A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) IPA: vagy Ἑλλάς (Ellász) IPA: ; ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz), IPA: ), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía) IPA: )[4] állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén. Északon Albániával, Észak-Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.
Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom,[5] valamint a török uralom négy évszázadának emlékei.[6] Görögország a demokrácia,[7] a nyugati filozófia,[8] az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője.[9] Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.
Görögország fejlett ország, amely 1952 óta tagja a NATO-nak, 1961 óta a OECD-nek,[10] 1981 óta az Európai Uniónak,[11] 1995-től a szervezet megszűnéséig a Nyugat-európai Uniónak, 2001 óta az Európai Gazdasági és Monetáris Uniónak, 2005 óta pedig az Európai Űrügynökségnek.[12]
2011-ben az ország a csőd szélére került, az EU-tárgyalások megszorításokkal jártak.
Fekvése, határai
Északról Bulgária, Észak-Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: Kérkira / Kerkyra,[13]) legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kríti / Crete), legkeletibb Kasztelórizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15 000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4000 km. Csak 107 000 km² az összefüggő szárazföld, 25 000 km² sziget.
Földrajz
Tengerei
- Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai.
- Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39‰. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek.
- Krétai-tenger
- Földközi-tenger
Szigetei
Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.
- Jón-tenger
- Égei-tenger
- Szporádok : Alóniszosz, Szkiáthosz, Szkópelosz, Szkírosz
- Északkelet-égei szigetek (part menti szigetek): Évia, Szalamína, Thászosz, Szamothráki, Límnosz, Lézvosz , Khíosz, Számosz
- Szaróni-szigetek: Éjina, Ídra, Pórosz, Szpécesz
- Kükládok: Míkonosz, Délosz, Párosz, Szantorini , Szífnosz
- Dodekanéz szigetek: Ródosz, Kosz, Pátmosz , Asztipálea, Kálimnosz, Kárpathosz, Kászosz, Lérosz, Níszirosz, Szími, Tílosz, Kasztelórizo
- Kréta
| Legnagyobb szigetek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
Földrajzi képek       |
Domborzat
- Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészoszi-félsziget. Peloponnészoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté.
- Hegyláncai: Kb. 2/3 részt 1500–2000 m magas, kopár, karsztos hegyek borítják Görögországot. Négy, alapvetően más felépítésű láncból áll:
- Píndosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő,
- Makedón-masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik az Attika félsziget. 2000 m–nél magasabb hegyei: a Píndosz, a Parnasszosz, a Peloponnészosz és a Tajgetosz.
- Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai-medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
- Görögországban sok a földrengés: Théra (Szantorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.
Vízrajz
- Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Pineiósz, nagyobbak még az Évrosz (Hebrosz), a Sztrimónasz (Sztrümón), az Axiósz és az Aliákmonasz (Haliakmón).
- Tavai: Legnagyobbak a Prészpa-tó, a Trihonisz-tó, a Vólvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.
Éghajlat
A partvidék és a szigetek éghajlata mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban tavasztól kora őszig rendkívül tiszta a levegő és száraz. A csapadék mennyisége általánosságban véve nyugatról kelet felé egyre csökken.
Növény- és állatvilág
Az ország területére jellemző keménylombú erdőket már az ókorban elkezdték kiirtani. Ma területének kevesebb mint egyharmadát (30-32%) borítja erdő.[15] Az erdők helyét részben olajfaültetvények, részben cserjések foglalják el. Az újbóli erdősítést a nyáron gyakori, öngyulladás okozta tüzek és a legeltetés akadályozzák. A tengerparti területeken jellemzők a mandulafenyő és az aleppóifenyő alkotta erdők. A belső területek maradványerdőinek állományalkotó fái a tölgyek (pl. magyaltölgy). A folyóvölgyeket platánligetek kísérik. A hegyvidékeken 2000 m tszfm.-ig a feketefenyő, a görög jegenyefenyő és a Borisz-jegenyefenyő alkot erdőket. Az erdőhatár felett havasi gyepek találhatók. [16]
Faunája jellegzetesen európai, tipikus dél-európai fajokkal: keleti sün, római vakond, mezei nyúl, erdei pele stb. A ragadozók közül él itt farkas, aranysakál, barnamedve, és jellegzetes a mediterrán tigrisgörény. [16]
Környezetvédelem
Nemzeti parkok
Természeti világörökség
Az UNESCO világörökség listájára természeti értékei miatt is felvett tájak:
- Athosz-hegy - kolostorok csodálatos természeti környezetben
- Meteorák - kolostorok olyan sziklákon, amelyek magukban is roppant különlegesek
Történelem
A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.
1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése végett vették fel az Európai Unióba. A többi uniós tagállamtól eltérően az ország jelölésére nem a szabvány szerinti „GR” kódot használják, hanem a saját megnevezésük szerinti „EL”-t (Ελλάδα).
2011-ben az ország a csőd szélére került, az EU-tárgyalások megszorításokkal jártak. A 2012. június 18-án tartott előrehozott választásokon az Új Demokrácia párt nyert, így egyelőre folytatódtak a tárgyalások és volt rá remény, hogy az ország megmenekülhet a krachtól. A 2015. január 25-én tartott előrehozott választásokon a Radikális Baloldal Koalíciója (más néven Sziriza) nyert megszerezve a szavazatok kb. 39,5%-át, így a párt ígéretéhez híven akár újratárgyalhatják a görög államadósságot.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Közigazgatási beosztás
Az országot 13 régióra (περιφέρεια )[13] és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία )[13] osztották (zárójelben a székhely szerepel):
- Athosz-hegyi Köztársaság autonóm szerzetesi köztársaság (Kariész)
- Attika (Athén)
- Dél-Égei-szigetek (Ermúpoli)
- Ípirosz (Joánina)
- Észak-Égei-szigetek (Mitilíni)
- Jón-szigetek (Korfu)
- Kelet-Makedónia és Thrákia (Komotiní)
- Közép-Görögország (Lamía)
- Közép-Makedónia (Szaloniki)
- Kréta (Heraklion)
- Nyugat-Görögország (Pátra)
- Nyugat-Makedónia (Kozáni)
- Peloponnészosz (Trípoli)
- Thesszália (Lárisza)
A régió alatti közigazgatási egység Görögországban a regionális egység. Az ország 74 regionális egységre oszlik.
Politikai pártok
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
Görögország hagyományosan jelentős pártjai a diktatúra 1974-es összeomlása után jöttek létre vagy alakultak újjá. A kormányzásban 2011-ig a két nagy párt, az Új Demokrácia és a PASZOK váltotta egymást. 2011-től nagykoalícióban kormányoztak, de a megszorítások miatt megerősödtek a kisebb, részben radikális pártok, így a 2012. május 6-i előrehozott választások után sem nekik, sem más pártnak nem sikerült kormányt alakítania.[18] Ugyanez év júniusában újabb választást tartottak, melyek után szintén ők, a jobboldali Új Demokrácia és a baloldali PASZOK, valamint a szintén baloldali Demokratikus Baloldal alakítottak kormányt. A magas államadósság miatt azonban újabb és újabb megszorításokat voltak kénytelenek bevezetni, amelyek a lakosságban egyre nagyobb ellenállást váltottak ki. Ezért omlott össze 2014 végén a kormány, és írtak ki 2015. január 25-re ismét előrehozott választásokat. Ekkor az alternatív baloldali Sziriza ért el történelmi győzelmet, parlamenti többséget éppen hogy nem szerezve, ezért kénytelenek voltak koalíciót kötni az alternatív jobboldali Független Görögök nevű párttal. A 21. századi Európában ekkor történt meg először, hogy kizárólag alternatív, reformista pártok tudtak egy országban kormányt alakítani. Alexis Ciprasz miniszterelnök azonban fél év alatt hiába próbált, nem tudott kiegyezni Görögország hitelezőivel, így júliusban kénytelenek voltak elfogadni a 3. mentőcsomagot. Varufakisz pénzügyminiszter ekkor lépett ki a kormányból, hogy néhány héttel később a mentőcsomagot elítélőkkel bejelentsék, lehet, hogy távoznak a kormánypártból. Alexisz Ciprasz miniszterelnök ezért 2015. augusztus 20-án lemondott tisztségéről. 2019 júniusától Kiriákosz Micotákisz lett a miniszterelnök.[19]
| Név[18] | Ideológia | Alapítás | Választási eredmény (2012. június 17.) |
Mandátumok száma |
Kormányzati pozíció |
|---|---|---|---|---|---|
| Új Demokrácia Nea Dimokratia (ND) | konzervatív liberális néppárt | Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Görögország