A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Zamatos turbolya | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm. | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Zamatos turbolya témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zamatos turbolya témájú médiaállományokat és Zamatos turbolya témájú kategóriát. |
A zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium) a turbolya (Anthriscus) nemzetség Magyarországon leggyakoribb faja. Két változata a termesztett var. cerefolium és a serteszőrös termésű vadon élő var. trichosperma, ennek magyar neve útszéli turbolya.[1]. A turbolya magyar népies neve: illatos turbolya, olasz saláta, zamatos turbolya, édespetrezselyem.
Származása, élőhelye
Az útszéli turbolya DK-Európától Közép-Ázsiáig őshonos, egyesek szerint Magyarországon is; a termesztett változat elvadulva az egész Kárpát-medencében megtalálható, főleg üde akácosok aljnövényzeteként.
Jellemzése
Az ánizsra emlékeztető szagú, édeskés ízű, egynyári növényt már a rómaiak is használták. Szára 20–70 cm hosszú. Levele a petrezselyem zöldjéhez hasonlít, ernyős virágzata kis fehér virágokból áll. A levelek többszörösen szárnyasan összetettek. A levélhüvely éle szőrös. A virágzat összetett ernyő. Gallérlevél nincs, csak gallérkalevelek. A termés éretten nem bordás 2 részre hasadó ikerkaszat. Gyors növekedésű növény, leveleit már vetés után 4–5 héttel vághatjuk.
Felhasználása
A francia konyha kedvelt fűszere, zöldség- és csontleves, baromfiételek, mártások ízesítője. Kiváló még sült húsok, főleg báránysültek, tojásételek fűszerezésére is. Mindenféle gomba, gombás ételek és gombás mártások elengedhetetlen fűszere. Kora tavasszal megjelenő zsenge hajtásaiból salátát is készítenek, később a levelek már keserűvé és rágóssá válnak. Íze erősen eltér a petrezselyemétől, mivel gyenge, zamatos levelei édeskések és ánizsillatúak – ezért édespetrezselyemnek is nevezik. A francia konyha által használt „fines herbes”, azaz finom fűszernövények egyike.
A hajtás illóolaj-tartalma 0,03%, a termésé 0,9%; az illóolaj fő összetevője metilkavikol. A hajtás tartalmaz továbbá flavon-glikozidot, keserűanyagokat, ásványi anyagokat, valamint A- és C-vitamint. A termés zsírosolajat is tartalmaz.[1]
Gyógyhatása
Drogja a virágzó leveles hajtás (Cerefolii herba) és a termés (Cerefolii fructus). Teája vese, hólyag- és emésztőszervi megbetegedéskor jó hatású.[1]
Jegyzetek
Források
- ↑ Bern: Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 188–190. o. ISBN 963-9239-96-8
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.