A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) | |
A WHO tagállamai 2016-ban | |
Egyéb nevek | WHO World Health Organization |
Alapítva | 1948. április 7. |
Típus | ENSZ szakosodott szervezete |
Jogelőd | Office international d'hygiène publique |
Székhely | Genf, Svájc |
Tagság | 194 ország |
Főigazgató | Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz |
Dolgozók száma | 7000 |
é. sz. 46° 13′ 58″, k. h. 6° 08′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 58″, k. h. 6° 08′ 04″ | |
Az Egészségügyi Világszervezet weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Egészségügyi Világszervezet témájú médiaállományokat. |
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete, a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. Székhelye a svájci Genf városban található. A szervezet alapokmánya 1948. április 7-én lépett életbe, s e nap óta minden évben ez az egészségügyi világnap. A WHO a felhatalmazását és forrását döntő mértékben a Nemzetek Szövetsége Egészségügyi Szervezetétől (Health Organization, HO) „örökölte”.
Tagjai
2020-ban az Egészségügyi Világszervezetnek 194 tagja van: az ENSZ összes tagállama Liechtenstein kivételével, valamint a Cook-szigetek és Niue.[1] Egy állam akkor válik a világszervezet tagjává, amikor ratifikálja a 2009. május 31-i egyezményt, amely a világszervezet alapszabályaként ismert. 2013-ban a szervezetnek két társult tagja is volt: Puerto Rico és Tokelau.[2] Több ország megfigyelőként vesz részt. Palesztina megfigyelői státuszban van, mint az Arab Liga által elismert nemzeti felszabadítási mozgalom. A Szentszék és a Máltai lovagrend szintén megfigyelő.[3] A Kínai Köztársaság kormánya 2009 és 2016 között megfigyelőként vehetett részt, de azóta nem hívták meg.[4] 2020. júliusban az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan bejelentette a kilépési szándékát,[5] melyet Joe Biden elnök 2021. január 20-án elnöki rendelettel leállított.[6]
Szervezete
A WHO irányító testülete a 194 tagállamból álló közgyűlés (beleértve a Cook-szigeteket is), amely minden évben ülésezik. Döntéseit és politikáját a Végrehajtó Testület valósítja meg, amely kormányok által kinevezett 32 egészségügyi szakemberből áll, évente kétszer ülésezik. 2002/2003-ban a WHO kétéves költségvetése 935,7 millió dollár volt. A WHO-nak mintegy 7000 alkalmazottja van.[7]
Fő feladatai
- Világszintű iránymutatás az egészségügy területén;
- Együttműködés a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében, irányításában és értékelésében;
- Megfelelő egészségügyi technológia, információ és szabványok kifejlesztése és átadása.
- Kiterjedt segélynyújtási, kutató- és irányítási tevékenységet végez az egészségvédelem minden területén, különösen a fertőző betegségek, a járványok, a gyermekbetegségek, a szív- és keringési zavarok, a rák és az AIDS okainak feltárása, a betegségek természete, megelőzése és gyógyításuk terén.
Főigazgatói
A szervezet főigazgatói tisztét az alábbi személyek töltötték be:[8]
- Brock Chisholm, Kanada, (1948–1953)
- Marcolino Gomes Candau, Brazília, (1953–1973)
- Halfdan T. Mahler, Dánia, (1973–1988)
- Nakajima Hirosi, Japán, (1988–1998)
- Gro Harlem Brundtland, Norvégia, (1998–2003)
- Lee Jong-wook, Dél-Korea, (2003. január 28–2006. május 22.)
- Anders Nordström, Svédország, (2006. május 23–2007. január 1.)[9]
- Margaret Chan, Hongkong, (2006–2016. december 31-ig)
- Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, Etiópia, (2017. január 1-től)
Tevékenységei
Programok és projektek
- Onchocerciasis irányítással kapcsolatos afrikai program;
- Yellow Card vagy Carte Jaune az oltás nemzetközi oklevele (ICV), amelyet a WHO kezdeményezett. A WHO jelzi azokat az országokat, amelyekben az utazóknak több egészségügyi kockázata van. A Yellow Card olyan, mint egy orvosi útlevél;
- Global Burden Disease projekt;
- Globális kezdeményezés vészhelyzet miatt és lényeges sebészi figyelemért;
- Globális malária program;
- Gyógyszerek előminősítésének programja (Prequalification Medicines Programme), ebben a tevékenységében fontos partnerei a világ élvonalába tartozó gyógyszer kutató-, fejlesztő és gyártó cégek, a tagállamok akadémiái és orvosi egyetemei, valamint koordináló, kutató szervezetek (NVAC, Worldvac, WHO képviseletek);
- Nemzetközi program vegyi biztonságért;
- Nemzetközi radon projekt;
- Egészségügyi Világnap (World Health Day) minden évben április 7-én.
Egyezmények
- Kábítószerekről szóló egyetlen egyezmény;
- Pszichotróp anyagokról szóló egyezmény;
- Világ Egészségügyi Szervezet keretegyezmény a dohányirányítás ügyében.
Régiói
A WHO régiói (zárójelben a regionális iroda helye):
- Afrika (Brazzaville, Kongó);
- Amerika (Washington, Amerikai Egyesült Államok);
- Délkelet-Ázsia (Újdelhi, India);
- Európa (Koppenhága, Dánia);
- Kelet-Mediterrán (Kairó, Egyiptom);
- Kelet-Csendes-óceán (Manila, Fülöp-szigetek).
A régióknak szerepe van például abban, mikor rendelnek el magasabb pandémia készültségi fokozatot. Például ha egy WHO-régión belül egy új, veszélyes influenzavírus legalább két országban kimutathatóan emberről emberre terjed, el kell rendelni az 5. fokozatot, ha pedig még egy másik régió valamely országában is kitör a járvány, akkor a hatos fokozatot (ami maga a pandémia).[10]
Szükséghelyezetek
A WHO eddig hatszor rendelte el a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetet (Public Health Emergency Concern PHEIC):
- Sertésinfluenza kitörésekor 2009-ben
- Járványos gyermekbénulás 2014-ben
- Ebola járvány 2014-ben
- Zika-vírus kitörésekor 2016-ban
- Ebola járvány 2019-ben
- COVID–19 koronavírus-járvány 2020-ban[11]
Jegyzetek
- ↑ Countries. WHO. . (Hozzáférés: 2020. július 8.)
- ↑ Appendix 1, Members of the World Health Organization (at 31 May 2009). World Health Organization. . (Hozzáférés: 2020. július 8.)
- ↑ World Health Organization. Kluwer Law International (2004). ISBN 978-90-411-2273-5
- ↑ „Taiwan’s status could disrupt the most important global health meeting of this pandemic”, Quartz, 2020. május 16.. (Hozzáférés ideje: 2020. július 8.)
- ↑ Trump administration moves to formally withdraw US from WHO. The Hill, 2020. július 7. (Hozzáférés: 2020. július 8.)
- ↑ Biden signs executive actions on COVID, climate change, immigration and more (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com . (Hozzáférés: 2021. január 21.)
- ↑ About WHO (angol nyelven). www.who.int. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
- ↑ Former Directors-General (angol nyelven). WHO. (Hozzáférés: 2017. december 6.)
- ↑ Lee Jong-wook halála miatt átmenetileg látta el a tisztet.
- ↑ WHO - its people and offices. . (Hozzáférés: 2009. április 29.)
- ↑ The Coronavirus Outbreak Is Now a Public Health Emergency of International Concern. Here's What That Means. time.com, 2020. január 30. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a World Health Organization című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Hivatalos honlap
- Magyarország egészségügyi mutatói a WHO honlapján
- A WHO Magyarországi Irodájának honlapja
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.