Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Tisza-parti margitvirág
 
Tisza-parti margitvirág
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség: Leucanthemella
Faj: L. serotina
Tudományos név
Leucanthemella serotina
(L.) Tzvelev 1961
Szinonimák
  • Chrysanthemum serotinum L.
  • Chrysanthemum uliginosum (Waldst. & Kit. ex Willd.) Pers.
  • Decaneurum serotinum (L.) Sch.Bip.
  • Leucanthemum serotinum (L.) Stankov
  • Matricaria serotina (L.) Desr.
  • Pyrethrum serotinum (L.) Willd.
  • Pyrethrum uliginosum Willd.
  • Tanacetum serotinum (L.) Sch.Bip.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tisza-parti margitvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tisza-parti margitvirág témájú kategóriát.

A Tisza-parti margitvirág, vagy kései margitvirág (Leucanthemella serotina) egy 80–150 cm magasra megnövő lágyszárú, évelő növény.[2] Gyógynövényként is ismert. Közeli rokona a Magyarországon gyakori réti margitvirág.

Megjelenése

Alsó levelei ülők, lándzsásak, hosszúkás szárlevelei fűrészes szélűek. Többfészkű szárán a fészkek 2–5 cm-esek lehetnek.[3]

Előfordulása

Európában igen ritka, ezzel szemben hazánkban viszonylag gyakori faj. Folyópartok, mocsarak, lápok növénye, itt tömegesen virágzik. Az Északi-középhegység szélein, a Duna, a Tisza, a Dráva vidékén, valamint a Hortobágyon és az Alföld északi és nyugati részén honos. A Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet egyik legfontosabb növénye. A felismerést nehezítheti, hogy kaszált területeken kicsi példányokkal találkozunk, mert elég jól tűri a kaszálást, és júniusi kaszálás esetén szeptemberre új, sokkal rövidebb és általában több hajtást növeszt.

Védettsége

Élőhelyeinek veszélyeztetettsége miatt ma már Magyarországon védett növény, természetvédelmi értéke: 10000 Ft.

Jegyzetek

Források

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza-parti_margitvirág
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.






A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.