A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1977
1977 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1977 |
Ab urbe condita | 2730 |
Bahái naptár | 133 – 134 |
Berber naptár | 2927 |
Bizánci naptár | 7485 – 7486 |
Buddhista naptár | 2521 |
Burmai naptár | 1339 |
Dzsucse-naptár | 66 |
Etióp naptár | 1969 – 1970 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2032 – 2033 |
Shaka Samvat | 1899 – 1900 |
Holocén naptár | 11977 |
Iráni naptár | 1355 – 1356 |
Japán naptár | 2637 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4673–4674 |
Kopt naptár | 1693 – 1694 |
Koreai naptár | 4310 |
Muszlim naptár | 1397 – 1398 |
Örmény naptár | 1426 ԹՎ ՌՆԻԶ |
Thai szoláris naptár | 2520 |
Zsidó naptár | 5737 – 5738 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek
Évek: 1972 – 1973 – 1974 – 1975 – 1976 – 1977 – 1978 – 1979 – 1980 – 1981 – 1982
Események
Január
- január 1.
- A csehszlovák ellenzék képviselői közzéteszik a Charta ’77 elnevezésű dokumentumot, melyben kinyilvánítják, hogy céljuk az emberi jogok védelme. (A Charta '77 első szóvivői: Václav Havel, Jiří Hájek és Jan Patočka.)[1]
- Hatályba lép a szocialista országokba érvényes „piros” útlevél.
- Megalakul a 93. Vegyes Repülőszázad.
- január 3. – Nagy-Britannia kölcsönt vesz fel a Nemzetközi Valutaalaptól.
- január 7. – Prágában nyilvánosságra kerül az emberi jogokkal foglalkozó Charta '77, aláírói közül többet letartóztatnak.
- január 9. – Harmincnégy magyar értelmiségi Pavel Kohuthoz, a Charta '77 egyik szóvivőjéhez írt levelében szolidaritásáról biztosítja a mozgalmat.
- január 10.
- A Nyiragongo kitörésében legalább 70-en vesztik életüket.
- Pénzreform Angolában.
- január 17. – Portugáliában a NATO ellenőrzése alá helyezik a szárazföldi erőket.
- január 18.
- Újabb jelentős kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Bank. Nyugat-európai bankok 150 millió dollárt utalnak át Magyarországnak.
- Szarajevó térségében lezuhan a Dzsemal Bijedics jugoszláv miniszterelnököt és kíséretét szállító repülőgép; a kormányfővel együtt 8-an veszítik életüket.
- január 20. – Elfoglalja hivatalát az 53 éves Jimmy Carter, az Amerikai Egyesült Államok 39., demokratapárti elnöke. A külügyminiszter Cyrus Vance.
- január 21. – Jimmy Carter amerikai elnök kegyelemben részesíti azokat, akik a vietnámi háború során megtagadták a katonai szolgálatot vagy külföldre szöktek a sorozás elől.
- január 24. – Az atochai mészárlás Madridban, másnap a mészárlást a szélsőjobboldali Apostoli Antikommunista Szövetség magára vállalta.
- január 25. – Megnyitják a Ferihegyi repülőtér korszerű induló utascsarnokát, ezzel kétszeresére bővül a légikikötő utaskapacitása.
- január 28. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) vezetősége művészek és értelmiségiek részvételével „antichartista” tüntetést rendez a prágai Nemzeti Színházban.[2]
Február
- február 3. – Tafari Benti etióp vezetőt puccsal távolítják el a hatalomból.
- február 7. – Budapesten felavatják a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 24 emeletes új épületét a Nagyvárad téren.
- február 11.
- Megnyílik Budapesten az Ady-emlékmúzeum.
- Mengisztu Haile Mariam az etiópiai vezető.
- február 14. – Új alkotmányt fogadnak el Afganisztánban.
- február 16. – Felavatják az új rádióadót Solton, amely a Kossuth Rádió adásait sugározza.
- február 20. – Választásokat tartanak Salvadorban. Az elkövetett visszaélések miatt a következő napokban heves tömegmegmozdulások törnek ki, melyre a hatóságok kíméletlen terrorral válaszolnak.
- február 27. – Ausztráliai koncertkörútjának első állomására, Sydney-be érkezik az ABBA együttes. A nagy sikerű turnén forgatják az ABBA – A film c. filmet.
Március
- március 2–3. – Az olasz, a francia és a spanyol kommunista párt vezetőinek tanácskozása Madridban. Közös nyilatkozatban fogalmazzák meg az eurokommunizmus alapelveit.
- március 4. – A Richter-skála szerinti 7,2 erősségű földrengés hatalmas pusztítást visz végbe Románia délkeleti részén. A természeti csapás mintegy 1500 emberéletet követel, 35 ezer család fedél nélkül marad.
- március 6. – Kairóban egyiptomi-amerikai gazdasági, kereskedelmi és hitelegyezményt írnak alá.
- március 7. – A Zulfikar Ali Bhutto kormányfő vezette néppárt nyeri a parlamenti választásokat Pakisztánban.
- március 7–9. – 40 fekete-afrikai és 20 arab ország képviselői, az Arab Liga, az Afrikai Egységszervezet és a PFSZ képviselői három napos tárgyalása Kairóban.
- március 9–10. – James Callaghan brit kormányfő tárgyalásai Jimmy Carter amerikai elnökkel.
- március 16. – Indira Gandhi súlyos veresége az indiai választásokon.
- március 17. – Teng Hsziao-pinget (Deng Xiaoping) visszahelyezik valamennyi tisztségébe.
- március 18. – Kongóban halálosan megsebesítik Marien Ngouabi köztársasági elnököt, majd egy 11 tagú katonai bizottság veszi át a hatalmat.
- március 22. – Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik az NDK-ba. Aláírják az új, 25 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.
- március 24. – Indira Gandhit Morárdzsi Deszái váltja fel a kormányfői poszton Indiában.
- március 25.
- Nyilvános kivégzések Kínában.
- VI. Pál pápa münchen-freisingi érsekkévé nevezi ki Joseph Alois Ratzingert. (A pápa még ugyanezen év június 27-én bíborossá nevezte ki.)[3]
- március 26–31. – Cyrus Vance amerikai külügyminiszter Moszkvában tárgyal a SALT–2-ről.
- március 27. – A holland KLM és az amerikai PanAm Boeing 747-es repülőgépe összeütközik a tenerife-i repülőtér kifutópályáján. 583 ember veszíti életét. Ez a repülés történetének eddigi legsúlyosabb szerencsétlensége.
- március 28. – Népszínház név alatt összevonják az Állami Déryné Színházat és a Huszonötödik Színházat.
- március 30. – Raymond Barre francia kormányfő megalakítja második kabinetjét.
Április
- április 1. – Spanyolországban feloszlatják a francoista pártot.
- április 9. – A madridi kormányzat engedélyezi a kommunista párt hivatalos működését.
- április 7. – Terroristák meggyilkolják az NSZK főállamügyészét (Siegfried Buback).
- április 13–14. – Az MSZMP Központi Bizottsága új, hosszú távú lakásépítési programról határoz.
- április 14. – VI. Pál pápa fogadja a magyar katolikus püspöki kar tagjait.
- április 17. – Az Egyesült Államokban, az először rendezett West Coast Computer Faire-en (Nyugati Parti Számítógép Vásár) Steve Jobs és Steve Wozniak bemutatták az Apple II számítógépet.[4]
- április 18. – Carter amerikai elnök energiatakarékossági programot jelent be.
- április 28. – Stuttgartban életfogytiglani fegyházra ítélik Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Jan-Carl Raspe terroristákat, a Vörös Hadsereg Frakció vezetőit.
- április 30. – Az Olasz Kommunista Párt és a Kereszténydemokrata Párt vezetőinek első hivatalos megbeszélései.
Május
- május 2. – Az USA nem ellenzi Vietnám felvételét az ENSZ-be.
- május 4–6. – Az Akadémia közgyűlése Szentágothai Jánost – mint az első párton kívülit – választja az MTA elnökévé.
- május 7–8. – Londonban tartják csúcstalálkozójukat a legfejlettebb gazdaságú országok (G7) állam- és kormányfői. (Az Európai Bizottság elnöke első alkalommal vesz részt a tanácskozáson.)
- május 10–11. – A NATO állam- és kormányfői Londonban megvitatják a hosszú távú védelmi programot.
- május 13. – Dolores Ibárruri spanyol kommunista politikus 38 éves szovjet száműzetéséből visszatér Madridba.
- május 14. – Don Juan – a legitim spanyol király – lemond dinasztikus jogairól fia, János Károly javára.[5]
- május 16. – Franciaországban új gaulle-ista párt alakul.
- május 17. – Az izraeli előrehozott parlamenti választásokon megerősödik a jobboldali Likud blokk, háttérbe szorítva az 1948 óta folyamatosan kormányzó szocialistákat. Az új miniszterelnök Menahem Begin.
- május 18. – Genfben 33 ország – köztük az USA és a Szovjetunió – képviselői aláírják a környezeti hadviselés tilalmáról szóló egyezményt.
- május 28. – Szélsőbaloldali puccskísérlet Angolában.
Június
- június 1. – Magyarországon bevezetik a magánkereskedői igazolványt, amit szakképesítéshez kötnek.
- június 2. – Kádár János megkapja a Nemzetközi Lenin-békedíjat.
- június 3. – Az USA és Kuba között megállapodás jön létre, miszerint 16 évnyi szünet után újra felveszik a diplomáciai kapcsolatot.
- június 9. – VI. Pál pápa a Vatikánban fogadja Kádár Jánost.
- június 11. – A lengyel kormány leállítja a helyi beruházásokat.
- június 13. – A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottságának (JKSZ KB) elnöksége elfogadja Edvard Kardelj előterjesztését az egypártrendszerből az „önigazgatói politikai pluralizmusba” való átmenetről.[6]
- június 14. – Moszkva visszahívja katonai tanácsadóit Szomáliából.
- június 15. – 41 év után Spanyolországban újra szabad választásokat tartanak. (Adolfo Suárez miniszterelnök Demokratikus Centrum Szövetség pártja győzedelmeskedik; a szocialisták a második legnagyobb párt.)
- június 15–16. – Kádár és Ceaușescu Debrecenben és Nagyváradon folytatnak tárgyalásokat. (Közleményben rögzítik a nemzetiségek „híd-szerepét”, konkrét eredményeket azonban nem sikerül elérni a magyar kisebbség ügyében.)
- június 16. – Leonyid Brezsnyev az SZKP főtitkára a leköszönt Nyikolaj Podgornij utódaként a Szovjetunió új államfője.[7]
- június 20–22. – Leonyid Brezsnyev látogatása Franciaországban.
- június 24. – Karakas Lászlót Trethon Ferenc váltja fel a munkaügyi miniszteri székben.[8]
- június 27. – Függetlenné válik Dzsibuti, az utolsó francia gyarmat Afrikában.
- június 26. – Elvis Presley utolsó koncertje Indianapolisban, a Market Square Arenaban.
- június 30. – A Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete (SEATO) hivatalosan feloszlatja magát.[9]
Július
- július 1. – Megszűnik a vámhatár az EGK és az EFTA országok között.
- július 4–7. – Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tárgyal az NSZK-ban.
- július 5. – Mohammad Ziaul Hakk tábornok államcsínye Pakisztánban. Zulfikar Ali Bhutto miniszterelnök házi őrizetbe kerül.
- július 7. – Az Egyesült Államokban kipróbálták a megnövelt sugárzású atomfegyvert, a neutronbombát.
- július 14. – New Yorkban megismétlődik az 1965-ös teljes áramkimaradás, fosztogatásokra kerül sor.
- július 16–21. – A KKP KB ülésén Teng Hsziao-ping vonala érvényesül.
- július 19. – Az Egyesült Államokban rehabilitálják az 1927-ben kivégzett Saccot és Vanzettit.
- július 21. – A Szabadság Párt veresége a Srí Lanka-i választásokon.
- július 21–24. – Egyiptomi-líbiai fegyveres összeütközés.
- július 23. – Atomenergia ellenes tüntetés Bostonban, az Egyesült Államokban.
- július 23. – Szomáli csapatok megtámadják az etiópiai Ogadent.
- július 25. – Neelam Sanjiva Reddy lesz India 6. elnöke.
- július 30. – A német Dresdner Bank elnökét, Jürgen Pontót a RAF tagjai agyonlövik saját villájában.
Augusztus
- augusztus 1–11. – Cyrus Vance amerikai külügyminiszter közel-keleti körútja.
- augusztus 4. – Franciaország bekapcsolódik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó egyezmény kidolgozásába.
- augusztus 11. – Az Egyesült Államok és Panama megállapodik abban, hogy 2000-ben Panama átveszi a Panama-csatornát.
- augusztus 12–18. – A Kínai Kommunista Párt XI. Kongresszusa: befejeződik a kulturális forradalom.
- augusztus 15. – Megszökik a római börtönkórházból Herbert Kappler náci háborús bűnös, egykori SS-ezredes, Róma Gestapo-főnöke.
- augusztus 16. – Graceland-i (Memphis, Tennessee) otthonában éri a halál Elvis Presley-t.
- augusztus 17.
- A szovjet Arktyika atomjégtörő a tengerhajózás történetében először töri át az Északi-sarki medence jégpáncélját és jut el a sarkra.
- Budapesten – a Népligetben – átadják a Planetáriumot.
- augusztus 20. – Az Amerikai Egyesült Államok elindítja csillagközi útjára a Voyager–2 űrszondát.
- augusztus 21. – Mozgósítás Etiópiában.
- augusztus 22–26. – Cyrus Vance amerikai külügyminiszter Kínában tárgyal.
Szeptember
- szeptember 1. – Az Egyesült Államok és Kuba 16 évi szünet után újra felveszi a diplomáciai kapcsolatokat.
- szeptember 3. – Pakisztánban letartóztatják Zulfikar Ali Khan Bhuttot.
- szeptember 5.
- Kölnben a RAF elrabolja Hanns Martin Schleyert, a Német Munkaadók Szövetségének elnökét.
- Az Amerikai Egyesült Államok elindítja csillagközi útjára a Voyager–1 űrszondát.
- szeptember 7. – Etiópia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Szomáliával.
- szeptember 10. – Utoljára hajtanak végre halálos ítéletet nyaktilóval Franciaországban.
- szeptember 14–16. – Budapesten aláírják a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítéséről szóló csehszlovák-magyar kormányközi egyezményt.
- szeptember 14–23. – A francia baloldali pártok tanácskozásán megbomlik a baloldal egysége.
- szeptember 16. – A magyar és a csehszlovák kormányfő szerződést ír alá a gabcikovo-nagymarosi vízlépcsőrendszerről.
- szeptember 21. – A Malév 203-as járata, az Isztambul-Bukarest-Budapest között menetrend szerint közlekedő TU-134-es Bukaresttől 55 km-nyire kényszerleszállás közben lezuhan. A nyolctagú személyzet és 21 utas életét veszti, 23 magyar és egy török állampolgár túléli a szerencsétlenséget.
- szeptember 22–24. – Kádár János Jugoszláviában Titóval tárgyal.
- szeptember 23–24. – Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Washingtonban tárgyal a SALT–2-ről.
- szeptember 27–29. – Agostinho Neto angolai elnök a Szovjetunióban tárgyal.
- szeptember 29. – Bajkonurból felbocsátják Föld körüli pályára a szovjet Szaljut–6 űrállomást.
- szeptember 30. – Letartóztatják a július közepén Franciaországban eltűnt Klaus Croissant, a Baader-Meinhof csoport védő ügyvédjét.
Október
- október 1.
- Széles körű béremelések Kínában.
- Közös szovjet-amerikai nyilatkozat a közel-keleti helyzetről.
- október 3. – Letartóztatják Indira Gandhit korrupció és hatalmi visszaélések vádjával; 16 óra elteltével szabadlábra helyezik.
- október 4. – Belgrádban megkezdi működését az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBEÉ) soros értekezlete, melynek záró napja a következő év márciusa.
- október 6. – Moszkvában szentté avatják Innokentyij Venyaminov moszkvai metropolitát. (Innokentyij a leghíresebb orosz hittérítő pap a XIX. században.)[10]
- október 7. – Elfogadják a Szovjetunió új alkotmányát.
- október 11. – Szanaában meggyilkolják Hámidit, a Jemeni Arab Köztársaság elnökét, háromtagú elnöki tanács veszi át az ország irányítását.
- október 12. – A NATO keretein belül létrehozzák az Atomtervező Csoport Magas Szintű Részlegeit a hadszíntéri atomeszközök korszerűsítésének vizsgálatára.
- október 13. – A Lufthansa Mallorcáról Frankfurtba tartó járatát palesztin terroristák kerítik hatalmukba. A túszokért cserébe a Baader-Meinhof csoport bebörtönzött tagjainak szabadon bocsátását követelik.
- október 17. – Spanyolországban életbe lép az amnesztiatörvény, amely büntetlenséget garantál az 1937. július 27. és 1977. június 15. között elkövetett cselekményekre, elrendeli a politikai foglyok szabadon bocsátását, és lehetővé teszi a száműzöttek hazatérését.[11]
- október 18.
- Nyugatnémet határőr-alakulat Mogadishuban megrohamozza a 13-án eltérített repülőgépet és kiszabadítja a túszokat.
- Stuttgartban, a Vörös Hadsereg Frakció bebörtönzött vezetői – Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Jan-Carl Raspe – öngyilkosságot követnek el.
- október 19. – A franciaországi Mulhouse mellett egy autó csomagtartójában megtalálják Hanns Martin Schleyer holttestét.
- október 20. – A reformpolitikához való óvatos visszatérésről határoz az MSZMP KB-a.
- október 21. – Morárdzsi Deszái indiai kormányfő látogatása a Szovjetunióban.
November
- november 2. – A Fekete-tengerben (Törökországnál) felfedezik a világ legnagyobb urántelepét.
- november 4. – Az ENSZ fegyverszállítási embargót rendel el a Dél-afrikai Köztársaság ellen, ez az első kötelező szankció egy tagállam ellen.
- november 11. – Nagyarányú tisztogatási hullám indul a „négyek bandájának” hívei ellen Kínában.
- november 13. – Szomália felmondja együttműködési szerződését a Szovjetunióval.
- november 16. – Magyarországon tárgyal a Fiat-konszern elnöke, Giovanni Agnelli.
- november 17. – Luxorban 58 külföldi turistát és négy egyiptomit gyilkolnak meg iszlám terroristák, következményeként az utazási irodák tömegesen mondják vissza egyiptomi körútjaikat.
- november 19–20. – Anvar Szadat egyiptomi elnök látogatása Izraelben.
- november 24. – Az Európa Tanács tagja lesz Spanyolország.
December
- december 1. – Az MSZMP Központi Bizottságának ülése megállapítja, hogy az 1977. évben elért eredmények elmaradnak a népgazdasági tervtől.
- december 3. – Josip Broz Tito jugoszláv és Nicolae Ceaușescu román államfő leteszi a Vaskapu II. vízerőmű alapkövét.[12]
- december 4–10. – Az angolai Népi Felszabadítási Mozgalom I. Kongresszusa.
- december 4. – Banguiban Közép-Afrika császárrá koronázzák Jean-Bédel Bokassa tábornokot
- december 7. – Megnyílik a Lillafüredi Palotaszálló.
- december 8.
- Egyiptom bezáratja a kelet-európai szocialista országok konzulátusait és kulturális intézeteit.
- Ahmed Hasszán al-Bakr iraki elnök a Szovjetunióba látogat.
- december 9. – Elkészül a Körösök vízlépcsőrendszere, miután átadják ennek utolsó tagját, a körösladányi duzzasztóművet.
- december 10. Az Amnesty International kapja a Nobel-béke-díjat. Az irodalmi díj a spanyol Vicente Aleixandre-hoz, a keserű hangú szürrealista lírikushoz kerül.
- december 25–26. – Szadat egyiptomi elnök és Begín izraeli miniszterelnök tárgyalásai Iszmáilijában.
- december 27–29. – A Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (népfront) ülése.
- december 29–30. – Carter amerikai elnök látogatása Lengyelországban.
- december 31. – Kambodzsa megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Vietnámmal, a határon történt harci cselekmények miatt.
Határozatlan dátumú események
- az év folyamán – Új devizarendszert vezetnek be Jugoszláviában. (A külföldi fizetőeszközökkel azok a gazdasági alanyok, köztársaságok rendelkeznek, amelyek ezeket kivitelből előteremtik.)[13]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1977-ben
1977 a filmművészetben
1977 az irodalomban
- Bereményi Géza: Legendárium
- Somlyó György – A költészet vérszerződése (tanulmányok), Szépirodalmi
- Megjelenik Ladislav Ballek szlovák író Pomocník (A segéd) című regénye.[14]
1977 a zenében
- január 17. – Ferencsik János karnagy 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített zászlórendjét kapja.
- szeptember 25. – A „The Wings” jótékonysági koncertet ad, a bevételt a velencei Szent Márk-székesegyház javára ajánlja fel.
- Demjén Ferenc 3 társával együtt megalapítja a V’Moto-Rock együttest.
- december 7. – Az AC/DC nevű rockegyüttes az amerikai Atlantic Records stúdiójában rögzíti egyik minikoncertjét, amit kifejezetten rádiós lemezlovasoknak szánnak. A felvétel 20 évvel később nagy példányszámban is megjelent Live from the Atlantic Studios címmel.
- Megalakul a Dire Straits brit rockzenekar, Mark Knopfler vezetésével.
Fontosabb külföldi albumok
- ABBA: The Album
- AC/DC: Let There Be Rock
- Bob Marley and the Wailers: Exodus
- Blondie: Plastic Letters
- The Clash: The Clash
- David Bowie: Heroes
- Donna Summer: I Remember Yesterday
- Emerson, Lake & Palmer: Works Volume 1, Works Volume 2
- Fleetwood Mac: Rumours
- Iggy Pop: The Idiot
- KISS:Love Gun
- Kraftwerk: Trans Europe Express
- Meat Loaf: Bat Out of Hell
- The Carpenters: Passage
- Pink Floyd: Animals
- Queen: News of the World
- Rainbow: On Stage
- Sex Pistols: Never Mind the Bollocks, Here’s the Sex Pistols
- David Bowie: Low
fontosabb magyar nagylemezek
- Bergendy-együttes: Jazz
- Cseh Tamás – Bereményi Géza: Levél nővéremnek (Másik Jánossal)
- Demjén Ferenc: Fújom a dalt
- Fonográf: Edison Fonográf album
- Generál: Zenegép
- Katona Klári: Savanyú a csokoládé
- Koncz Zsuzsa: Koncz Zsuzsa X.
- Kovács Kati: Csendszóró
- Locomotiv GT: Mindenki másképp csinálja
- Neoton Família: Csak a zene.
- Omega: Időrabló
- Piramis: I.
- Skorpió: Kelj fel!
- Sztevanovity Zorán: I.
1977 a tudományban
- június 26. – A vonalkód első kereskedelmi használatának kezdete az Amerikai Egyesült Államokban
- augusztus 20. – A Voyager–2 indítása
- szeptember 5. – A Voyager–1 indítása Cape Canaveralból
- november 22. – Megindul Európa (Párizs és London) és New York között a szuperszonikus polgári légiforgalom a Concorde gépekkel.
- november 23. – A Cape Canaveralról pályára állítják a Meteosat–1-t, az első európai meteorológiai műholdat.
- Az első napelemes számológép megjelenése.
- A neutronbomba kifejlesztése.
1977 a légi közlekedésben
1977 a vasúti közlekedésben
1977 a sportbanszerkesztés
1977 a televízióbanszerkesztés
1977 a jogalkotásbanszerkesztés
Születésekszerkesztés
január–áprilisszerkesztés
- január 2. – Farkas Norbert, magyar labdarúgó
- január 3. – Lee Bowyer, angol labdarúgó
- január 3. – Iizuka Majumi, japán énekes és szeijú
- január 4. – Sólyom-Nagy Máté, operaénekes
- január 5. – Ferjan Matej, szlovén-magyar salakmotor-versenyző († 2011)
- január 7. – Dolhai Attila, magyar színész, énekes
- január 8. – Matkó Zsolt, magyar labdarúgó, a Bőcs KSC kapusa
- január 10. – Mike Fokoroni, zimbabwei atléta
- január 11. – Tokaji Viktor, magyar jégkorongozó
- január 12. – Cade McNown, quarterback
- január 13. – Orlando Bloom, angol színész
- január 20. – Orosz Dénes, magyar filmrendező, forgatókönyvíró, író.
- január 23. – Völgyesi Gabriella a Unique együttes gyönyörű énekesnője
- január 28. – Daunte Culpepper, amerikai quarterback
- január 29. – Sam Jaeger, amerikai színész
- január 29. – Justin Hartley, amerikai színész
- február 1. – Robert Traylor amerikai kosárlabdázó († 2011)
- február 2. – Shakira (Shakira Isabel Mebarak Ripoll), kolumbiai énekesnő
- február 2. – Ryan James Bittle, amerikai színész
- február 5. – Pavel Novotný cseh pornószínész
- február 8. – Roman Kosztomarov, orosz jégtáncos
- február 13. – Randy Moss amerikaifutball-játékos
- február 19. – Gianluca Zambrotta, olasz labdarúgó
- február 19. – Teo Đogaš, horvát vízilabdázó
- február 22. – Hakan Yakın, svájci labdarúgó
- február 22. – Posta Victor magyar zenész, színész
- február 24. – Lükő Zsolt fedélzeti technikus, posztumusz hadnagy († 2008)
- február 25. – Zováth János, magyar labdarúgó
- február 26. – Greg Rikaart, amerikai színész
- március 1. – Baranyi Imre, vízilabdázó
- március 1. – Leszek Blanik, lengyel tornász
- március 8. – James Van Der Beek, amerikai színész
- február 8. – Sverre Andreas Jakobsson, izlandi kézilabdázó
- március 9. – Szarvas József "Josh", énekes, Josh és Jutta duóból
- március 14. – Macuda Naoki, japán labdarúgó († 2011)
- március 16. – Thomas Rupprath, német úszó
- március 18. – Trent Tesoro, amerikai pornószínész
- március 20. – Vadim Devyatovskiy, fehérorosz kalapácsvető
- március 20. – Vladan Marković, szerb úszó
- március 23. – Kabai Lóránt, költő, író, szerkesztő, kritikus, vizuális művész
- március 26. – Sandro Viana, brazil atléta
- március 27. – Elek Norbert, magyar labdarúgó
- március 30. – Kovács Béla válogatott labdarúgó
- április 2. – Michael Fassbender, német színész
- április 4. – Boczkó Gábor, magyar párbajtőröző
- április 7. – Rósa Dénes, magyar labdarúgó
- április 10. – Aaron Armstrong, trinidadi atléta
- április 13. – Kovács Norbert labdarúgó
- április 14. – Sarah Michelle Gellar, amerikai színésznő
- április 16. – Fredrik Ljungberg, svéd labdarúgó
- április 18. – Bryce Johnson, amerikai színész
- április 22. – Csányi Erika, magyar színésznő, énekesnő
- április 26. – Tom Welling, amerikai modell, színész
- április 28. – Kikelomo Ajayi, nigériai labdarúgó
május–augusztusszerkesztés
- május 2. – Megyesi László, labdarúgó
- május 6. – Kristof Beyens, belga kerékpározó
- május 8. – Szentpáli Roland, tubaművész
- május 10. – Nick Heidfeld, Formula–1-es autóversenyző
- május 10. – Fodor Zoltán, magyar táncművész, koreográfus
- május 13. – Neil Hopkins, amerikai színész
- május 15. – Kolovratnik Krisztián, színész
- május 16. – Melanie Lynskey új-zélandi színésznő
- május 19. – Manuel Almunia, spanyol labdarúgó
- május 20. – Matt Czuchry, amerikai színész
- május 26. – Luca Toni, olasz labdarúgó
- május 31. – Eric Christian Olsen amerikai színész
- június 1. – Marius Radu, román labdarúgó
- június 1. – Némedi Norbert, magyar labdarúgó
- június 2. – Váczi Gergő, magyar újságíró, műsorvezető
- június 3. – Gaal Gergely magyar politikus
- június 4. – Vicente Lima, brazil sprinter
- június 8. – Kanye West, amerikai rapper
- június 11. – Shane Meier, kanadai színész
- június 11. – Ryan Dunn, amerikai színész, kaszkadőr († 2011)
- június 14. – Duncan Oughton új-zélandi labdarúgó
- június 19. – Maria Cioncan, román atléta († 2007)
- június 22. – Bernadette Heerwagen német színésznő
- június 23. – Jason Mraz, amerikai énekes, dalszövegíró
- június 23. – Attila Korodi, román környezetvédelmi miniszter
- június 24. – Anthony Ashley-Cooper, Shaftesbury tizenegyedik earlje († 2005)
- június 27. – Raúl, spanyol labdarúgó
- június 27. – Sabine Dünser lichtensteini énekesnő, az Elis együttes alapítója († 2006)
- június 28. – Fogarasi Gergely, alkotóművész
- június 29. – Szujó Zoltán, magyar újságíró, sportriporter, autóversenyző
- június 30. – Monica Iacob-Ridzi román politikus, ifjúsági és sportminiszter
- július 1. – Liv Tyler, amerikai színésznő
- július 1. – Molnár Balázs, magyar válogatott labdarúgó
- július 5. – Nicolas Kiefer, német teniszező
- július 7. – Aleš Hanák, cseh pornószínész
- július 8. – Milo Ventimiglia, amerikai színész
- július 10. – Martin Čotar, horvát kerékpározó
- július 13. – Gustavo Lima, portugál vitorlázó
- július 14. – Viktória svéd királyi hercegnő
- július 18. – Alekszandr Szergejevics Morozevics, orosz sakkozó
- július 18. – Sebestyén Balázs, magyar rádiós és tévés műsorvezető
- július 20. – Yves Niare, francia súlylökő
- július 21. – Ilja Noszkov, orosz színész
- július 22. – Alessandro Grandoni, olasz labdarúgó
- július 27. – Jonathan Rhys Meyers, ír színész
- augusztus 2. – Edward Furlong, amerikai színész
- augusztus 3. – Rui Silva, portugál atléta
- augusztus 3. – Tom Brady, amerikaifutball-játékos
- augusztus 9. – Csordás Csaba, magyar labdarúgó
- augusztus 12. – Jesper Grønkjær, dán labdarúgó
- augusztus 15. – Igor Cassina, olasz olimpiai bajnok tornász
- augusztus 16. – Farkasházi Réka, magyar színésznő
- augusztus 17. – Thierry Henry, francia labdarúgó
- augusztus 21. – Spala Korinna, magyar táncművész, koreográfus
- augusztus 22. – Szabó Gergő sportriporter
- augusztus 24. – Robert Enke, német labdarúgó († 2009)
- augusztus 25. – Jonathan Togo, amerikai színész
- augusztus 26. – Therese Alshammar, svéd úszónő
- augusztus 26. – Vereckei Ákos, kétszeres olimpiai és hatszoros világbajnok kajakozó
- augusztus 27. – Deco, portugál labdarúgó
- augusztus 31. – Jeff Hardy, amerikai pankrátor
szeptember–decemberszerkesztés
- szeptember 7. – Lengyel Tamás, Jászai Mari-díjas magyar színész
- szeptember 11. – Varró Dániel, magyar költő
- szeptember 12. – Julija Pahalina orosz műugró
- szeptember 14. – Ferenczi István, magyar válogatott labdarúgó
- szeptember 15. – Tom Hardy, angol színész
- szeptember 17. – Rob Kornél, magyar labdarúgó
- szeptember 18. – Koncz Zsolt, magyar labdarúgó
- szeptember 21. – Kiss Gergely, háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó
- október 6. – Daniel Brière, kanadai jégkorongozó
- október 8. – Daniel Bess, amerikai színész
- október 10. – Pomper Tibor, magyar labdarúgó
- október 18.
- Paul Stalteri, kanadai labdarúgó
- Juhász László Attila, magyar építészmérnök
- október 28.
- Németh Milán, magyar amerikaifutball-játékos
- Moser Károly, magyar szinkronszínész
- november 2.
- Randy Harrison, amerikai színész
- Leon Taylor, olimpiai ezüstérmes brit műugró
- november 6. – Niradzsan nepáli királyi herceg, a Sah-dinasztia tagja († 2001)
- november 10.
- Brittany Murphy, amerikai színésznő († 2009)
- Tihomil Vranješ, horvát vízilabdázó
- november 11. – Deák Attila, magyar kosárlabdázó
- november 12. – Benni McCarthy, dél-afrikai labdarúgó
- november 15.
- Sean Murray, amerikai színész
- Peter Phillips, a brit trón 11. várományosa, Anna brit királyi hercegnő fia
- november 23. – Pintér Zoltán, magyar labdarúgó
- november 25. – Guillermo Cañas argentin teniszező
- november 26. – Ivan Basso olasz kerékpáros
- november 30. – Olivier Schoenfelder francia jégtáncos
- december 4. – Nádasi Veronika magyar színésznő, szinkronszínész, énekes, tanár
- december 7.
- Dominic Howard, angol dobos (Muse)
- Horváth Patrícia, magyar vízilabdázó
- december 9. – Tóth Barnabás, magyar filmrendező, színész, producer
- december 18. - Axwell svéd DJ
- december 19. – Boros Tamara, horvátországi magyar asztaliteniszező
- december 26. – Frédéric Dambier, francia műkorcsolyázó
- december 30. – Saša Ilić, szerb labdarúgó
Halálozásokszerkesztés
- január 9. – Heinrich Bleichrodt német tengeralattjáró-parancsnok, aki a tizennyegyedik legeredményesebb tengeralattjáró-ász volt a második világháborúban (* 1909)
- január 14. – Anaïs Nin kubai származású, franciaországi születésű amerikai írónő (* 1903)
- január 14. – Robert Anthony Eden, volt brit miniszterelnök (* 1897)
- január 14. – Peter Finch, ausztrál színész (* 1916)
- január 22. – Révész Géza honvédelmi miniszter (* 1902)
- január 28. – Tom Pryce egykori Formula–1-es pilóta (* 1949)
- január 30. – Babos Zoltán magyar vízépítő mérnök (* 1904)
- február 9. – Szergej Vlagyimirovics Iljusin, szovjet repülőgéptervező mérnök (* 1894)
- február 11. – Fakhruddin Ali Ahmed, India 5. elnöke (* 1905)
- február 13. – Pogácsás György, mezőgazdász, egyetemi tanár, politikus (* 1919)
- február 17. – Péter Rózsa, Kossuth-díjas magyar matematikus (* 1905)
- február 20. – Rami Garipov, baskír költő, író, drámaíró, műfordító (* 1932)
- március 28. – Csallány Dezső, régész (* 1903)
- március 29. – Földes Péter Mihály (Peter Foldes) festő, animációs filmrendező (* 1923)
- március 30. – Tasnádi Kubacska András geológus, paleontológus (* 1902)
- április 5. – Zádor Jenő magyar zeneszerző (* 1894)
- április 25. – Méray-Horváth Zsófia, magyar műkorcsolyázó (* 1889)
- május 21. – Kronberger Lily, világbajnok műkorcsolyázó (* 1890)
- június 1. – Básti Lajos, színész (* 1911)
- június 4. – Kovács Margit, keramikus (* 1902)
- június 12. – Várszegi József, olimpiai bronzérmes atléta, gerelyhajító (* 1910)
- június 16. – Wernher von Braun, német-amerikai fizikus, rakéta-mérnök (* 1912)
- június 25. – Szervánszky Endre, zeneszerző (* 1911)
- június 29. – Kutasi György, olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1910)
- július 2. – Vladimir Nabokov, orosz származású amerikai író, műfordító (* 1899)
- augusztus 1. – Francis Gary Powers az amerikai légierő tisztje (* 1929)
- augusztus 3.
- III. Makáriosz érsek, Ciprus elnöke (* 1913)
- Zih Károly magyar jogász, főszolgabíró, országgyűlési képviselő (* 1885)
- augusztus 4. – Ernst Bloch, német filozófus (* 1885)
- augusztus 7. – Balogh József mezőgazdász, kelet-magyarországi helyi politikus, országgyűlési képviselő (* 1919)
- augusztus 16. – Elvis Presley, amerikai énekes, a rock and roll Királya (* 1935)
- augusztus 18. – Déry Tibor, író (* 1894)
- augusztus 18. – Fábián László református lelkész, politikus, mezőgazdasági szakíró (* 1919)
- augusztus 20. – Gillemot László Kossuth-díjas gépészmérnök, anyagtudós, az MTA tagja (* 1912)
- augusztus 25. – Kós Károly, építész, író (* 1883)
- szeptember 2. – Manga János magyar folklorista, a néphagyomány és népművészet szakavatott kutatója (* 1906)
- szeptember 5. – Gustav Bayer olimpiai ezüstérmes norvég tornász (* 1895)
- szeptember 6. – Hajnal Anna, József Attila-díjas költő, író (* 1907)
- szeptember 8. – Zero Mostel amerikai színész, a New York-i Broadway színpadainak népszerű komikusa (* 1915)
- szeptember 13. – Leopold Stokowski, angol karmester (* 1882)
- szeptember 16. – Maria Callas, görög opera-énekesnő (* 1923)
- október 6. – Kormos István, költő, műfordító (* 1923)
- október 14. – Bing Crosby, amerikai énekes, színész (* 1903)
- november 18. – Kurt Schuschnigg, volt osztrák szövetségi kancellár (* 1897)
- december 7. – Goldmark Péter Károly magyar származású amerikai mérnök, fizikus (* 1906)
- december 8. – Nagy Ernő, olimpiai bajnok vívó (* 1898)
- december 25. – Charles Chaplin, amerikai színész, rendező (* 1889)
- december 25. – Reményi József, szobrász, érem- és plakettművész (* 1887)
Nobel-díjakszerkesztés
Forrásokszerkesztés
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., Budapest (1992)
- ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6
- ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X
- Horváth Jenő: Évszámok könyve. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.
- Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon (1945-2005). Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
- A XX. század krónikája. Officina Nova, Budapest, 1994.
- Népszabadság XXXV. évf. (1977)
Jegyzetekszerkesztés
-
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/1977
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Source: 1977
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.