A Sorsunk c. irodalmi folyóirat első megjelenése
- Megszűnik a Nyugat c. folyóirat, helyében "Magyar Csillag" lép, Illyés Gyula szerkesztésében (1944-ig)
- Albert Camus megalapítja a francia ellenállás lapját Le Combat (A harc) címmel
- Weöres Sándor: Holdbeli csónakos – színjáték
- Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja – közzé teszi regényét
- Veres Péter: Falusi krónika – regény
- Ottlik Géza: Hamisjátékosok – elbeszélés
- Örkény István: Tengertánc – novelláskötet
- Márai Sándor: Kassai őrjárat – elbeszélés
- Szerb Antal: A világirodalom története – háromkötetes tanulmány
- Noël Coward: Vidám kísértet (Blithe Spirit) – vígjáték
- Eric Knight: Légy hű magadhoz (This Above All) – bestseller regény
- Upton Sinclair: Két világ között (Between Two Worlds) – regény
- John Crowe Ransom: Az új kritika (The New Criticism) – esszékötet
- Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! (Der aufhaltsame Aufstieg des Arturo Ui) – szatirikus színmű, a hitlerizmus paródiája
- Franz Werfel: Bernadette (Das Lied von Bernadette) – regény
- Stefan Zweig: Sakknovella (Schachnovelle) – fasizmusellenes elbeszélés
- Pär Lagerkvist: Nyáréji álom a szegényházban (Midsommardröm i fattighuset) – színpadi dráma
- Martin Alfred Hansen: Jonathán utazása (Jonatans rejse) – regény
- Louis Aragon: Szívszakadásig (Le Créve - Cœur) – verseskötet
- Paul Valéry: Olyan, amilyen (Tel quel) – aforizmagyűjtemény
- Cesare Pavese: Szülőföldem (Paesi tuoi) – regény
- Elio Vittorini: Szicíliai beszélgetés (Conversazione in Sicilia) – regény (az olasz neorealizmus egyik meghatározó kötete)
- Rafael Alberti Merello: Szegfű és kard között (Entre el clavel y la espada) – verseskötet
- Alekszandr Alekszandrovics Fagyejev: Az utolsó udege (Poszlednyij udege) – regény egy pusztuló kis népről (befejezetlen maradt)
- Konsztantyin Mihajlovics Szimonov: Legény a talpán (Pareny iz nasevo goroda) (fordításban: Legény a városunkból) – elbeszélés
- Dzsambul Dzsabajev: Fiam, Leningrádiak (Leningradtik örenderim) – kazah verseskötet
- Cao Jü : Pekingi emberek (Pej-csing zsen) – adott jelenben játszódó kínai színmű
1941 a zenében
- január 20. – 6. vonósnégyes (Bartók) – premier
- Ernst Křenek: Tarquinius (Tarquin) – opera
- elterjed és népszerűvé válik egy német katonadal, a Lili Marleen, amely egy korszak emblematikus dalává válik idővel
1941 a tudományban
1941 a légi közlekedésben
1941 a vasúti közlekedésben
1941 a sportban
- A Ferencváros megvédi NB1-es elsőségét. Ez a klub 16. bajnoki címe.
1941 a jogalkotásbanszerkesztés
Születésekszerkesztés
- január 4. – George P. Cosmatos olasz-görög származású filmrendező, forgatókönyvíró († 2005)
- január 7. – John Steiner brit színész († 2022)
- január 8. – Graham Chapman brit színész, komikus, forgatókönyvíró († 1989)
- január 14.
- Faye Dunaway Oscar-díjas amerikai színésznő
- Milan Kučan szlovén politikus, államfő
- január 16. – Sárközy András matematikus, az MTA tagja
- január 21. – Plácido Domingo spanyol operaénekes (tenor)
- január 30. – Dick Cheney amerikai politikus, alelnök
- január 31. – Mayer Mihály pécsi püspök
- február 1.
- Gion Nándor vajdasági magyar író († 2002)
- Raisz Gusztáv magyar agrármérnök, miniszterhelyettes
- Végel László magyar, író
- február 8. – Falk Miklós magyar nehézipari gazdasági mérnök, országgyűlési képviselő
- február 17. – Julia McKenzie angol színésznő
- február 19. – David Jonathan Gross Nobel-díjas amerikai fizikus
- február 25. – Anne Etter, Mohéli (comorei nyelven Mwali) királyi hercegnője, a Comore-szigetek Fejlesztési Társaságának (Association Développement des Îles Comores) elnöke, Szalima Masamba szultána-királynőnek, Mohéli (Mwali) utolsó uralkodójának az unokája
- március 1. – Felkai László olimpiai bajnok magyar vízilabdázó († 2014)
- március 4. – Medveczky Ilona magyar táncosnő, érdemes művész
- március 10. – Mansfeld Péter, az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata († 1959)
- március 16.
- Bernardo Bertolucci olasz filmrendező († 2018)
- Katona Gyula magyar matematikus, az MTA tagja
- március 23.
- Verebes József magyar labdarúgó, edző, mesteredző († 2016)
- Richly Zsolt Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, animátor, grafikus, érdemes és kiváló művész († 2020)
- március 26. – Richard Dawkins etológus
- április 14. – Manuel de Blas spanyol színész
- április 20.
- Moyses Márton romániai magyar költő, a kommunista diktatúra mártírja († 1970)
- Ryan O’Neal amerikai színész († 2023)
- április 21. – Hollósi Frigyes Jászai Mari-díjas magyar színész († 2012)
- április 27. – Dobos Attila magyar zeneszerző, táncdalénekes, fogorvos († 2022)
- május 17. – Haumann Péter Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2022)
- május 24. – Bob Dylan Nobel-díjas amerikai költő, zeneszerző, énekes
- június 2. – Kő Pál Kossuth-díjas magyar szobrászművész, a nemzet művésze († 2020)
- június 10. – Bágyoni Szabó István költő, prózaíró, műfordító, tanár
- június 23. – Josef Minsch svájci síelő († 2008)
- július 15. – Dús László festőművész
- július 16. – Mészöly Kálmán magyar labdarúgó, mesteredző († 2022)
- július 23. – Gömbös Ervin informatikus, főiskolai tanár. A Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) egyik alapítója.
- július 31. – Payer András magyar énekes, dalszerző († 2011)
- augusztus 8. – Sárospataky István író, fogorvos
- augusztus 17. – Fritz Wepper német színész (Derrick főfelügyelő társa, Harry Klein alakítója)
- augusztus 21. – Vukán György Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész († 2013)
- augusztus 27. – Konrád János olimpiai bajnok magyar vízilabdázó († 2014)
- augusztus 29. – Siklós Csaba közlekedésmérnök, politikus
- szeptember 9. – Dennis M. Ritchie, a UNIX cég alapítója († 2011)
- szeptember 12. – Katona József úszó († 2016)
- szeptember 15.
- Albert Flórián magyar válogatott labdarúgó, a nemzet sportolója († 2011)
- Bolberitz Pál Széchenyi-díjas római katolikus pap, teológus, egyetemi tanár († 2020)
- október 12. – Vayer Tamás magyar díszlettervező († 2001)
- október 16. – Simon Ward angol színész († 2012)
- október 21. – Jankovics Marcell Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező, kultúrtörténész, a nemzet művésze († 2021)
- október 26. – Holger Meins nyugatnémet dokumentumfilmes, radikális baloldali terrorista, a Vörös Hadsereg Frakció tagja († 1974)
- október 28.
- Hank Marvin brit zenész, a The Shadows gitárosa
- Csikos Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze
- november 8. – Graf Zoltán állatorvos († 2023)
- november 17. – David Warbeck angol színész († 1997)
- november 18. – David Hemmings angol színész (Michelangelo Antonioni: „Nagyítás”), filmrendező († 2003)
- november 23. – Franco Nero olasz színész
- november 24. – Pete Best angol zenész, a The Beatles első dobosa
- november 28. – Hornok László magyar kertészmérnök, egyetemi oktató († 1991)
- december 1. – Alker Imre birkózó
- december 18. – Simon Károly ipari formatervező, művészetpedagógus († 2017)
- december 19. – I Mjongbak koreai politikus, Dél-Korea elnöke
- december 21. – Sólyom-Nagy Sándor Kossuth-díjas magyar operaénekes († 2020)
- december 28.
- Tordai Teri Kossuth-díjas magyar színésznő
- Sztanyiszlav Galimovics Hazsejev katonatiszt, 1992–2012 között a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság védelmi minisztere
- december 30. – Fellegi Ádám zongoraművész
Halálozásokszerkesztés
- január 4. – Henri Bergson ejtsd: anri lui bergszon francia filozófus (* 1859)
- január 8. – Lord Robert Baden-Powell brit katonatiszt, a cserkészmozgalom megalapítója (* 1857)
- január 13. – James Joyce ír regényíró (* 1882)
- január 17. – Huszár Mihály magyar katolikus esperes-plébános, országgyűlési képviselő (* 1874)
- január 18. – George Webster brit úszó, olimpikon (* 1885)
- február 1. – Donáth Leó sportvezető, irodalomtörténész, műfordító (* 1888)
- február 13. – Csűry Bálint nyelvész, nyelvjáráskutató, az MTA tagja (* 1886)
- február 21. – Frederick Banting kanadai Nobel-díjas orvoskutató, az inzulin egyik felfedezője (* 1891)
- február 26. – Lux Elek szobrász (* 1884)
- március 4. – Ludwig Quidde német történész, közíró és pacifista politikus (* 1858)
- március 6. – John Gutzon Borglum dán szobrász (* 1867)
- március 21. – Fernand Vix francia hivatásos katona, 1918–19-ben az antant budapesti katonai bizottságának vezetője (* 1876)
- március 28. – Virginia Woolf angol író (* 1882)
- április 7. – Finkey József bányamérnök, az MTA tagja (* 1889)
- április 12. – Andrássy Klára legitimista, angolszászbarát politikus, újságíró (* 1898)
- április 30. – Edwin S. Porter amerikai filmrendező, producer (* 1870)
- május 6. – Maróti Géza építész, szobrász (* 1875)
- május 27. – Günther Lütjens, a Bismarck parancsnoka (* 1889)
- június 29. – Ignacy Jan Paderewski lengyel zeneszerző, zongoraművész, Lengyelország harmadik miniszterelnöke (* 1860)
- június (?) – Kázmér Ernő magyar esszéíró, kritikus (* 1892)
- július 20. – Puky Endre politikus, külügyminiszter (* 1871)
- augusztus 4.
- Babits Mihály költő, műfordító (* 1883)
- Festetics György magyar földbirtokos, diplomata, politikus, országgyűlési képviselő (* 1882)
- augusztus 7. – Rabindranáth Tagore hindi költő (* 1861)
- augusztus 31. – Marina Ivanovna Cvetajeva orosz költő, író (* 1892)
- szeptember 7. – Vajda Lajos festőművész (* 1908)
- szeptember 29. – Aba-Novák Vilmos festőművész (* 1894)
- október 6. – Kabos Gyula színész, komikus (* 1887)
- október 24. – Reményik Sándor költő (* 1890)
- október 26. – Arkagyij Petrovics Gajdar orosz-szovjet ifjúsági író (csatában) (* 1904)
- november 18. – Walther Hermann Nernst német fizikokémikus (* 1864)
- november 22. – Werner Mölders német vadászrepülő pilóta (* 1913)
- december 8. – Grósz Emil orvos, szemész, 1905–1936 között a budapesti I. számú szemklinika igazgatója (* 1865)
- december 9. – Eduard von Böhm-Ermolli osztrák katonatiszt, császári és királyi tábornagy, az I. világháborúban (* 1856)
- december 19. – Beretvás István magyar földbirtokos, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő (* 1892)
- december 29. – Herzog József levéltáros, történész (* 1880)
Nobel-díjakszerkesztés
- 1941-ben a Nobel-bizottság egyetlen területen sem osztott díjat
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, Budapest, 2001, ISBN 963-9237-86-8, 105. oldal
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
- ↑ Murányi Gábor: Búcsúlevelező. In.: HVG. XLIII. évfolyam, 2021/50–51. (2214–2215.) szám, 105. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 100. p.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166-167. o.
- ↑ a b c d e f g h Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 167. o.
- ↑ Knopp 206. o.
- ↑ Knopp 253. o.
- ↑ a b Ujváry Gábor: Hóman Bálint rehabilitálása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 52. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c d e Olasz Lajos: Magyarország honi légvédelme 1941 nyarán. In.: Hadtörténelmi közlemények. 124. évf., 2011/2. sz., 412-417. p.
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Lengyelország, 185. o.
- ↑ a b c d Kronológia. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 57. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Révész Béla: Véres végjáték. In.: Magyar Honvéd. XXVI. évf., 5. (2015/5.) sz., 48. oldal, ISSN 0865-6932
- ↑ Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2016, 43. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
Forrásokszerkesztés
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., Budapest (1992)
- ↑ Knopp: Knopp, Guido. Hitler segédei. Magyar Könyvklub., Budapest (2001). ISBN 963 547 382 6
A Wikimédia Commons tartalmaz 1941 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Source: 1941
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.