A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Magyar Olimpiai Bizottság | |
A Magyar Olimpiai Bizottság logója Hidegkuti Nándor sírján (Mihály Gábor alkotása) | |
Egyéb nevek | MOB |
Alapítva | 1895. december 19. |
Típus | nemzeti olimpiai bizottság |
Székhely | 1124 Budapest, Csörsz u. 49-51. |
Elnök | Gyulay Zsolt |
Működési régió | Magyarország |
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 01′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 01′ 07″ | |
A Magyar Olimpiai Bizottság weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Olimpiai Bizottság témájú médiaállományokat. |
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Magyarország harmadik[1] legrégebbi ma is működő társadalmi szervezete. A nemzeti olimpiai bizottságok között is az elsők egyike, hatodikként (a francia, görög, amerikai, német és ausztrál után), 1895. december 19-én[2] alapították. Kiemelt közhasznú egyesületként kizárólagosan irányítja és képviseli a magyar olimpiai mozgalmat. A MOB önálló független szerv, egyedül a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak van alárendelve. Feladata a magyar sportolók nevezése és felügyelete, illetve irányítása az olimpiai játékokon.
Története
Kemény Ferenc[3] egri reáliskolai igazgató Párizsban, a Sorbonne egyetemen tanult az 1880-as években, itt ismerkedett meg és barátkozott össze Pierre de Coubertin báróval, akivel azonos nézeteik voltak az olimpiai mozgalom létrehozásáról. 1894-ben a Coubertin (és Kemény) által szervezett, a Sorbonne-on tartott kongresszuson megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, és Kemény Ferenc lett az olimpiai mozgalom magyarországi képviselője.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai 1896-ban:
- Dimítriosz Vikélasz elnök (Görögország)
- Pierre de Coubertin titkár (Franciaország)
- Alekszandr Dmitrijevics Butovszkij (Oroszország)
- Jiří Guth-Jarkovský (Csehország)
- dr. Kemény Ferenc (Magyarország)
- Viktor Gustaf Balck (Svédország)
- dr. Willibald Gebhardt (Németország)
Az 1863-ban alapított és alapszabályát elsőként magyar nyelven megfogalmazó Nemzeti Torna Egylet – amelynek Kemény Ferenc is tagja volt, Berzeviczy Albert, a későbbi kultuszminiszter pedig az elnöke – vállalta az előkészítés feladatait. A tekintélyes Magyar Atlétikai Club vezetői a kezdeti tartózkodás után végül csatlakoztak az alakuló bizottsághoz. A két említett, meghatározó szerepet betöltő egyesület mellett a Budapesti Budai Torna Egylet (a híres BBTE), továbbá az MTK, a Nemzeti Hajós Egylet, a III. ker. TVE, a BTC és a Neptun Evezős Egylet küldöttei kerültek a testületbe. A MOB első elnöke Berzeviczy Albert, társelnöke dr. Gerendai György, a MAC képviselője lett, titkára pedig Kemény Ferenc, akit azonban fokozatosan háttérbe szorítottak.
Története során a MOB többször került nehéz helyzetbe. Az 1920-as antwerpeni olimpiára Magyarországot nem hívták meg, az első világháborúban vállalt szerepe miatt. 1928-ban a Kultuszminisztérium megszüntette önállóságát, és az Országos Testnevelési Tanács IV. számú szakbizottsága lett (1928–1941). 1948-tól az Országos Sporthivatal hatáskörébe tartozott, és vezetőit az állam nevezte ki. 1984-ben a politikai vezetés nyomására a testület megszavazta a Los Angeles-i olimpia bojkottját. Négyen nem támogatták a javaslatot, közülük három tag neve ismert: Jacsó István ellene szavazott, Békesi László és Bogár Pál tartózkodott.
1989-ben a sportolók kezelésébe került a szervezet irányítása. A MOB legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, amely tisztségviselőket választ, kijelöli az olimpiai csapatot és dönt az alapszabályban foglalt rendelkezésekről. A közgyűlések közötti időszakokban a MOB-ot az elnökség irányítja, amely 18 választott tagból áll. Az elnökség általában minden hónapban ülésezik, határoz a MOB-ot érintő fontos kérdésekben, sportszakmai és pénzügyi témákban, kisebb személyi kérdésekben.
A MOB 2005-ben ünnepelte alapításának 110. évfordulóját a Nemzeti Színházban, ahol Juan Antonio Samaranch, a NOB örökös tiszteletbeli elnöke és Jacques Rogge, a NOB elnöke is részt vett.
„ | Magyarország az olimpiai mozgalom egyik legbiztosabb bástyája. Ebben a sportszerető kis országban sokat tettek az olimpiai eszme terjesztéséért és népszerűsítéséért. A magyar sport nemzetközi hírneve, kiváló versenyzőik sikereinek köszönhetően fokozatosan emelkedett. – Juan Antonio Samaranch | ” |
Elnökei
Évek | Elnök |
---|---|
1895–1904 | dr. Berzeviczy Albert |
1904–1905 | gróf Széchényi Imre |
1905–1907 | gróf Andrássy Géza |
1907–1927 | gróf Andrássy Géza és Muzsa Gyula |
1927–1940 | Muzsa Gyula |
1941–1944 | dr. Prém Lóránd |
1947–1948 | Jámbor Alajos és Barcs Sándor |
1948–1951 | Sebes Gusztáv és Ábrai Zsigmond |
1951–1958 | Hegyi Gyula |
1958–1962 | Hegyi Gyula, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán |
1962–1964 | Hegyi Gyula |
1964–1969 | Egri Gyula |
1969–1978 | dr. Beckl Sándor |
1978–1986 | Buda István |
1986–1989 | Deák Gábor |
1989–2010 | Schmitt Pál |
2010–2017 | Borkai Zsolt |
2017–2022 | Kulcsár Krisztián |
2022– | Gyulay Zsolt |
Jegyzetek
- ↑ Magyar Szent Korona Országainak Vöröskeresztes Egylete és a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy előzi meg alapítási idejét.
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2015. június 4.)
- ↑ Emlékére nevezték el az egri sportcsarnokot, és állítottak szobrot a Testnevelési Főiskola szoborparkjában.
További információk
- 2016. évi LVIII. törvény a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről
Források
- A MOB honlapja
- A millenniumi rendezvények és az újkori olimpizmus hatása. In: Magyarország a XX. században
- Barcs Sándor: A modern olimpiák regénye. Sport kiadó, Budapest, 1964
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.