Ez a szócikk az 1975. évről szól. Az 1975-ös számról szóló cikket lásd itt: 1975 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek

Évek: 1970 – 1971 – 1972 – 1973 – 1974 – 1975 – 1976 – 1977 – 1978 – 1979 – 1980

Események

Január

• január 1.
  • Rendelet az alkoholisták kényszergyógykezeléséről
  • A Honvédelmi Minisztérium utasítására megalakul az 1. Önálló Tűzszerész és Aknakutató Zászlóalj.
• január 2–22. – Népszámlálás Magyarországon
• január 6. – Az év eleji magyarországi fogyasztói áremelkedések főleg a mosó- és mosogatószerek, a tisztítószerek, bútorok és bőráruk árát érintik.
• január 7. – Udvardy József csanádi apostoli kormányzót kinevezik megyés püspökké.
• január 10. – Kádár László Gábor tölti be a veszprémi püspöki tisztet.
• január 11. – Kiosztják a Rádió Kabarészínháza 1974-es első Humorfesztiváljának díjait. Első díjat nyer Farkasházy Tivadar.
• január 15. – A Ferihegyi repülőtéren lezuhan a Malév egyik Iljusin Il–18-as gépe. A fedélzeten tartózkodó kilencfős személyzet életét veszti.
• január 16. – A magyar sajtó beszámol a Romániában életbe lépett új rendeletről a külföldiek elszállásolásáról.
• január 19. – Palesztin terroristák sikertelen merényletet kísérelnek meg az izraeli légitársaság éppen elinduló gépe ellen Párizs Orly-Sud repülőterén, majd túszokat ejtve elbarikádozzák magukat az épületben.
• január 25. – Mudzsibur Rahmán sejk lesz Banglades köztársasági elnöke.

Február

• február 4. – Súlyos, a Richter-skála szerint 7,3-es erősségű földrengés pusztít Kína északkeleti körzetében, Liaoning tartományban.
• február 5. – Magyarországon kihirdetik az új, európai normákhoz igazodó KRESZ-t, ami 1976-tól lép életbe.
• február 11. – Margaret Thatcher lesz a brit Konzervatív Párt elnöke.
• február 13. – Ciprus északi részén a török ciprióták autonóm államot alapítanak (az Észak-ciprusi Köztársaság elődjét).
• február 18. – Az első magyar–szovjet földgázegyezmény aláírása.
• február 22. – Három halálos áldozatot követelő lövöldözés a gyékényesi állomáson.
• február 27. – A német szélsőbaloldali Június 2. mozgalom tagjai elrabolják Peter Lorenzet, a CDU berlini elnökét.
• február 28.
  • Az EGK tagállamainak vezetői Togóban 46 afrikai, karibi és csendes-óceáni fejlődő országgal – a volt gyarmati országokhoz fűződő speciális viszony kialakítása jegyében – aláírják a kereskedelmi és pénzügyi kedvezményeket biztosító Loméi Egyezményt.
  • Súlyos szerencsétlenség a londoni metróban: a Northern vonal City alatt áthaladó szárnyvonalán a Moorgate állomás közelében a kisiklott szerelvény az alagút falának ütközik, 43 halálos áldozat.

Március

• március 4. – Földreform Etiópiában.
• március 5. – Palesztin fegyveresek megtámadják a Savoy Hotelt Tel-Avivban. A lövöldözésben 18 ember veszti életét, közöttük 7 terrorista.
• március 10. – Az ír fővárosban, Dublinban először ül össze az Európai Tanács.
• március 11. – A hadsereg néhány alakulata puccsot kísérel meg Portugáliában. A politikai erők közötti éles küzdelemben forradalmi tanács alakul, államosítások, radikális reformok kezdődnek.
• március 17–22. – Az MSZMP XI. Kongresszusán meghirdetik a „fejlett szocialista társadalom felépítésének” programját.
• március 21. – A császári hatalom felszámolása Etiópiában.
• március 23. – A kurdok fegyveres harca véget ért Irakban.
• március 25. – Meggyilkolják Fejszál királyt, Szaúd-Arábia uralkodóját. Utódául öccsét, Khalid ibn Abdul-Azizt kiáltják ki.
• március 26. – A Vietnámi Köztársasági Hadsereg Huế dél-vietnámi városnál súlyos vereséget szenved a Vietkongtól.

Április

• április 1. – Megnyílik a Munkásmozgalmi Múzeum a helyreállított Budai Várban.
• április 4.
  • Paul Allen és Bill Gates megalapítja a Microsoftot.
  • Dél-Vietnámban lezuhan az amerikai légierő szállítógépe, amelyen vietnámi árvákat próbálnak kimenekíteni Saigonból. Több mint 150 ember, közöttük sok gyermek veszti életét, 175-en túlélik a katasztrófát.
• április 5. – Meghal Csang Kaj-sek, kínai tábornok, politikus, a Kínai Köztársaság elnöke.
• április 8.
  • Átadják a forgalomnak a jugoszláv-magyar összefogással újjáépített murakeresztúri vasúti hidat
  • Václav Havel levelet intéz Gustáv Husákhoz, Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) főtitkárához, melyben figyelmezteti a „konszolidáció” miatt a társadalomban eluralkodott negatív jelenségekre.^[1]
• április 10–11. – Az Országgyűlés elfogadja a társadalombiztosítási törvényt: állampolgári joggá válik az ingyenes orvosi ellátás. Módosítják az alkotmányt: ezentúl 5 évente kell tartani országgyűlési választást.
• április 13. – A katonaság államcsínyt hajt végre Csádban, Tombalbaye elnököt meggyilkolják, utóda Félix Malloum.
• április 15. – Az NSZK-ban, Biblisben a világ legnagyobb atomerőművét helyezik üzembe.
• április 17. – Kambodzsában a vörös khmerek elfoglalják a fővárost, Phnom Penht.
• április 24. – Öt terrorista hatalmába keríti az NSZK stockholmi nagykövetségét. A túszok elengedése fejében bebörtönzött társaik szabadulását követelik. Mivel az NSZK kormánya nem hajlandó tárgyalni velük, kivégeznek két túszt (Andreas von Mirbach és Heinz Hillegaart diplomaták), majd a követség felső emeletét felrobbantják. Az égő épületből való menekülésük közben a terroristákat elfogják.
• április 30. – Észak-vietnámi csapatok elfoglalják Saigont, Dél-Vietnám feltétel nélkül kapitulál, s ezzel véget ér a második indokínai háborút.^[2]

Május

• május 1. – Színes főcímmel jelentkezik a Magyar Televízió Híradója. A színes technikára teljes egészében csak 1979-ben térnek át.
• május 7–9. – Szaddám Huszein iraki elnök Budapesten tárgyal.
• május 13. – A jugoszláv kormány nyilatkozatban vádolja Ausztriát, hogy nem engedélyezi a szabad nyelvhasználatot a délszláv kisebbségnek, illetve jugoszlávellenes terrorista csoportok tevékenységét engedélyezi.^[3]
• május 15.
  • Megalakul a Lázár-kormány.^[4]
  • Kopácsi Sándor Kanadába emigrálását engedélyezik.
• május 16. – A japán Tabei Dzsunko az első nő, aki feljut a Mount Everestre.
• május 21. – Az NSZK-ban példátlan biztonsági intézkedések mellett elkezdődik a Baader-Meinhof csoport pere.
• május 25. – A nemzetközi gyermeknap alkalmából átadták Zánkán a balatoni úttörővárost.
• május 28. – Ford amerikai elnök első hivatalos európai körútját Brüsszelben kezdi, ahol részt vesz a NATO csúcsértekezletén.
• május 28–29. – A régóta súlyos beteg Ludvík Svoboda helyébe a csehszlovák szövetségi gyűlés Gustáv Husákot választja köztársasági elnökké.^[5]
• május 30. – Ford amerikai és Szadat egyiptomi elnök a közel-keleti helyzetről kezd kétnapos tanácskozást Salzburgban.
• május 31. – Az ELDO és az ESRO összeolvad és Európai Űrügynökség (ESA) név alatt működik.

Június

• június 5. – Nyolcévi kényszerszünet után újra megnyílik a hajóforgalom előtt a Szuezi-csatorna.
• június 15. – Országgyűlési választások Magyarországon.
• június 25. – Mozambik elnyeri függetlenségét Portugáliától.

Július

• július 4. – A hamburgi bíróság életfogytiglani szabadságvesztésre ítéli Ludwig Hahnt, Varsó egykori Gestapo-főnökét.
• július 19. – Az Szojuz–Apollo-program keretén belül először kapcsolódik egymáshoz amerikai és szovjet űrhajó.
• július 20. – A FLAMA nevű szélsőjobboldali terrorcsoport megkezdi tevékenységét Madeirán, amely 1978-ig tart.
• július 22. – Owen Quinn 24 éves New York-i lakos ejtőernyővel leugrik a World Trade Center egyik tornyáról. Landoláskor alaposan megüti magát, majd birtokháborításért letartóztatják.
• július 29. – Katonai államcsínnyel megfosztják hatalmától Gowon tábornokot Nigériában. Az új államfő Murtala Mohammed.

Augusztus

• augusztus 1. – Helsinkiben aláírják az EBEÉ konferencia zárásaként a Helsinki Záróokmányt.
• augusztus 3. – Egy jordániai Boeing-707-es utasszállítógép hegynek ütközik a marokkói Agadirnál. A katasztrófa 188 halálos áldozatot követel.
• augusztus 3–4. – Gerald Ford amerikai elnök belgrádi látogatása.^[6]
• Augusztus 6. - A híres krimi író, Agatha Christie karakterének, Hercule Poirot regénybeli halála
• augusztus 15. – Államcsíny Bangladesben, Mudzsibur Rahmán sejk és családjának legyilkolása.
• augusztus 18. – Új TV-tornyot és adóállomást avatnak a budai Széchenyi-hegyen.
• augusztus 19. – A csehszlovák légitársaság Prága–Teherán járata – máig tisztázatlan körülmények között – Damaszkusz mellett felrobban. A szerencsétlenség következtében veszti életét Vujicsics Tihamér zeneszerző.
• augusztus 31. – Megnyílik a T-Centralenben, Stockholmban a 3. metró állomása.

Szeptember

• szeptember 1. – Megszűnik a Mezőtúr–Túrkeve-vasútvonal.
• szeptember 6.
  • Martina Navratilova, 18 éves csehszlovák teniszezőnő politikai menedékjogot kér az Egyesült Államokban.
  • Súlyos földrengés pusztít Törökország keleti részén, a szíriai határ közelében.
• szeptember 8. – Felavatják a kiskörei vízierőművet.
• szeptember 15. – Önálló államként függetlenné válik Ausztráliától Pápua Új-Guinea.
• szeptember 15. - Megkezdődik a Személyi számok kiosztása Magyarországon.
• szeptember 16. – A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának meghívására Siófokon ül össze a keresztény békekonferencia folytatólagos bizottsága.
• szeptember 19. – A BBC bemutatja John Cleese főszereplésével a Waczak szálló televíziós vígjáték-sorozat első részét.
• szeptember 20. – Kisiklik a Budapestről Kassára közlekedő gyorsvonat utolsó három kocsija Emőd állomáson. Egy asszony életét veszti, 9 utas súlyos, 15 könnyebb sérülést szenved.
• szeptember 30. – Bejrút partjai előtt – eddig tisztázatlan körülmények között – lezuhan a Malév 240-es számú járata, fedélzetén 50 utassal és 10 fős személyzettel.

Október

• október 2. – Toaripi Lautit nevezik ki Tuvalu főminiszterévé.
• október 9. – Az orosz atomfizikusnak, Andrej Szaharovnak ítélik oda a Nobel-békedíjat.
• október 11. – Vízre bocsátják a USS Dwight D. Eisenhower Nimitz osztályú repülőgép-hordozót.
• október 14. – Hajdúsámson belterületén egy sorompó nélküli vasúti átjáróban a Volán Hajdúhadház-Debrecen között közlekedő autóbusza személyvonattal ütközik. A szerencsétlenség következtében 12-en vesztik életüket.
• október 15. – A jugoszláv nemzetgyűlés 10 évre szóló gazdasági tervet fogad el, melynek értelmében az össztermelésnek évente 7,3%-kel kell nőnie. (Az előző – 13 évre szóló – tervet 1973-ban fogadták el.)^[7]
• október 18. – Megnyílik a Saint-Nazaire híd.
• október 23. – Általános mozgósítás Angolában a dél-afrikai agresszió miatt.
• október 29. – Bejrútban teljesen megbénul az élet a harci cselekmények miatt.
• október 30. – A spanyol kormány bejelenti, hogy János Károly herceg, Franco kijelölt utóda, az államfő súlyos betegsége miatt ideiglenesen átveszi a hatalmat.
• október 31. — Megjelent a Queen, brit rockegyüttes Bohemian Rhapsody című dala.

November

• november 1. – Meggyilkolják Pier Paolo Pasolini olasz filmrendezőt.
• november 8. – Az ENSZ afrikai csoportja elítéli a Dél-afrikai Köztársaság és Rhodesia Angola elleni agresszióját.
• október 30. – A cortes elnöke bejelenti, hogy Franco, aki október 14-én infarktust kapott – és azóta mesterségesen tartják életben –, „átmenetileg” nem alkalmas a kormányzásra, és hogy újra Spanyolország hercege látja el helyette az államfői feladatokat.^[8]
• november 10. – Az osimói egyezményben véglegesítik Olaszország és Jugoszlávia határait.^[9]
• november 11. – Lázár György miniszterelnök látogatást kezd Olaszországban. November 13-án fogadja őt VI. Pál pápa is.
• november 15. – A Párizs melletti rambouillet-i kastélyban háromnapos csúcstalálkozóra gyűlnek össze a világ hat vezető ipari országának állam- és kormányfői.
• november 20. – Madridban meghal Francisco Franco, spanyol tábornok és politikus.^[10]
• november 21. – Don Juan a legitim spanyol király sajtóközleményben tudatja népével, hogy egyedül ő lehet a jogos király. (1977. május 14-én mond le dinasztikus jogairól fia, János Károly javára.)^[8]
• november 22. – Beiktatják I. János Károly spanyol királyt.^[11]
• november 25. – Suriname független lesz Hollandiától.
• november 28. – Budapesten tárgyal Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője.

December

• december 1–2. – Az EGK állam- és kormányfői Rómában úgy döntenek, hogy 1978-ban már közvetlenül választják meg az Európai Parlament képviselőit az addigi módszer – a nemzeti parlamentek tagjai közül történő kijelölés – helyett.
• december 2. – A Hollandiában élő amboni (Dél-Maluku, Indonézia) kisebbség szélsőséges csoportjának tagjai Beilennél megtámadnak egy vonatot, és az utasokat túszul ejtik. December 4-én egy másik csoport Amszterdamban megtámadja az indonéziai főkonzulátust.
• december 7. – Indonézia megszállja a portugál Kelet-Timort.
• december 21. – Palesztin terroristák Carlos vezetésével három embert megölve Bécsben rajtaütnek az OPEC tanácskozásán, 11 olajügyi minisztert túszként elhurcolnak.
• december 29. – Pokolgép robban a New York-i La Guardia repülőtér épületében, 11 ember meghal, 75-en megsebesülnek.

Határozatlan dátumú események

• április – Gary Dahl feltalálja a Pet Rock nevű játékot.
• az évfolyamán –
  • Az Ikarus a világ negyedik legnagyobb autóbuszgyára, a Mercedes-Benz, a Liaz és a Toyota után.
  • A budapesti Clark Ádám téren felavatják a Nulladik kilométerkövet
  • Az Aeroflot kivonja a forgalomból a Tu–114 típusú repülőgépeket, a megmaradt példányok egy részét Tu–95 katonai gépekként használták tovább.
  • Albániában megszűnik a jegyrendszer.
  • A Magyar Néphadsereg rendszerbe állítja a 9K32 Sztrela–2 (SA-7 Grail) légvédelmi rakétarendszert.

Az év témái

• Az ENSZ a Nők Nemzetközi Évének nyilvánítja 1975-öt, hogy elősegítse a nők egyenjogúsítását

Államok vezetőinek listája 1975-ben

1975 a filmművészetben

• Casanova – Federico Fellini
• Huszadik század – Bernardo Bertolucci
• Száll a kakukk fészkére – Milos Forman

1975 az irodalomban

• Megjelenik magyarul J. R. R. Tolkien első sikeres regénye, A hobbit.
• Kiosztják az első World Fantasy díjat.
• A publikálási tilalommal sújtott Václav Havel megírja Audiencia című színművét.^[12]

1975 a zenében

• A Queen megjelenteti a Bohemian Rhapsody című dalát, a rocktörténelem egyik legnagyobb alkotását, mely kilenc hétig vezeti Anglia listáit.
• Phil Collins lesz a Genesis frontembere Peter Gabriel kiválása után
• Yehudi Menuhin javaslatára ez évtől minden év október 1-je a zene világnapja.
• A Music Week című angol zenei szaklap szerint Kovács Kati „az év sztárja”.
• A Castlebarban (Írország) rendezett dalfesztivált megnyeri Kovács Kati.
• Grandpierre Attila vezetésével megalakul a Vágtázó Halottkémek együttes.
• Kovács Kati lett az Év sztárja Angliában.

Fontosabb külföldi albumok

• ABBA: ABBA
• AC/DC: High Voltage
• AC/DC: T.N.T.
• Aerosmith: Toys in the Attic
• Black Sabbath: Sabotage
• Bob Dylan: Blood on the Tracks
• Alice Cooper: Welcome to My Nightmare
• David Bowie: Young Americans
• Deep Purple: Come Taste the Band
• Hot Chocolate: Hot Chocolate
• John Lennon: Rock ’n’ Roll és Shaved Fish
• Led Zeppelin: Physical Graffiti
• Pink Floyd: Wish You Were Here
• Queen: A Night at the Opera
• Rainbow: Ritchie Blackmore’s Rainbow
• Rod Stewart: Atlantic Crossing
• Bruce Springsteen: Born to Run

Fontosabb magyar albumok

• Fonográf: Na mi újság, Wágner úr?
• Koncz Zsuzsa: Kertész leszek
• Kovács Kati: Intarzia
• Locomotiv GT: Mindig magasabbra
• Omega: Omega 6: Nem tudom a neved

1975 a tudományban

• A Stanford Linear Accelerator Centerben Martin Lewis Perl fizikus felfedezi a tau-lepton elemi részecskét, amiért 1995-ben fizikai Nobel-díjat is kap.
• Benoît Mandelbrot francia matematikus nevet ad a fraktáloknak.

1975 a légi közlekedésben

1975 a vasúti közlekedésben

• szeptember 1. – Megszűnik a Mezőtúr–Túrkeve-vasútvonal.

1975 a sportbanszerkesztés

• A Újpesti Dózsa nyeri az NB1-et. Ez a klub 16. bajnoki címe.

1975 a jogalkotásbanszerkesztés

Születésekszerkesztés

Roy Makaay

Angelina Jolie

Charlize Theron

Juan Pablo Montoya

Kate Winslet

Tiger Woods

Németh Norbert

• január 1. – Babári Netti magyar írónő
• január 5. – Bradley Cooper amerikai színész
• január 8. – Geremi González vezezuelai baseballjátékos († 2008)
• január 16. – Györe Attila kenus
• január 22. – Balthazar Getty amerikai színész
• január 28. – Julian Dean új-zélandi kerékpározó
• január 30. – Storcz Botond háromszoros olimpiai bajnok kajakozó
• február 4. – Natalie Imbruglia ausztrál színésznő, énekesnő
• február 6. – Marsi Anikó újságíró, műsorvezető
• február 15. – Bársony Péter brácsaművész
• február 16. – Némethy Nerella LA NERELLA és a BABA.COM.MC divattervezője
• február 18. – Keith Gillespie északír labdarúgó
• február 18. – Gary Neville angol labdarúgó
• február 22. – Drew Barrymore amerikai színésznő
• március 2. – Imricskó István pilóta
• március 4. – Patrick Femerling, német kosárlabdázó
• március 9. – Roy Makaay holland labdarúgó
• március 15. – Eva Longoria amerikai színésznő
• március 15. – Johan Paulik szlovák pornószínész
• március 21. – Justin Pierce amerikai gördeszkás, színész († 2000)
• március 24. – Peter Sanawad irodalmár és író
• március 31. – Tittus Steel román pornószínész
• április 2. – Adam Rodriguez amerikai színész
• április 9. – Robbie Fowler angol labdarúgó
• április 13. – Tatyjana Alekszandrovna Navka olimpiai bajnok orosz műkorcsolyázó, jégtáncos
• április 16. – Torzsás Sándor Attila költő
• április 17. – Trifun Živanović szerb műkorcsolyázó
• április 30. – Johnny Galecki belga származású amerikai színész
• május 1. – Marc-Vivien Foé kameruni labdarúgó († 2003)
• május 2. – David Beckham angol labdarúgó
• május 8. – Enrique Iglesias spanyol énekes
• május 10. – Hélio Castroneves, brazil autóversenyző
• május 11. – Coby Bell amerikai színész
• május 18. – Princessa (Mónica Capel Cruz) spanyol énekesnő
• május 17. – Sasha Alexander amerikai színésznő
• június 4. – Angelina Jolie amerikai színésznő
• június 11. – Karácsony Gergely, magyar politológus, egyetemi oktató, Budapest főpolgármestere (2019–)
• június 25. – Linda Cardellini amerikai színésznő
• június 27.
  • Tobey Maguire amerikai színész
  • Tölgyesi Krisztián magyar cselgáncsozó
• június 28. – Annus Adrián magyar kalapácsvető
• június 30. – Ralf Schumacher német Formula–1-es pilóta
• július 5. – Hernán Crespo argentin labdarúgó
• július 5. – Andrej Tyisszin, az orosz kajak-kenu válogatott kapitánya († 2008)
• július 6. – 50 Cent amerikai rapper
• július 9. – Jack White amerikai zenész, zenei producer
• július 10. – Palkovics Krisztián magyar jégkorongozó
• július 18. – Huszár Balázs salomvári plébános
• július 25. – Svasznek Bence magyar jégkorongozó
• augusztus 2. – Molnár Tamás vízilabdázó
• augusztus 7. – Charlize Theron dél-afrikai színésznő
• augusztus 30. – Maria de la Caridad Alvarez, kubai atléta
• szeptember 7. – Dobrády Ákos magyar énekes, zeneszerző
• szeptember 9. – Michael Bublé kanadai énekes
• szeptember 11. – Ocskay Gábor magyar jégkorongozó († 2009)
• szeptember 20. – Juan Pablo Montoya kolumbiai autóversenyző, korábbi Formula–1-es pilóta
• szeptember 22. – James Brossmann magyar pornószínész
• szeptember 24. – Seszták Szabolcs magyar színész, szinkronszínész
• szeptember 30. – Marion Cotillard francia színésznő
• október 5. – Parminder Nagra brit színésznő
• október 5. – Kate Winslet brit színésznő
• október 6. – Steinmetz Barnabás kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó
• október 8. – Csörnyei Marianna matematikus
• október 21. – Henrique Hilário portugál labdarúgó
• október 23. – Boti Bliss amerikai színésznő
• 

  Ralf Schumacher
  november 5. – Németh Kristóf magyar színész
• november 13. – Szabó Zita magyar atléta
• november 14. – Szabó Gabriella olimpiai és világbajnok román atléta
• november 16. – Tunyogi Orsi énekesnő
• december 4. – Igor Hinić horvát vízilabdázó
• december 12. – Cosmin Contra román labdarúgó
• december 15. Schmied Zoltán magyar színész
• december 17. – Milla Jovovich ukrán színésznő, modell
• december 19. – Csányi Sándor magyar színész
• december 21. – Németh Norbert magyar operaszerző, orvos
• december 27. – Heather O’Rourke amerikai gyerekszínész († 1988)
• december 29. – Shawn Hatosy amerikai színész
• december 30. – Tiger Woods amerikai golfozó

Halálozásokszerkesztés

Németh László

Csang Kaj-sek

Szató Eiszaku

• január 11. – Jan Reychman lengyel orientalista, hungarológus, történész (* 1910)
• január 15. – Ék Sándor festőművész (* 1902)
• január 19. – Tomcsányi Mihály kárpátaljai író (* 1914)
• január 22. – Danÿ Margit Európa-bajnok vívó (* 1906)
• február 14. – Julian Huxley angol biológus, zoológus (* 1887)
• február 24. – Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin szovjet politikus, miniszterelnök (* 1895)
• március 2. – Valkó Imre kolloidkémikus, textilvegyész (* 1902)
• március 3. – Németh László magyar író (* 1901)
• március 11. – Várkonyi Nándor író, szerkesztő, kultúrtörténész (* 1896)
• március 13. – Ivo Andrić boszniai származású író, költő, közéleti személyiség (* 1892)
• március 25. – Feiszál ibn Abd al-Aziz ibn-Szaud szaúdi király (* 1906)
• április 4. – Edith Rosenbaum divattervező, a Titanic első osztályú és megmenekült utasa (* 1879)
• április 5. – Csang Kaj-sek kínai politikus, a Tajvanon működő Kínai Köztársaság többszörösen megválasztott elnöke (* 1887)
• április 12. – Josephine Baker afroamerikai revüsztár (* 1906)
• május 4. – Jánossy Andor agrármérnök, agrobotanikus, az MTA tagja (* 1908)
• május 6. – Mindszenty József bíboros (* 1892)
• május 7. – Háy Gyula drámaíró, műfordító, Kossuth-díjas (* 1900)
• május 9. – Ajtay Andor színész, rendező (* 1903)
• június 3. – Szató Eiszaku Nobel-békedíjas japán politikus, pénzügyminiszter, 1964. november 9-e és 1972. július 7-e között Japán leghosszabb ideig kormányon lévő miniszterelnöke, később a Nemzetközi Karate Szervezet elnöke (* 1901)
• július 6. – Otto Skorzeny, a Waffen-SS tisztje volt (* 1908)
• július 7. – Simon István költő, műfordító (* 1926)
• július 14. – Lengyel József író (* 1896)
• július 17. – Kellner Béla orvos, onkológus, az MTA tagja (* 1904)
• augusztus 9. – Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics orosz zeneszerző (* 1906)
• augusztus 14. – Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrász (* 1884)
• augusztus 15. – Mudzsibur Rahmán, bangladesi függetlenségi harcos, államfő, miniszterelnök (* 1920)
• augusztus 19. – Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenei gyűjtő (* 1929)
• augusztus 27. – Hailé Szelasszié, Etiópia utolsó császára (* 1892)
• augusztus 29. – Eamon De Valera, az első ír miniszterelnök (* 1882)
• augusztus 29. – Schaár Erzsébet Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész (* 1908)
• szeptember 15. – Pavel Oszipovics Szuhoj szovjet mérnök, repülőgép-tervező (* 1895)
• november 2. – Pier Paolo Pasolini olasz filmrendező (* 1922)
• november 4. – Kanizsa Tivadar kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1933)
• november 10. – Lányi Sarolta költő, műfordító (* 1891)
• november 11. – Theodosius Dobzhansky ukrán-amerikai genetikus, zoológus (* 1900)
• november 20. – Francisco Franco y Bahamonde spanyol katonatiszt, diktátor (* 1892)
• november 27. – Korach Mór Kossuth-díjas vegyészmérnök, az MTA tagja, a műszaki kémia úttörő alakja (* 1888)
• november 28. – Horváth Béla magyar költő, műfordító, szerkesztő, újságíró (* 1908)

Nobel-díjakszerkesztés

Forrásokszerkesztés

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., Budapest (1992) 
• Horváth Jenő: Évszámok könyve. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.
• Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon (1945–2005). Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
• A XX. század krónikája. Officina Nova, Budapest, 1994.
• Népszabadság XXXIII. évf. (1975)

Jegyzetekszerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 1975 témájú médiaállományokat.