A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a thai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
.svg)
Thaiföld vagy hivatalosan a Thaiföldi Királyság (thai: ราชอาณาจักรไทย) független alkotmányos monarchia Délkelet-Ázsiában, az Indokínai-félszigeten. Keletről Laosz és Kambodzsa, délről Malajzia és a Thai (Sziámi)-öböl, nyugatról az Andamán-tenger és Mianmar határolja.
A mintegy 70 millió lakosságú országban (2023) a buddhizmus a domináns vallás, amely erősen meghatározza a kultúrát is.
A 20. század vége óta az ország gyors gazdasági növekedést produkált. Gazdasága ma főleg a turizmuson alapul, olyan jól ismert turisztikai célpontokkal, mint a főváros, Bangkok, a tengerparton Pattaja vagy Huahin, az északi Chiang Mai és környéke, a déli Phuket, Krabi és számtalan sziget az Andamán-tengerben és a Thai-öbölben, mint például Ko Szamuj is. Thaiföldet az újonnan iparosodott gazdaságok közé sorolják, ahol a turizmuson túl az ipar, a mezőgazdaság a vezető ágazatok,[5][6] de az exportja is jelentős.[7] A „mosoly országának” [8][9] több millió legális és illegális bevándorlója van, köztük számos nyugati országból származó betelepülő.[10]
Thaiföld középhatalom a globális ügyekben, az ASEAN alapító tagja és előkelő helyet foglal el az emberi fejlettségi indexen.
Neve
1939. nyaráig az ország hivatalos neve Sziám (thai: สยาม) volt. 1945-ben ugyan visszakapta eredeti nevét, de 1949-től újra Thaiföld lett a hivatalos elnevezése.
A thai (ไทย) népnevet gyakran rokonítják az azonos kiejtésű ’szabad’ (ไท) szóval, de a tágabb taj népcsoport nevével is összefügghet.
Földrajz
Az ország földrajzi régiói különböznek egymástól természeti képüket, lakosságukat, gazdasági és társadalmi fejlettségüket tekintve.
Domborzat
Északkeleten a nagy kiterjedésű Khorat-fennsík található, majd azon túl északon és keleten a Mekong folyó alföldje. A fennsík 300 méter átlagmagasságú, szavannás jellegű, laterites talajai gyenge termőképességűek.
A Központi-hegyvidékhez tartozó Észak-thaiföldi-hegyvidék észak-déli irányban húzódó láncait hosszanti völgyek választják el. E völgyekben tör a síkság felé az ország fő folyója a Csaophraja (Menam, แม่น้ำเจ้าพระยา). Amint a Csaophraja négy forrásfolyója délre tart, a hegységláncok egyre alacsonyodnak, a szűk völgyek pedig kisebb-nagyobb medencékké tágulnak. [11]
Az ország központi területe a Csaophraja folyó és mellékfolyóinak alföldje (ritkábban használt neve: Thaiföldi-medence). Ez az alföld szerkezeti süllyedésben alakult ki, déli fele korábban tengeröböl is volt. Az alföldet a névadó folyó üledékei töltötték fel, területén nagyobb szintkülönbségeket csak a folyóteraszok, valamint az itt-ott elszórtan kiemelkedő, mészkőből felépülő szigethegyek jelentik. Ettől az alföldtől északra és nyugatra hegyvidék terül el, itt találhatók a legmagasabb hegyek. Legmagasabb pontja az ország ÉNy-i részén, Csiangmai (เชียงใหม่) tartományban a Doi Inthanon 2565 m.
Az ország nyugati hegységei egy irányban vonulnak, de nem egy sorban. E nyugati hegyláncok Mianmarra néző oldala a délnyugati monszun szélfogója.[11] Délen a keskeny Kra-földszoros a Maláj-félszigetre vezet.
-
Thaiföld domborzati térképe
-
Köppen-féle éghajlati osztályozás (angol)
-
Főbb városok és közlekedési utak
Vízrajz
Az ország jelentős része a Csaophraja (Menam) vízgyűjtő területéhez tartozik, mely folyó Bangkokon át a Thai-öbölbe ömlik. Északkeleten a Mekong-folyó vízgyűjtő területére terjed ki az állam. A Kra-félsziget nyugati partját az Andamán-tenger mossa. Az itteni sekély, tiszta vizű tengerben lévő szigetek az ország turizmusának egyik fő célpontjai.
Éghajlat
Az ország trópusi monszun éghajlatát általában 1000-2000 mm nyári (máj.-okt.) csapadék és az év folyamán alig változó középhőmérséklet jellemzi. A legforróbb hónap a nyári monszun kezdetét megelőző április. A hegységek nyugati lejtői jóval több csapadékot kapnak. A Maláj-félszigeten, melynek keleti oldalára a téli monszun is esőt hoz, az évi átlagos csapadék az 5000 mm-t is eléri. Az esős évszakot az állandó nagy légnedvesség fülledtté teszi.[12]
Az átlagos bangkoki középhőmérséklet januárban 25,8 °C, júliusban 28,4 °C. Az átlagos éves csapadékmennyiség itt 1350-1500 mm, melynek zöme május-október között hull le.
| Éghajlattáblázatok északról dél felé haladva
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Thaiföld A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Thaiföld
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme Egyenáram Egyenáram mérése Egyenirányítós lengőtekercses műszer Elektromágnes (fizika) Elektromos feszültség Elektromos térerősség Fáziseltolódás Fázismutató Fajlagos ellenállás Feszültséggenerátor Feszültségváltó Forgó mágneses tér Háromfázisú hálózat Hőelektromosság Hatásos ellenállás A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. |
|---|