A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis)
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Valerinana officinalis L. | ||||||||||||||||||||||||
| Alfaj | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Orvosi macskagyökér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi macskagyökér témájú médiaállományokat és Orvosi macskagyökér témájú kategóriát. |
Az orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis) a loncfélék családjába tartozó lágy szárú évelő növényfaj. Korábban saját családjába tartozott, a macskagyökérfélék (Valerianaceae) családjába, amit az APG III rendszer beolvasztott a loncfélék közé. További magyar nevei: mezei macskagyökér, baldrián, magdolnafű, valerián, gyökönke.[1]
Neve a latin valēre (egészségesnek lenni) szóból származik.[1]
Elterjedés, élőhely
Ázsia és Európa legnagyobb részén elterjedt polimorf faj. Magyarországon középhegységi lomberdőkben él, kedveli a jó vízgazdálkodású talajokat és viszonylag vízigényes.
Alfajok
Az orvosi macskagyökér alfajainak rendszertani besorolása vitatott, némely szerzők önálló fajokként tárgyalják ezeket. V. officinalis gyűjtőfajként a V. collina, V. exaltata, V. sambucifolia kisfajok vagy alfajok is értelmezhetők.[2]
Leírása
A természetben megtalálható fajok gyöktörzse rövid, számos húsos 2–5 mm vastag gyökeret ereszt. Szára a második évben jelenik meg, az 1 m-t is meghaladhatja, üreges és barázdált. Páratlanul szárnyalt levelei átellenes állásúak, 15-20 levélkével,[3] az alsó részen nyelesek, a felsőn ülők. Virágzata álernyő, virágai fehérek vagy rózsaszínűek, illatosak. Termése bóbitás kaszat.[1]
Felhasználása
Gyógyászati felhasználása
Drogja a gyökér, melyet jellemzően vadon nem gyűjtenek, a felhasznált részeket termesztett állományból nyerik. Hatóanyagai valepotriátok, szeszkviterpén ketonok (valerénsav, valerenal, valeranon stb.). A gyógyszerhatóanyagként használt valepotriátokat magasabb illóolajtartalmú fajokból nyerik ki, ezek a Valeriana jatamansi indiai elterjedésű faj és a Valeriana edulis subsp. procera mexikói faj.[1]
A népgyógyászatban az egyik legrégebben használt növény, teáját citromfűvel és komlóval társítva alvászavar kezelésére használják. Galagonyával párosított tinktúráját ideges gyomor- és szívpanaszokra alkalmazzák.[1]
A természetgyógyászatban elsősorban a növény valerénsavat tartalmazó gyökerét használják. Illóolajában található piridinszármazék, az aktinidin, amely egyes rovarok számára feromon.
- Belsőleg fejfájás, szívidegesség, álmatlanság, izomgörcs, bélirritáció kezelésére használják.
- Külsőleg ekcéma, sebek, fekélyek gyógyszere.
A májbetegeknek nem ajánlják az alkalmazását. Tartalmaz piridinszármazékokat, melyek az orvosi macskagyökér és az Actinidia poligama nevű, a kivivel rokon növény illóolajában van meg. Bizonyos rovarok számára feromon.[4]
Az orvosi macskagyökér földbeli része a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Valerianae radix néven hivatalos. A gyökér résznek további három kivonata is szerepel benne.[5]
Hatása
A macskagyökér kivonatban lévő valerénsavak olyan enzimeket képesek befolyásolni és gátolni, amelyek a gamma-aminovajsav (GABA) lebontásáért felelősek. A valerénsav gyengén kötődik a GABA-A receptorhoz, gátolja a GABA újrafelvételét és fokozza a GABA felszabadulást, növelve ezzel a GABA szintjét a szinaptikus résben. Kimutatták, hogy a fő hatás a valerénsav GABA lebomlását gátló hatásából és a macskagyökér GABA tartalmából eredhetnek. Érdekes módon a macskagyökér kivonatában GABA-t találtak, ami valószínűleg felelős a fenti aktivitásért. A gamma-aminovajsav koncentráció növekedése a központi idegrendszerben általános szeditációt eredményez.
Humán vizsgálatok során hatékonynak találták enyhe és közepes alvászavarokban, a REM fázisra gyakorolt kedvezőtlen hatás és a kognitív funkciók másnapi szignifikáns károsodása nélkül. Állatkísérletekben a macskagyökér kivonatanyagai központi tompító és izomrelaxáló effektust eredményeztek. A valerénsav a pentobarbitálhoz hasonló módon befolyásolta a lokomotilitást. Csökkenti a motilitást és növeli a tiopentál- és a fenobarbitál-indukált alvásidőt. Az EEG-n szedatív hatás mutatható ki és szignifikánsan csökkenti az agy glükóz-metabolizmusát.[4]
Jegyzetek
- ↑ a b c d e Bern
- ↑ Dan
- ↑ Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 100. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- ↑ a b Macskagyökér. egeszsegtukor.hu
- ↑ Valerianae radix Hozzáférés: 2014-09-19
Források
- ↑ Bern: Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 572–576. o. ISBN 963-9239-96-8
- ↑ Dan: Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 267. o. ISBN 963 446 204 9
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.