A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Mianmari Szövetségi Köztársaság | |||
IPA: | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Kaba Ma Kjei | |||
Fővárosa | Nepjida | ||
é. sz. 19° 45′, k. h. 96° 06′Koordináták: é. sz. 19° 45′, k. h. 96° 06′ | |||
Legnagyobb város | Jangon | ||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök (államfő) | Mjint Szve (ideiglenes) | ||
Az Államigazgatási Tanács elnöke (kormányfő) | Min Aun Hlain | ||
Az Államigazgatási Tanács elnökhelyettese (kormányfőhelyettes) | Szoe Vin | ||
Hivatalos nyelv | burmai | ||
Tagság | Lista
| ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 53 370 609 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 24 | ||
Becsült | 55 200 000 [2] fő (2022) | ||
Rangsorban | 24 | ||
Népsűrűség | 83 fő/km²[3] | ||
GDP | 2008. | ||
Összes | 13,704 milliárd dollár (71,14) PPP: 62,511 milliárd dollár | ||
Egy főre jutó | 233 dollár (162) PPP: 1063 dollár | ||
HDI (2007.) | 0,583 (132) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 676 578 km² | ||
Rangsorban | 40 | ||
Víz | 3,06% | ||
Időzóna | Mianmari idő (UTC+6:30) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | mianmari kjap (MMK ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | MYA | ||
Hívószám | +95 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .mm | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mianmari Szövetségi Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
a az Állami Béke és Fejlődés Tanácsának elnöke |
Mianmar (hivatalos nevén: Mianmari Szövetségi Köztársaság, burmai nyelven: ပြည်ထောင်စုသမ္မတမြန်မာနိုင်ငံတော်; korábban Burma) ország Délkelet-Ázsiában, az indiai szubkontinens és az Indokínai-félsziget közötti területen. Határai nyugaton Banglades és India, északkeleten Kína, keleten Laosz, délkeleten Thaiföld, míg délen és délnyugaton az Andamán-tenger és a Bengáli-öböl.
Fővárosa az ország szívében Nepjida, legnagyobb városa pedig az Iravádi torkolata közelében Jangon (Yangon).[4]
1962 óta de facto katonai fennhatóság alatt áll, amely időszakban csak 2011 és 2021 eleje között volt polgári kormány. A 2021 eleji puccs során a katonaság ismét magához ragadta az államhatalmat, letartóztatta a demokratikusan megválasztott képviselőket, szükségállapotot hirdetett,[5] amely tömegtüntetéseket váltott ki és amelyek leverése polgárháborúvá fajult.[6][7]
Országneve
Az ország nevét 1989-ben változtatta meg a katonai junta Burmáról Mianmarra, de a demokratikusan megválasztott parlament soha nem ülhetett össze, és nem hagyhatta jóvá a módosítást. Az ellenzék azóta is a Burma alakot használja, s a Mianmar alak megmaradt a totalitárius katonai rezsim szóhasználatának.
Az amerikai kormányzat képviselője, Tony Fratto elnöki szóvivő a következő nyilatkozatot tette 2007. szeptember 27-én, az újabb összecsapások[8] apropóján: „Szándékos, hogy a Fehér Ház Burmáról, és nem Mianmarról beszél, mert nem hajlandó alkalmazni a népét elnyomó totalitárius, diktatórikus rezsim szótárát”. Ezt az álláspontot a külügyminisztérium is megerősítette.[9]
Nevének kiejtése és átírása
Az ország nevének eredeti kiejtése mijanmar /ˈmjɑnˌmɑː/[10][11] (megközelítőleg „Mjanmá”), amelyre a Keleti nevek magyar helyesírása a Mjanma alakot javasolja (382. o.), ezt azonban (feltehetőleg a latin betűs transzkripciók hatására) felülírta a Földrajzinév-bizottság döntése (1991. május 27.), mely szerint a rövid név Mianmar, a hosszú államnév pedig Mianmari Szövetségi Köztársaság.[12]
Földrajz
-
Főbb települések
-
Az ország domborzata
-
Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angol)
A korábban Burmának nevezett ország Délkelet-Ázsiában, India, Thaiföld és Kína között helyezkedik el, de határos még Bangladessel és Laosszal is. Délen az Andamán-tengerrel, délnyugaton a Bengáli-öböllel határos. Területe nagyjából akkora, mint Ukrajna és Magyarország területe együttvéve.
Domborzat
Területének jelentős része hegyekkel borított. Északon, északkeleten az Észak-burmai hegyvidék húzódik, amely a Kelet-tibeti hegyvidék folytatásának tekinthető. Nyugaton az Arakan-hegység , amely magába foglalja a Csin- , a Naga- és a Patkai-hegység vonulatát. Az ország középső részének keleti részén a San-magasföld és a Karen-hegység , míg Mianmar és Thaiföld között a Központi-hegyvidékhez tartozó Dawna-hegység található. Ettől délre a két ország között a Tenasserim vonulata (thai: ทิวเขาตะนาวศรี) húzódik.
A központi részt az Iravádi-medence foglalja el, déli része termékeny síkság. A medence déli részének tengelyét keleten az É-D-i irányú 1000 m-nél alacsonyabb Pegu-hegység választja el a Szalven folyó völgyétől.
Legmagasabb pontja az ország északi csücskén található: Hkakabo Razi, 5881 m.
Vízrajz
A terület vízrajzi tengelye a Himalája gleccsereiben eredő, bővízű Iravádi (Irrawaddy), amely nagyjából É-D-i irányban szeli át az országot és 38 000 km²-es deltával ömlik az Indiai-óceánba. Legfontosabb mellékfolyója a Ny-Burmai hegyvidékből érkező Csindvin.[13]
A Kelet-Tibeti hegyvidékről érkező Szalven meredek falú, mély szurdokvölggyel vágja át a Shan-fennsíkot és az Iravádi-deltától keletre, a Martabani-öbölbe ömlik.[13]
A Mekong igen rövid szakaszon Mianmar és Laosz határán folyik.[13]
Éghajlat
Burma a trópusi monszunövezethez tartozik. A trópusi monszunra jellemző az esős és forró nyár, télen kevésbé esős, de közepesen meleg hőmérsékletű. A páratartalom általában igen magas.
A délnyugati monszun esős időszaka (az Arakan-hegységben és Tenasserimben évente több mint 5000 mm csapadék hullik) május közepétől október közepéig, a hűvösebb, száraz időszak decembertől márciusig tart. Ezek között két rövid időtartamú forró átmeneti időszak van - április-májusban és október-novemberben. A Shan-fennsík nyugati peremén 2000 mm, a központi síkságon csak 400–1000 mm csapadék hullik évente.
A havi átlaghőmérséklet évszakonkénti eltérése Mandalajban nagyobb (áprilisban 32, januárban 20,5 °C), mint a tengerparthoz közeli Rangunban (áprilisban 30,5, januárban 25 °C)[14]
Élővilág, természetvédelem
Az ország közel felét erdő borítja. Északi részén hegyvidéki esőerdők élnek, állományaikban őshonos a tea. A Bengál-öböl partvidékét és a Shan-fennsíkot babérfélék, örökzöld tölgyfajok, magnóliák és fenyők alkotta szubtrópusi esőerdők borítják. Az ország középpontja felé haladva monszunerdők nőnek. Az erdőállomány egy részét kiirtották, helyükre kaucsukfa- és olajpálma-ültetvényeket telepítettek.[13]
Jelentős fája a tíkfa, mellette bambusz, mangrovepálma, kókuszpálma, vasfa, gumifa. Magasabb területeken a tölgy és fenyőfélék, valamint a rododendron fajok borítják a tájat.
Faunája gazdag. A tigris és a leopárd előfordul a dzsungelekben. Az északi részeken megtalálható az orrszarvú, szarvas, vad bölény, vaddisznó, és az elefánt, melyet sok munkában hasznosítanak. Kisebb emlősök a tapír, gibbon, többféle majom. 800-nál több jelentősebb madárfaj él a területen, köztük sok papagáj. A hüllők közül megtalálhatók krokodilok, kobrák, gekkók és teknősök.
Nemzeti parkok
- Alaungdaw Kathapa Nemzeti Park, Sagaing régió
- Hlawga Nemzeti Park, Yangon régió
- Khakaborazi Nemzeti Park, Kachin állam Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mianmar
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.