A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Kambodzsa (khmerül: កម្ពុជា Kâmpŭchéa, franciául: Cambodge), hivatalos nevén Kambodzsai Királyság (khmerül: ព្រះរាជាណាចក្រកម្ពុជា Preăh Réachéanachâkr Kâmpŭchéa) Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb ország Délkelet-Ázsiában, az Indokínai-félszigeten, a Thai-öböl (vagy Sziámi-öböl) partján.
A volt francia gyarmat 1953-ban nyerte el függetlenségét. A vietnámi háború alatti (amerikai, dél-vietnámi) megszállását húsz évig tartó polgárháborús időszak követte. A 20. század végén a világ egyik legszegényebb országa volt, azóta viszont jelentős előrelépést tett a szegénység és az elmaradottság elleni küzdelemben, és a 21. században Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságával rendelkezik.[4]
Földrajz
Nyugatról és északnyugatról Thaiföld, északkeletről Laosz, keletről és délkeletről pedig Vietnám határolja. 443 kilométernyi tengerpartja van a Thai-öbölnél.
Domborzat
Felszíne kisebb rögökkel tarkított alföld, csak délnyugati részén találhatók középmagas hegyláncok. Az állam 75%-a 100 m-nél alacsonyabban fekszik, és középső részét a termékeny központi alföld (Kambodzsai-alföld) foglalja el.
A kevés hegylánc közé tartozik délnyugaton a Krâvanh-hegység (Kardamom-hegység), ennek délkeleti nyúlványa a Dâmrei-hegység (magyarul Elefánt-hegység). Északon a thai határon a Dângrêk-hegység húzódik. Északkeleten és keleten a Vietnámi-hegység nyúlványai húzódnak be az ország területére.
Kambodzsa legmagasabb pontja a Kardamom hegységhez tartozó Phnom Aoral: 1813 méter magas.
Éghajlat
A trópusi monszun övezetben fekszik. A medence évi középhőmérséklete 27-28 °C, 3-4 °C évi ingadozással. A nappali maximumok: 30-35 °C, az éjszakai minimumok: 20-25 °C.[5]
A délnyugati monszun csapadékban gazdag levegőt hoz India és a Thai-öböl felől május és október között. A legcsapadékosabb hónapok a szeptember és az október. A száraz évszak novembertől márciusig tart, ekkor az északkeleti monszun alig hoz csapadékot. A legszárazabb hónapok a január és a február.
Vízrajz
Kambodzsa vízrajzában két meghatározó tényező van:
- a Mekong (khmerül Tonle Thom, azaz „nagy folyó”)
A Mekong É-D-i irányban szeli át Kambodzsa területét. Felső szakasza zuhatagos, csak Kratyehtől hajózható.
- a Szap-tó (Tonle Szap, azaz „nagy tó”)
A Szap-tó (Tonle Szap) az ország legnagyobb tava. Száraz időszakban kb. 2600 km² területű, de az esős évszakban a 16 000 km²-es nagyságot is elérheti. A Mekong és a Szap-tó sok embernek nyújt megélhetést a halászat révén.
Élővilág, természetvédelem
A csapadéknak megfelelően a medence természetes növénytakarója a ritkás, lombhullató monszunerdő, illetve a szavanna, a csapadékosabb hegyvidéken az örökzöld esőerdő. A Szap-tavat sajátos, vízkedvelő fás szavanna övezi, mivel évente több hónapon át elárasztja a felduzzadt tó vize. A partvidéken mangrovemocsarak vannak. A háborúk és az intenzív fakitermelés következtében az erdők kissé megritkultak és az itt élő állatfajok egy része eltűnt, illetve veszélyeztetetté vált.[5] Sík vidéken jellemző a Palmira-pálma.
A főemlősök közül megtalálhatók a medvemakákók és a közönséges makákók. A ragadozók közül előfordul az ázsiai vadkutya és az ázsiai aranymacska. Néhány kisebb vad populációja él az ázsiai elefántnak. Jellegzetes a disznószarvas, a líraszarvas. Előfordul még a hátsó-indiai és a bengáli tobzoska. A madarak közül itt él a szürke pelikán, a szumátrai gém, jávai marabu, feketefejű és óriás íbisz, bengáli és hosszúcsőrű keselyű stb.[5]
Nemzeti parkjai
- Botum Sakor Nemzeti Park - Botum Sakor egy félsziget; a N. P. az ország legnagyobb parkja, a Thai-öböl partján
- Kep Nemzeti Park - az ország déli csücskén található; a parkban ösvényekkel átszőtt kis hegyvonulat fekszik
- Kirirom Nemzeti Park [6] - a Kardamom-hegység délkeleti részén fekszik, számos gyalogösvényt magába foglal az erdőkön keresztül, kis tavakkal és vízesésekkel.
- Phnom Kulen Nemzeti Park - a Szap-tótól északra, Siem Reaptól 48-km-re fekszik; két vízesés is található itt
- Preah Monivong Nemzeti Park - az ország déli részén található, érdekes sziklaformákkal
- Ream Nemzeti Park - az ország déli csúcsán található, 18 km-re Sihanoukville városától
- Virachey Nemzeti Park - az ország északkeleti csücskében található
Természeti világörökségei
Történelem
Korai történelem
Az 1–6. századig a mai Kambodzsa területe a Thaiföldet, Malajziát, Laoszt és Dél-Vietnámot magában foglaló buddhista Funan Birodalomhoz tartozott, amely Kínával laza vazallusi függésben állt. A 6. században alakult ki a Csenla állam, amely Kambodzsára és Dél-Laoszra terjedt ki. Ennek uralkodó vallása a hinduizmus volt.
A Khmer Birodalom (802–1431)
802-ben II. Dzsajavarman alapította a Khmer Birodalmat, amely évszázadokig a legerősebb állam volt az Indokínai-félszigeten. A korlátlan hatalmú uralkodók sorozatos hadjáratokban hatalmas területeket hódítottak meg. Az állam a 12. században, II. Szurjavarman és VII. Dzsajavarman uralkodása idején érte el legnagyobb kiterjedését, ekkor hatalma kiterjedt a Maláj-félszigetre, illetve a mai Kambodzsa, Laosz, Thaiföld és Dél-Vietnám területére. Magas színvonalú mezőgazdasággal, illetve kézműiparral rendelkezett, és élénk kereskedelmet folytatott Indiával és Kínával. A 12–13. századok során kiegyenlített harcban állt a Csampa államalakulattal. A 13. századtól belső viszályok, valamint a sziámi és annami betörések gyengítették a birodalmat, míg végül 1431-ben a khmerek feladták a fővárosukat, Angkort.
1432–1863
Angkor elfoglalása után, egy rövid átmeneti korszakot követően, 1434-ben a khmer állam áthelyezte székhelyét a mai Phnompen vidékére. A sziámi és annami királyok további területeket szakítottak le az országból, és bár Ponhéa Jat uralkodása idején (1441–1467) rövid békeidőszak köszöntött be, végül a khmer uralkodók függő helyzetbe kerültek Sziámmal szemben, akik 1594-ben az új fővárost, Loveket is bevették. 1618-ban egy sikeres felkeléssel kiűzték a sziámi helyőrséget, és rövid időre ismét független lett. Ezután azonban a Sziám és Annam közötti viszályok gyújtópontjába került az ország, amelyek egymást váltva uralkodtak az ország területének nagy részén. 1739-ben II. Thommo Racsa király megpróbálta visszafoglalni az elragadott területeket, de nem járt sikerrel. Ezután tovább folytatódott a Sziám és Vietnám közötti ellenségeskedés, Ang Mei kambodzsai királynő uralkodása idején különösen, egészen a francia gyarmatosításig.
Kambodzsa a gyarmati időszakban (1863–1953)
Az ország 1863 és 1953 között az Indokína nevű francia gyarmat része volt. 1863-ban a Sziám által hatalomra juttatott király, Norordom, Franciaország védnökségét kérte. 1867-ben erről meg is állapodott a sziámi király és Franciaország. Ezért cserébe Battambang és Sziemreap tartományok is Sziám fennhatósága alá kerültek. 1906-ban ezeket visszakapta Kambodzsa egy francia–sziámi megállapodás értelmében. Ezek után mint francia gyarmat fejlődött tovább.
1941-ben Japán elfoglalta az országot, és ellenőrzése alatt tartotta egészen 1945-ig. 1945-ben Norodom Szihanuk kambodzsai király kikiáltotta a függetlenséget, de ezután az országot ismét francia csapatok foglalták el. Végül további nyolcévnyi francia uralom és hosszú tárgyalások után 1953. november 9-én Kambodzsa függetlenné vált.
1953–1975
1955-ben Szihanuk lemondott a trónról apja javára, hogy miniszterelnök lehessen. 1960-ban apja halála után továbbra is ő maradt a miniszterelnök, de fölvette a hercegi címet is. A vietnámi háború kezdete után a semlegességi politika mellett szállt síkra. 1970-ben gyógykezelés céljából Párizsba utazott, ezalatt 1970. március 18-án Lon Nol és Sziszovath Szirik Matak herceg vezetésével államcsínyt hajtottak végre. Emiatt az országban nemzeti ellenállási mozgalom bontakozott ki, és külföldi csapatok is érkeztek a felkelők segítségére, például a Vietkongtól. Emiatt Nixon elnök támadást rendelt el a Dél-Vietnámmal határos Kambodzsa területén lévő Vietkong-bázisok ellen, illetve bombázták is az országot. Erre a Vietkong katonái beljebb nyomultak az országban, ami azt tovább destabilizálta. Ez kedvezett a Vörös Khmerek mozgalmának, akik eddig főleg a hegyvidékeken birtokolták az országot, de ezután egyre inkább előrenyomultak, míg végül a kambodzsai újév napján, április 17-én bevonultak Phnompenbe.
A vörös khmerek (1975–1979)
Miután a Pol Pot vezette vörös khmerek bevonultak a fővárosba és kikiáltották a Demokratikus Kambodzsa nevű államot, az ország történelmének legsötétebb, legvéresebb korszaka kezdődött el, egyben a világtörténelem eddig valaha volt legtébolyultabb rémuralma jött létre az országban.
A vörös khmerek egy agrárparaszti kommunista országot akartak létrehozni, és emiatt úgy gondolták, hogy nincs szükség értelmiségiekre. Ezért haláltáborokat hoztak létre, ahová bárkit elhurcoltak, ha értelmiségi, tanár, vallási vezető, nem khmer nemzetiségű, szemüveges, nyugattal kapcsolatban álló vagy a „rendszerre veszélyes” ember volt. Gyermekeket kényszerítettek arra, hogy azzal bizonyítsák hűségüket a Pol Pot rezsimhez, hogy beárulják, sőt egyenesen meggyilkolják szüleiket. A legszolidabb becslések szerint is több mint egymillió ember halt meg, de van olyan vélemény, miszerint az akkori 8 milliós lakosság egyharmadát kiirtották. A városokból rengeteg embert telepítettek ki a bombázásokra hivatkozva. A kegyetlenkedések elől sokan átszöktek a thai határon.
Kambodzsai Népköztársaság (1979–1989)
A vietnámi határ sorozatos megsértése és a vietnámi kisebbség kivégzése miatt Vietnám 1979-ben elűzte a Pol Pot-rezsimet, amely a hegyekbe és őserdőkbe visszahúzódva folytatott gerillaharcot egészen 1996-ig. Pol Pot 1998-ban halt meg. Emberiség elleni bűntetteiért soha nem vonták felelősségre.
1979-ben, a vietnámi hadsereg bevonulása után az általuk támogatott kormány került hatalomra. A katonák gerillaharcot folytattak a hegyekbe visszahúzódott Vörös Khmerekkel. A továbbra is polgárháborúhoz hasonló állapot az 1980-as évek végétől kezdett megszűnni. Ugyanekkor tárgyalások is kezdődtek a vietnámi katonák kivonulásáról, amire végül 1989-ben került sor.
Az ENSZ Pol Pot rezsimjét továbbra is, mint az ország legitim kormánya ismerte el, így azok még a népirtást követően 10 évig megtarthatták helyüket az ENSZ-ben.
A modern Kambodzsa
Miután a vietnámi katonák elhagyták az országot, tárgyalások kezdődtek Párizsban az ország jövőjéről. ENSZ békefenntartó csapatokat küldtek az országba, és 1993-ban megtartották az első szabad választásokat. A választók 90%-a kinyilvánította a véleményét. Az első helyen Norodom Ranariddh pártja, a FUNCINPEC győzött, a második helyet a Hun Sen vezette CPP (Kambodzsai Néppárt), a harmadikat a Buddhista Liberális Párt szerezte meg. Megalakult a 120 tagú Nemzetgyűlés, amely Norodom Szihanukot választotta királlyá, Norodom Ranariddh és Hun Sen pedig miniszterelnökök lettek. Az 1998-ban tartott választásokat a CPP nyerte, maga mögé utasítva FUNCINPEC-et és az SRP-t. Koalíciós kormány alakult, a miniszterelnök Hun Sen lett. A 2003. július 27-én tartott választások hasonló eredménnyel végződtek. Ismét Hun Sen lett a miniszterelnök, és a mai napig is ő az. 2004-ben Szihanuk király egészsége leromlott, ezért lemondott a trónról. Először úgy tűnt, hogy Norordom Ranariddh lesz az új király, de a koronázó tanács végül Norodom Szihamonít választotta Kambodzsa új királyává.
Politika és közigazgatás
- Az ország államformája monarchia, kormányformája parlamentáris monarchia.
- A király az állam feje. A jelenlegi királyt, Norodom Szihamonít 2004. október 29-én választotta királlyá egy kilenctagú koronázótanács. Igazi hatalma nem nagyon van, inkább reprezentációs feladatokat lát el.
- A kormány feje a miniszterelnök, akit a király nevez ki a Nemzetgyűlés jóváhagyása után. A tényleges hatalmat tehát a miniszterelnök által vezetett kormány, illetve a parlament két háza, a Nemzetgyűlés és a Szenátus birtokolja. 2023 táján a miniszterelnök Hun Manet.
A miniszterelnök a kormányfő, akit az uralkodó nevez ki a parlamenti többségi koalíció vagy párt közül a törvényhozási választásokat követően. Hun Sen először 1985-ben lett miniszterelnök. A 2018-as nemzetgyűlési szavazások után újra jelölték, amelyek nem kínáltak érdemi választási lehetőséget a választóknak. A legtöbb nemzetközi megfigyelőcsoport a verseny erősen korlátozó jellege miatt nem volt jelen.[7]
A kétkamarás parlament a 62 fős szenátusból és a 125 fős Nemzetgyűlésből áll. A szenátorok hivatali ideje hat év, míg a nemzetgyűlés tagjait közvetlenül öt évre választják.[7]
Jogállamiság
A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »nem szabad« kategóriába sorolta.[7] Kambodzsa politikai rendszerét több mint három évtizede Hun Sen miniszterelnök és a Kambodzsai Néppárt (CPP) uralja.[7] Míg az országban korábban félig versenyszerű választásokat tartottak, a 2018-as választásokat súlyosan elnyomták.[7] Hun Sen kormánya azóta is nyomást gyakorol az ellenzékre, a független sajtóorgánumokra és a tüntetőkre, megfélemlítéssel, politikai vádemelésekkel és erőszakkal.[7] A kormánypárt (CPP) teljes ellenőrzést gyakorol a Nemzeti Választási Bizottság felett.[7]
A 2018-as választáson a CPP mindkét kamarában az összes mandátumát megnyert eredményét a nemzetközi megfigyelők sem szabadnak, sem tisztességesnek nem tartották.[7] A szavazás előtt a legfelsőbb bíróság betiltotta a legfőbb ellenzéki pártot, a Kambodzsai Nemzeti Mentőpártot (CNRP); tagjai közül sokan börtönbe kerültek, és számos médiumot bezártak.[7]
A 2018-as választásokat követően Kambodzsa gyakorlatilag egypárti állam.[7] A fő ellenzéki CNRP-t betiltották, vezetőit pedig bűnök sorával vádolják, míg más prominens pártvezetők elmenekültek az országból.[7] Bár számos kisebb ellenzéki párt indult a 2018-as alsóházi választásokon, egyik sem szerzett mandátumot.[7]
A politikai ellenzék tagjait, köztük a CNRP tagjait és támogatóit, valamint más politikai aktivisták széles körét zaklatták és letartóztatták 2021-ben.[7] Hun Sen egyre inkább központosítja a hatalmat, és a szűk körén kívül eső személyeknek csekély befolyásuk van a politikai döntéshozatalra.[7]
Az igazságszolgáltatás a végrehajtó hatalom teljes ellenőrzése alatt áll, és a hatalmon levők politikai ellenfelei elnyomásának egyik eszköze.[8] 2021 elején a fővárosi bíróság tömeges pert indított 130 ember ellen, akik többségében az ellenzéki CNRP korábbi magas rangú tagjaiból és támogatóikból álltak.[8]
A korrupcióellenes törvényeket nem megfelelően hajtják végre, és a korrupció széles körben elterjedt. A miniszterelnök családjának tagjai pozíciójukat arra is felhasználták, hogy több millió dolláros vagyont tartsanak külföldön, és ciprusi útleveleket szereztek a Citizenship by Investment (állampolgárság befektetés révén) program révén; ahol a résztvevőknek legalább 2 millió eurót kell befektetniük.[7]
Közigazgatási beosztás
A közigazgatást a következő módon osztották fel:
20 tartomány (khett):
|
4 városi körzet (krong):
- Kampongszom (Sihanoukville)
- Kep
- Pailin
- Phnompen
10 sziget (koh):
- Kohkong
- Koh Polaway
- Koh Rong
- Koh Rong Samlon
- Koh Sess
- Koh Tang
- Koh Thass
- Koh Tral (Vietnám irányítása alatt, Phú Quốc néven)
- Koh Traolach
- Koh Treas
Ezenkívül vannak még kisebb közigazgatási egységek, a körzetek (srok) és a közösségek (khum).
Védelmi rendszer
Népesség
A népesség eloszlása egyenetlen. A Mekong mentén 250-500 fő/km², a belső száraz szavannán 25-30 fő/km².
Népességének változása
Lakosok száma | 5 720 019 | 6 586 874 | 7 334 436 | 6 967 562 | 7 499 331 | 9 057 339 | 11 090 611 | 12 709 336 | 13 940 518 | 16 005 373 |
1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1990 | 1996 | 2002 | 2008 | 2017 |
Legnépesebb települések
Etnikai megoszlásszerkesztés
A lakosság 97,6%-a khmer nemzetiségű. A maradék vietnámi, kínai, egyéb (indiai, lao, thai, nyugati).[9]
Korábban a vietnámiak aránya meghaladta a 10%-ot, a kínaiaké a 6%-ot.[5] A Pol Pot-rémuralom idején kb. egy millió ember pusztult el.
Nyelvi megoszlásszerkesztés
Az ország hivatalos nyelve a khmer, ami az ausztroázsiai nyelvcsalád mon-khmer ágába tartozik. Beszélik még a franciát, ami a gyarmati időszakban az Indokínai-félsziget lingua francája volt (lingua franca a.m. „közös nyelv”), és az angolt is, ami a diákok és az üzletemberek körében egyre népszerűbb.
Vallási megoszlásszerkesztés
Az ország lakosságának közel 97%-a a buddhista vallás híve (théraváda); a muszlimok száma közel 2% (legfőbb gyakorlói a csam népcsoport), a keresztényeké és más vallásoké elenyésző.[9]
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/KambodzsaA lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.