Orvosi füstike
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales) Család: Mákfélék (Papaveraceae) Alcsalád: Füstikeformák (Fumarioideae) Nemzetség: Fumaria Faj: F. officinalis
Tudományos név
Fumaria officinalis L.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Orvosi füstike témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi füstike témájú médiaállományokat és Orvosi füstike témájú kategóriát.

Az orvosi füstike (Fumaria officinalis), egyéb nevei: füstike, füstikefű, epefű, földi epefű. A boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe és a füstikefélék (Fumariaceae) családjába tartozó lágy szárú, egynyári növényfaj. Európától Közép-Ázsiáig honos, a Fumaria (füstike) nemzetség leggyakoribb képviselője Nyugat- és Közép-Európában. Szántóföldek szélén, utak mentén, köves helyeken, kertekben terem.

Jellemzői

10–30 cm-re megnövő, vékony, szétterülő szárú, kékesszürke, hamvas bevonatú, tejnedv nélküli növény. Szórt állású levelei kétszeresen szárnyaltak. Május-szeptember között virágzik. Hajtásvégi fürtvirágzatában 20-40 rózsaszínű, a csúcson sötétpiros, sarkantyús, zigomorf virág található, melyek szirmainak vége csaknem feketésen elszíneződik. Pártája 6–9 mm hosszú, keskenyebb a fogazott csészeleveleknél, melyek hamar lehullnak. Egymagvú termése gömb alakú makktermése, ráncos, száraz.

Felhasználása

Izokinolin-alkaloidokat (fumarin), fumársavhoz kapcsolódó szerves savakat, flavonoidokat tartalmaz.

A gyógyászatban a fumaria alkaloidok kivonatát használják, ami szabályozza az epekiválasztást és oldja az Oddi-sphincter (gyűrű alakú izomréteg, amely az epevezetéket kapcsolja a patkó bélhez) görcsét. A hatóanyagaiból előállított fumársav észterét a pikkelysömör terápiás kezelésében használják.

Gyógyteaként a szárított, virágzó hajtásrészeit használják fel. Kivonata görcsoldó hatású a tápcsatorna felső részén. Enyhíti az epehólyag, epeutak és a gyomor-bél traktus görcsös panaszait. Már az ókorban is alkalmazták vízhajtóként, székrekedés ellen és epegyógyszerként. Népies nevei – epefű, földi epefű – főleg epegyógyító hatására utalnak. Hashajtó és vizelethajtó hatása miatt a népi gyógyászat székrekedés, krónikus bőrgyulladás kezelésére használta. A homeopátia ekcéma és a máj működési zavarai (sárgaság) ellen használja.

Fogyasztása tilos, szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.^[1]

Hasonló fajok

A kövi füstike (Fumaria muralis) fürtjeiben kevesebb virág nő.

Jegyzetek

Források

• Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1  
• Neil Fletcher: Vadvirágok: Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve. Budapest: Grafo Könyvkiadó; (hely nélkül): Panemex Kiadó. 2005. ISBN 963 9491 349