A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Komló | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Közönséges komló (Humulus lupulus)
| ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Komló témájú médiaállományokat és Komló témájú kategóriát. |
A komló (Humulus) a kenderfélék (Cannabaceae) család egyik nemzetsége. A nemzetségbe világszerte három faj tartozik, melyek közül a legismertebb és legelterjedtebb a közönséges komló (H. lupulus).
Közönséges komló (H. lupulus L.)
Hazája valószínűleg Kelet-Európa volt, azonban a 8. század óta egész Közép-Európában elterjedt. Nedvesebb helyeken, ártéri és ligeterdőkben olykor áthatolhatatlan bozótot képez. Évelő kúszónövény. Virágai kétlakiak, a hímek laza füzérekbe, a nőivarúak tömött álfüzérekbe rendeződnek, ezekből fejlődnek a sárgászöld komlótobozok.[1] A jobbra csavarodó száron horgas szőröket és keresztben átellenesen elhelyezkedő, hosszú nyelű, 3-5 karéjú, durva tapintású leveleket találunk. 10–40 m hosszú indáival bokrokra, fákra kapaszkodik. Tavasszal a friss hajtások a növényvilágban rendkívül gyorsnak számító 20–50 cm/hét sebességgel törnek elő a telet a talajban átvészelő, körülbelül 1–3 cm vastag és több méter hosszú gyöktörzsből. Júliusban virágzik.
Hatóanyagai, felhasználása
Az elvirított termős növények virágzata a megnövekedő murvalevelekkel és takarópikkelyekkel tobozszerűvé válik. Gyógyszerként és a sörfőzéshez csak ezeket az úgynevezett 'komlótobozokat' használják. A tobozkában mirigyszőrök találhatók, amelyekben a keserű ízű, étvágygerjesztő és tartósító hatású lupulon és humulon válik ki. A tobozkából nyert komlóliszt a sörgyártásban fontos, ezért a komlót nagyüzemi táblákon termesztik is. Emellett kb. 1–3% illóolajat és fito-ösztrogéneket is tartalmaz.
A gyógyszerészek a drogot Strobuli Lupulinak (Lupuli strobulus) nevezik. A népi gyógyászatban teáját nyugtató, altató hatásúnak tartják, bár nem tudni, mi ennek a hatóanyaga. Az álmatlanság elleni italokban a komlót hatékonyabb nyugtató füvekkel, mint például macskagyökérrel kombinálják.
Kimutatták, hogy csökkenti a koleszterin-szintet.
-
A komló tobozkái
-
Komlóültetvény
-
Komló elvirított virágzata
A nemzetség további fajai
Japán komló (H. japonicus Siebold & Zucc. syn. scandens (Lour.) Merrill)
Japánból származik, Magyarországon egyévesként kertekben ültették, de mára kivadulva, főleg ártéri ligeterdőkben meghonosodott. Levele a komló levelénél tagoltabb, 5-7 karéjú.
H. yunnanensis Hu
Kína Jünnan tartományában, 1200–2800 m tengerszint feletti magasságban található. 'Tobozkái' hosszúkásak.
Jegyzetek
- ↑ Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 86. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
Források
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.