A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Tea | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kínai tea (Camellia sinensis var. sinensis) ültetvény
| ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Adathiányos | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Camellia sinensis (L.) Kuntze | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tea témájú médiaállományokat és Tea témájú kategóriát. |
A tea (Camellia sinensis) a teafélék (Theaceae) családjának névadó nemzetsége. Természetes környezetben fatermetű növény, termesztett változatait cserjének nevelik (teacserje). Leveléből, esetleg más részeiből főzött ital az azonos nevű tea.
Változatai
A teacserjének négy változata ismert:[1]
- Camellia sinensis var. sinensis – kínai tea
- Camellia sinensis var. assamica (J. W. Masters) Kitamura – asszám tea
- Camellia sinensis var. pubilimba Hung T. Chang
- Camellia sinensis var. dehungensis (Hung T. Chang & B. H. Chen) T. L. Ming
A két leginkább termeszett változat a kínai tea és az asszám tea. A kínai tea hazája valószínűleg Kína Jünnan tartománya, az asszámi teáé Észak-Indiában a Brahmaputra völgye. Mára a világ legtöbb nedves trópusi és szubtrópusi éghajlatú vidékén termesztik (főleg a kínai teát).
Megjelenése, felépítése
Fás szárú örökzöld. Eredeti termőhelyén mintegy 8–10 méter magasra nő, a termesztett példányokat azonban 1(–1,5) méteresre vágják vissza, ezért többnyire cserjének nevezzük. Hengeres, világosbarna, sima felszínű törzse elágazó. Ágai ferdén felállnak, koronája szétterül, ezért a termesztett példányok tetejét laposra alakítják.
Szórtan álló levelei egyszerűek, tojásdadok. A levelek sötétzöldek, bőrneműek, a felületük fényes, a csúcsuk kihegyesedik. Erezetük szárnyas, élre futó. A levélnyél rövid. A kínai tea levelei kisebbek, vaskosabbak, durvább erezetűek, az asszám levelei nagyobbak, vékonyabbak, finomabban erezettek. Az asszámi tea leveleiben több a koffein, mint a kínaiéban.[2]
Életmódja, termőhelye
Örökzöld, évelő. A kamélia nemzetség többi fajához hasonlóan a savanyú, sok szerves anyagot tartalmazó, mészmentes talajt kedveli.
Egy teanövény átlagosan 50 évig él, 2,5–5 (átlagosan 4) év alatt fordul termőre. A termesztett példányokat rendszeresen (mintegy kétévenként) visszametszik. A legjobb minőségű teát a hajtások csúcsa környékéről szüretelt levelekből készítik. A legjobb minőségű árut a növény 7-8 éves koráig adja.
A leghíresebb termelők, exportőrök: Kína, India, Japán, Srí Lanka.
Felhasználása
Leveleiből készül különböző módszerekkel a tea. Ennek fő típusai a erjesztés mértéke szerint:[3]
- fekete tea – teljesen erjesztett
- oolong tea – részlegesen erjesztett
- zöld tea – nem erjesztett
- fehér tea – minimálisan feldolgozott, csak szárított tea.
Jegyzetek
- ↑ Tianlu Min & Bruce Bartholomew. 18. Theaceae, Flora of China
- ↑ A jó tea elkészítése…
- ↑ Fekete? Oolong? Zöld? Fehér?
Források
További információk
- A' kávé, thé és csokoládé. Történeti , természethistóriai, diaeteticai és orvosi tekintetben. F. Almási Balogh Pál által; Wigand Ottó, Pest, 1831
- Katona Dénes: Értekezések a szelíd gesztenyefáról, borok királyáról, magyar theáról és indigóról; Nádaskay Ny., Sárospatak, 1850
- A kávé, tea és a kakaó ismertető szakkönyve; összeáll. Braun Sándor; Budapesti Kávéfőzők Szakegyesülete, Bp., 1904
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.