A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Alchemilla xanthochlora | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Réti palástfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Réti palástfű témájú médiaállományokat és Réti palástfű témájú kategóriát. |
A réti palástfű (Alchemilla xanthochlora) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába, az Alchemilla nemzetségébe, ezen belül a rózsafélék családjába tartozó faj.
Magyarországon védett.[2][3] A Vörös könyvben szerepel, a potenciálisan veszélyeztetett száras növényfajok között.[4][5] Védettségéből kifolyólag nem gyűjthető, drogját importáljuk.[6]
A növény botanikai nevét (Alchemilla) az alkimistáknak köszönheti. A levél szélén található gázcsere nyílások vizenyős cseppeket termelnek, melyek a levél közepén gyűlnek össze. Ez felkeltette az alkimisták érdeklődését, akik az arany előállítási kísérleteikhez használták fel.[7]
Megjelenése
Magassága 20-50 cm. Apró virágai füzérszerűek, zöldessárga színűek, május-szeptember között nyílnak. 7-11 karéjú, tenyérformájú levelei, tőlevélrózsában rendeződnek, a szélükön finoman fogazottak, fonákjukon szőrösek.[8] Hermafrodita növény, önmegtermékenyítéssel szaporodik. Magjai augusztus és október között érnek.[9]
Előfordulása
Legelőkön, réteken, erdőszéleken, cserjésekben, nyirkos talajon nő, de legjobban az agyagos talajban fejlődik. Nőhet félárnyékos helyeken, de az állandó árnyékot nem kedveli.[9] Megtalálható Európában, Ázsia egyes részein[8] és Észak-Amerikában. Magyarországon a Nyugat-Dunántúli láprétek magaskórós társulásaiban elvétve előfordul.[6]
Hatóanyagai
6-8% cserzőanyag, kb. 2% flavonid, dimer ellagitannin agrimoniin és laevigatin, pedunculagin.[6]
Gyógyhatásai
A népi gyógyászatban a méh, szülés előtti és utáni erősítésére, menstruációs zavarokra, valamint a változás korának panaszaira alkalmazták. Mint sebgyógyítót is nagy becsben tartották.[7] Antioxidáns, antimutagén.[6]
Képgaléria
-
Fejlődő növény -
Virágai -
Levelei
Jegyzetek
- ↑ Védett és fokozottan védett növények. termeszetvedelem.hu, 2017. augusztus 12.
- ↑ Magyarországi védett növények. novenyhatarozo.info. . (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)
- ↑ 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény - és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről. 1. sz. melléklet. Védett növények
- ↑ Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 272. old. ISBN 963055819X
- ↑ Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. Sopron, 2007. 16. oldal. ISBN 978-963-06-2774-0.
- ↑ a b c d Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig. melius.hu
- ↑ a b Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 131. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- ↑ a b Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 130. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- ↑ a b Ehető dísznövények. edenkert.hu, 2014. április 8.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.