A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1942
1942 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1942 |
Ab urbe condita | 2695 |
Bahái naptár | 98 – 99 |
Berber naptár | 2892 |
Bizánci naptár | 7450 – 7451 |
Buddhista naptár | 2486 |
Burmai naptár | 1304 |
Dzsucse-naptár | 31 |
Etióp naptár | 1934 – 1935 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1997 – 1998 |
Shaka Samvat | 1864 – 1865 |
Holocén naptár | 11942 |
Iráni naptár | 1320 – 1321 |
Japán naptár | 2602 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4638–4639 |
Kopt naptár | 1658 – 1659 |
Koreai naptár | 4275 |
Muszlim naptár | 1360 – 1361 |
Örmény naptár |
1391 ԹՎ ՌՅՂԱ |
Thai szoláris naptár | 2485 |
Zsidó naptár | 5702 – 5703 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek
Évek: 1937 – 1938 – 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947
Események
Január
- január 2. – Manilát, a Fülöp-szigetek fővárosát elfoglalják a japán csapatok.
- január 5. – Varsóban megalakul a Lengyel Munkáspárt (PPR). (Titkára Marcell Nowotko, majd meggyilkolása után, november 28-tól Pawel Finder.)[1]
- január 9. – A londoni emigráns kormány élén Dušan Simović-ot a nagyszerb orientációjú Slobodan Jovanović váltja fel. (A Simović-kormány január 13-áig marad hivatalban.)[2]
- január 10. – Kezdetét veszi Indonézia japán ellenőrzése.
- január 11. – Kuala Lumpurt elfoglalják a japánok.
- január 12. – Kezdetét veszi a német hadvezetés „Dobverés” fedőnevű akciója. (A német U-Bootok 1942 júliusáig az Egyesült Államok keleti partja előtt közel 500 hajót süllyesztettek el legénységgel együtt.)[3]
- január 15. – Pánamerikai értekezlet Rio de Janeiróban.
- január 19. – Újabb csehszlovák-lengyel nyilatkozat jelenik meg a háború utáni közös államalakulat létrehozásáról, de a két emigráns kormány eltérő külpolitikai kapcsolatrendszere, a Szovjetunió eltérő megítélése végül az egész tervezetet sikertelenségre kárhoztatja.[4]
- január 20. – A wannsee-i konferencia „a zsidókérdés végső megoldásának” megtervezéséről és végrehajtásáról.[5]
- január 22. – A moszkvai és tulai területek felett a – német erőket fokozatosan kiszorító – szovjet csapatok veszik át az ellenőrzést.
Február
- február 3. – A londoni lengyel emigrációs kormány létrehozza a Nemzeti Tanácsot és a parlamentet.[1]
- február 5. – A Szovjetunió területén elkezdődik az 1. csehszlovák ezred toborzása.[4]
- február 8. – Fritz Todt, a Német Birodalom fegyverkezési és lőszerellátási miniszterének halálát követően a tárca élére Albert Speer, a Führer főépítésze kerül.[6]
- február 14. – A lengyel emigrációs kormány a Fegyveres Harci Szövetségeket (ZWZ) Honi Hadsereggé (Armia Krajowa) alakítja át.[1]
- február 15.
- február 18. – Eredménytelen rádiós tárgyalások kezdődnek a Szovjetunió és Josip Broz Tito között a partizánok anyagi támogatásáról.[2]
- február 19. – Az országgyűlés Horthy Istvánt kormányzóhelyettesé választja.[7]
Március
- március 8. – A japán csapatok megszállják Rangunt.
- március 9. – Magyarországon a Bárdossy-kormány lemond, Kállay Miklós az új kormányfő.[8]
- március 25. – Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba. (Október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak.)[4]
- március 27. – Elhagyja Franciaországot a deportáltak első vonatszerelvénye.
- március 28–29. – A Lübeck elleni brit éjszakai bombatámadással a szövetséges csapatok először próbálják ki a szőnyegbombázást egy város lakónegyedén.
Április
- április 18. – Pierre Laval alakít kormányt Franciaországban.
Május
- május 4. – A Korall-tengeri csata fordulópont a távolkeleti fronton, az amerikaiak tengeren legyőzik a japánokat.
- május 12. – A szovjet csapatok ellentámadásba mennek át Harkov térségében.
- május 15. – A szlovák parlament utólagosan jóváhagyja a zsidók deportálását; az egyetlen ellenszavazatot a Magyar Párt képviselője, Esterházy János adja le, míg több szlovák képviselő – tiltakozása jeléül – a szavazás idején elhagyja az üléstermet.
- május 26.
- Angol–szovjet segítségnyújtási egyezmény megkötése.
- Elkezdődik a Thészeusz hadművelet.
- május 27. – A Berlin–Prága országúton cseh fegyveres ellenállók egy csoportja merényletet hajt végre Reinhard Heydrich birodalmi protektor ellen. (Heydrich június 4-én egy prágai kórházban halt meg, míg a két cseh katona, Jozef Gabčík és Jan Kubriš június 18-án egy prágai templomban – a német túlerővel szemben hősiesen védekezve – saját maguk vetettek véget életüknek.)[4][9]
- május 28. – A szovjetek súlyos vereséget szenvednek a németektől Harkovnál.
- május 30. – Köln éjjeli bombázásával kezdetét veszik a Németország elleni angolszász légitámadások.
Június
- június 4. – Merénylet áldozata lesz a Cseh–Morva Protektorátus helytartója, Reinhard Heydrich.
- június 4–7. – A midwayi csatában az Egyesült Államok győzelmet arat a japán flotta felett.
- június 5. – A német csapatok elfoglalják Szevasztopolt.
- június 10.
- A Reinhard Heydrich elleni merényletre válaszul SS-csapatok kivégzik Lidice falu férfi lakosait, a nőket és a gyermekeket koncentrációs táborba hurcolják.
- A német csapatok újabb offenzívát indítanak a Szovjetunió déli területein.
- június 11. – Szovjet–amerikai kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írnak alá.
- június 13. – Elkezdődik a Pastorius hadművelet.
- június 21. – Erwin Rommel csapatai élén bevonul Tobrukba.
Július
- július 11.
- Szevasztopol német kézen.
- Megkezdődik a berlini zsidóság Auschwitzba deportálása.[5]
- július 24. – Rosztov-na-Donut megszállják a német csapatok.
Augusztus
- augusztus 5. – Az angol kormány Németország szerződésszegése miatt érvénytelennek tekinti a müncheni szerződést.[4]
- augusztus 12. – Az amerikaiak első, a 8. légi hadsereg által Angliából végrehajtott startrégiai bombatámadása a francia Rouen városa ellen.[10]
- augusztus 15. – Jozef Tiso holicsi beszédében kinyilvánítja a szlovákok „jogát” arra, hogy megszabaduljanak a zsidóktól.
- augusztus 19. – Az angol–amerikai csapatok partra szállnak Dieppe-nél, azonban a hídfőt a német egységek megsemmisítik.
- augusztus 20. – A kormányzóhelyettes repülőszerencsétlenség áldozata lesz a keleti fronton.[7]
- augusztus 23. – Megkezdődik a sztálingrádi csata.
Szeptember
- szeptember 4. – A német kormány korábbi „csereakció”-jának alapelve megváltozik a francia állampolgárokkal szemben. A meghirdetett „csereakció” négy önkéntes francia állampolgár németországi munkája fejében egy francia hadifogoly hazaengedése állt. Ettől a naptól fogva kötelező munkaszolgálattá alakították az önkéntesek nagy számú csoportjait, és haláltáborokba hurcolták.
- szeptember 9. – A jugoszláv emigráns kormány moszkvai képviselete követség rangjára emelkedik. (Tito tiltakozik.)[2]
- szeptember 17. – Karl Dönitz tengernagy, a német tengeralattjárók főparancsnoka kiküldi az U-Boot-parancsnokoknak a hírhedett Laconia-parancsot, amelyben kifejezetten megtiltja, hogy az ellenséges hajótörötteket megmentsék.[11]
Október
- október 23. – A második el-alameini csata kezdete.
- október 26. – Norvégiában törvény mondja ki a zsidó közösség vagyonának teljes elkobzását.
November
- november 7. – Angol és amerikai csapatok szállnak partra a marokkói Casablancánál.
- november 11.
- A német csapatok megszállják egész Franciaországot.
- Olasz és német egységek vonulnak be Korzikára és Tuniszba.
- november 13. – A japán csapatok súlyos vereséget szenvednek a Salamon-szigeteknél.
- november 19. – Szovjetunió elkezdi téli offenzíváját a doni fronton a németek ellen.
- november 22. – Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.
- november 26.
- New Yorkban, a „Hollywood Theater” filmszínházban bemutatják Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével a „Casablanca” című filmet, melyet Kertész Mihály rendezett.
- Megalakul az AVNOJ („Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa”) Josip Broz Tito vezetésével. (Az AVNOJ programja szerint azonos demokratikus jogok illetik meg Jugoszlávia minden népét. A háború után szabad választást tartanak. Elismeri a magántulajdon sérthetetlenségét és a magánkezdeményezést a gazdasági életben.)[2]
- november 27.
- A touloni kikötőben – a francia matrózok – elsüllyesztik a francia hajóhadat, hogy az ne kerüljön a németek kezére.
- Tömeges kitelepítés kezdődik Zamość (lublini vajdaság) környékéről. (Himmler tervei szerint itt egy németek által betelepített övezetet kell létrehozni.)[1]
- november 28. – A bostoni Cocoanut Grove szórakozóhelyen kitört tűzben 492 ember veszti életét és mintegy 130-an sérülnek meg, mellyel az esemény a történelem legsúlyosabb szórakozóhelyi balesete lesz
December
- december 2. – A chicagói futballstadionban Enrico Fermi és Szilárd Leó beindították a világ első ellenőrzött, önfenntartó nukleáris láncreakcióját.
Határozatlan dátumú események
- március – Létrehozzák a Lengyel Munkáspárt illegális fegyveres szervezetét, a Népi Gárdát (Gwardia Ludowa – GL).[1]
- július vége–szeptember eleje – A németek első akciója a varsói gettó likvidálására. (A lakosok egy részét elszállítják a haláltáborokba. 1940 őszétől 1942 közepéig mintegy 100 ezer zsidó hal éhen és pusztul el járványos betegségekben a gettóban.)[1]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1942-ben
1942 a filmművészetben
1942 az irodalomban
- Kodolányi János: Rókatánc (elbeszélések)
- Kodolányi János: Holdvilág völgye (regény)
1942 a zenében
- szeptember 24. – Huszka Jenő Mária főhadnagy operettjének bemutatója
1942 a tudományban
- Lükő Gábor: A magyar lélek formái néprajzi tárgyú könyvének megjelenése
1942 a légi közlekedésben
1942 a vasúti közlekedésben
- december 5-én hivatalosan is átadják Szeretfalva–Déda-vasútvonalat, amely összeköttetést biztosít a Székelyföld és a magyar vasúti hálózat között
1942 a jogalkotásban
1942 a sportban
- Története során a Csepeli Weisz-Manfréd FC először nyeri meg az NB1-et. Először fordul elő, hogy nem budapesti csapat végez az élen.
Születésekszerkesztés
- január 3. – Dušan Kováč szlovák történész, az MTA tagja
- január 3. – Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke
- január 5. – Kiss Ferenc olimpiai bronzérmes magyar birkózó († 2015)
- január 8. – Stephen Hawking angol fizikus († 2018)
- január 13. – Veress Miklós, József Attila-díjas magyar költő, műfordító, kritikus, szerkesztő († 2019)
- január 14. – Kopp Mária, magyar orvos, pszichológus († 2012)
- január 17. – Muhammad Ali olimpiai (1960) és háromszoros világbajnok (WBC, 1964, 1974, 1978) ökölvívó († 2016)
- január 25. – Eusébio, aranylabdás portugál labdarúgó († 2014)
- február 9. – Balogh István Sándor magyar kertészmérnök, szőlész, egyetemi oktató
- február 14. – Michael Bloomberg amerikai üzletember és New York polgármestere
- február 15. – Hammerl László, olimpiai bajnok magyar sportlövő, edző, a nemzet sportolója
- március 1. – Szegedi Erika, Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész
- március 4. – Sztevanovity Zorán Kossuth-díjas magyar énekes, gitáros, zeneszerző
- március 18. – Illés Lajos, Kossuth-díjas magyar zenész, az Illés-együttes alapítója († 2007)
- március 20. – Kristóf Tibor, magyar színész († 2009)
- március 25. – Aretha Franklin, tizenyolcszoros Grammy-díjas amerikai énekesnő († 2018)
- március 26. – Litkey Bence, többszörös magyar bajnok vitorlázó († 2011)
- április 9. – Bodnár András, olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, sportvezető, orvos
- április 13. – Polónyi Gyöngyi, magyar színésznő († 2012)
- április 20. – Nemere Zoltán, kétszeres olimpiai bajnok vívó († 2001)
- április 23. – Faházi János, magyar asztaliteniszező
- április 24. – Barbra Streisand, Oscar-díjas amerikai énekesnő, színésznő
- május 2. – Jacques Rogge belga sportvezető, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nyolcadik elnöke († 2021)
- május 3. – Bujtor István, Balázs Béla-díjas magyar színész († 2009)
- május 3. – Loredana Nusciak olasz színésznő, fotómodell († 2006)
- május 6. – Gergátz Elemér, magyar állatorvos, miniszter († 2019)
- május 13. – Schmitt Pál olimpiai- és világbajnok vívó, sportdiplomata, a MOB elnöke, köztársasági elnök, a nemzet sportolója
- május 14. – Kúnos György amerikai magyar orvos, neuroendokrinológus, farmakológus, az MTA tagja
- május 20. – David Proval amerikai színész
- május 22. – Theodore Kaczynski egy amerikai anarchista terrorista
- május 23. – Komlós János amerikai magyar matematikus, az MTA tagja
- május 28. – Fodor Zsóka magyar színésznő
- június 3. – Reimholz Péter építészmérnök, belsőépítész, egyetemi tanár († 2009)
- június 4. – Béres Ilona Kossuth-díjas magyar színésznő, a nemzet művésze
- június 5. – Almási Éva Kossuth-díjas magyar színésznő, kiváló művész, a nemzet színésze
- június 10. – Ernyey Béla magyar színész
- június 11. – Ráday Mihály Kossuth-díjas magyar filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő, városvédő († 2021)
- június 16. – John Rostill, brit zenész, (basszus)gitáros, a Shadows tagja († 1973)
- június 18. – Paul McCartney, brit zenész, énekes, dalszerző, a Beatles tagja
- június 19. – Moammer Kadhafi, líbiai katonatiszt, forradalmár, diktátor († 2011)
- június 20. – Brian Wilson, amerikai zenész, énekes, dalszerző, producer, a The Beach Boys együttes vezetője
- július 11. – Fónagy János, magyar jogász, miniszter
- július 13. – Harrison Ford amerikai színész
- július 29. – Tony Sirico, amerikai színész († 2022)
- augusztus 4. – Don S. Davis amerikai színész († 2008)
- augusztus 10. – Hajnóczy Péter, író († 1981)
- augusztus 18. – Éhn József aranydiplomás építőmérnök, vízépítőipari szakmérnök († 2017)
- augusztus 28. – Fazekas Árpád magyar fogorvos
- augusztus 28. – Szilágyi Tibor, Kossuth-díjas magyar színész
- augusztus 29. – Gottfried John, német színész († 2014)
- szeptember 14. – Czakó Gábor, Kossuth-díjas magyar író, képzőművész, a nemzet művésze
- szeptember 15. – Emmerson Mnangagwa zimbabwei politikus, államfő
- október 7. – Halász Judit, Kossuth-díjas magyar színésznő, énekesnő
- október 9. – Bikácsy Gergely, kritikus, a magyar esszéirodalom jelentős képviselője
- október 14. – Nádas Péter, Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista
- október 19. – Medgyessy Péter, a Magyar Köztársaság kormányfője volt 2002 és 2004 között
- november 17. – Martin Scorsese, Oscar-díjas amerikai filmrendező
- november 17. – Rosztóczy István magyar kutató orvos († 1993)
- november 19. – Calvin Klein, amerikai divattervező
- november 20. – Joe Biden, amerikai politikus, alelnök, az USA 46. elnöke
- november 21. – Hamari Júlia, magyar opera-énekesnő
- november 24. – András Ferenc, Kossuth-díjas magyar filmrendező
- november 24. – Oláh János, József Attila-díjas magyar költő, író († 2016)
- november 27. – Jimi Hendrix, amerikai gitáros, énekes († 1970)
- december 1. – Pályi András, magyar író, műfordító
- december 20. – Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke
- december 30. – Fred Ward, amerikai színész († 2022)
Halálozásokszerkesztés
- január 8. – Joseph Franklin Rutherford, leginkább a Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania második elnökeként ismert, amely Jehova tanúi szervezete (* 1869)
- február 10. – Hazai Samu hivatásos katonatiszt, miniszter (* 1851)
- február 14. – Glover Morrill Allen, amerikai zoológus (* 1879)
- február 22. – Stefan Zweig osztrák költő, író (1881)
- március 18. – Márk Lajos, a FÉSZEK Klub egyik alapító tagja (1901), az 1928-ban létrehozott Munkácsy-Céh elnöke, számos magyar és nemzetközi díjjal kitüntetett festőművész (* 1867)
- március 19. – Clinton Hart Merriam, amerikai zoológus, mammalógus, ornitológus, entomológus, néprajzkutató és természettudós (* 1855)
- április 26. – Kozma Endre magyar motor- és autóversenyző (* 1909)
- június 1. – Vladislav Vančura a 20. század egyik kiemelkedő cseh írója, filmrendező, forgatókönyvíró (* 1891)
- június 4. – Reinhard Heydrich német nemzetiszocialista politikus, katona. (* 1904)
- június 18. – Jozef Gabčík szlovák katona, az egyik elkövetője az Operation Anthropoidnak, Reinhard Heydrich meggyilkolásának (* 1912)
- június 23. – Oláh Gábor magyar költő, író (* 1881)
- augusztus 8. – Szabados Jenő festőművész, a második világháború hősi halottja (* 1911)
- augusztus 20. – Vitéz nagybányai Horthy István repülő főhadnagy, kormányzóhelyettes (* 1904)
- szeptember 4. – Móricz Zsigmond, író, újságíró (* 1879)
- szeptember 6. – Szilágyi László, költő, író, újságíró, operett-szövegkönyvíró (* 1898)
- szeptember 30. – Hans-Joachim Marseille német pilóta (* 1919)
- október 12. – Hunyady Sándor, író (* 1890)
- október 20. – Gyomlay Gyula klasszika-filológus, bizantinológus, az MTA tagja (* 1861)
- november 19. – Bruno Schulz, lengyel író és festőművész (* 1892)
- november 21. – Leopold von Berchtold gróf, osztrák politikus, 1912–15-ig az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere (* 1863)
- november 29. – Zipernowsky Károly, magyar feltaláló, gépészmérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar megalapítója (* 1853)
- december 8. – Eitel Frigyes porosz királyi herceg porosz királyi és német császári herceg, a Német Császári Hadsereg vezérőrnagya (* 1883)
Nobel-díjakszerkesztés
- Fizikai: nem adták ki
- Kémiai: nem adták ki
- Fiziológiai-orvosi: nem adták ki
- Irodalmi: nem adták ki
- Béke: nem adták ki
- Közgazdasági: nem adták ki
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ a b c d e f Baló–Lipovecz Lengyelország, 185. o.
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 167. o.
- ↑ Knopp 326. o.
- ↑ a b c d e Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
- ↑ a b Kronológia. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 57. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Knopp 284. o.
- ↑ a b c (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 101. p.
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 12. köt., HER–IMP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6806-5, 36. oldal
- ↑ Kovács András Zoltán: Stratégiai légi hadjárat Magyarország ellen. Az amerikai légierő magyarországi hadműveletei, 1944. április–1945. március. In.: Rubicon. XXXI. évf., 352. (2020/9.) szám, 11. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Knopp 327. o.
Forrásokszerkesztés
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., Budapest (1992)
- ↑ Knopp: Knopp, Guido. Hitler segédei. Magyar Könyvklub, Budapest (2001). ISBN 963 547 382 6
A Wikimédia Commons tartalmaz 1942 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 1942
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.