A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Görögdinnye | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Citrullus lanatus
| ||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. & Nakai | ||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Görögdinnye témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Görögdinnye témájú médiaállományokat és Görögdinnye témájú kategóriát. |
A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék vagy más néven kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak termésének a neve. Sokan gyümölcsnek tartják, de termesztéstechnikailag zöldségnek számít.[1]
Története
David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő. A legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra.
A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták be Európába.
2021-es genetikai kutatások szerint a görögdinnye őse a szudáni Kordofan dinnye, mely Dárfúrban terem.[2]
Megjelenése, felépítése
Főgyökere a sárgadinnyéénél erőteljesebb és mélyebbre hatol, de nagy része még így is a talaj felső 20–25 cm-ében marad.
Hajtásrendszere a növekedési típustól függően változó. Megkülönböztetünk hosszú, közepes és rövid hajtású csoportokat. A hajtást 1 m-ig rövidnek, 1,1–1,5 m között közepesnek, 1,5-től 2,0 m-ig nagynak, 2 m felett igen nagynak mondjuk. Egy-egy növény 3–7 hajtást növeszthet.
Szára ritkásan vagy sűrűn szőrös. Az étkezési fajták hajtáscsúcsa kevésbé szőrös mint a takarmánydinnyéké; ez megkülönböztető ismérv.
A kacsok lehetnek el nem ágazók vagy szétseprűzhetnek 2–3 felé.
A levelek 5–10 cm-es levélnyélen ülnek. A levéllemez gyengén vagy erősebben szeldelt, többszörösen tagolt. A levél (a legnagyobb átmérőnél mérve) 12 cm-ig kicsi, 12–18 cm között közepes, 18 cm-től nagy. Színe zöld, sötétzöld, ezüstös zöld. A lemez felületét viaszréteg borítja.
A virágok kicsik, zöldessárgák. Mindhárom virágtípus: hím, hímnős és nő is előfordul. A termesztett fajták zöme monoikus, illetve andromonoikus. A termős virágok zöme idegenmegtermékenyülő; méhek és más rovarok termékenyítik.
A termés alakja igen változatos: a gömbtől a tojásdadon át a megnyúlt hengeresig. Egy-egy dinnye tömege 2–15 kg. 1–2 cm vastag héja lehet fehéres, világoszöld, középzöld, kékeszöld vagy feketészöld. Felülete sima vagy enyhén barázdált, rajzolata lehet csíkos vagy márványos.
A gyümölcshús fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros vagy vérvörös. (A fehérek és a sárgák többnyire takarmánydinnyék.)
A belső, ehető rész a placentából fejlődik — eltérően a sárgadinnyétől, amelyé a perikarpiumból.
A 0,5–2,0 cm-es magok elszórtan helyezkednek el a perikarpiumban; leggyakrabban fehérek, krémszínűek, barnásak, szürkék vagy feketék. Egy-egy dinnyében 300–600 magot találhatunk; ezek 6–8 évig csírázóképesek. Ezermagtömege: 20–150 g.
A gyümölcshúsban sok a cukor. Ásványi anyagtartalma csekély; leginkább kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor van benne. Táplálkozási értéke könnyű emészthetőségében, a gyomor- és bélműködést serkentő és vízhajtó hatásában rejlik. Nyersrosttartalma segíti a vastagbél működését, javítja a közérzetet.
Termesztése
1. Kína | 61 |
2. Törökország | 3,4 |
3. India | 3,2 |
4. Brazília | 2,1 |
5. Algéria | 2 |
6. Oroszország | 1,8 |
7. Szenegál | 1,6 |
8. USA | 1,5 |
9. Vietnám | 1,5 |
10. Kazahsztán | 1,3 |
– | |
55. Magyarország | 0,1 |
.. | |
Föld összesen | 101 |
A görögdinnye az egyik legnagyobb termőterülettel rendelkező egynyári növény a világon. 2021-ben a görögdinnyét több mint 120 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 101 millió tonnát.
A világ legnagyobb görögdinnye termelői közé tartozik Kína, Törökország, India, Brazília és Algéria. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína az éves világ görögdinnye termésének az 59%-át adta.
Felhasználása
Energia 30 kcal 127 kJ | |
Szénhidrátok | 7.55 g |
---|---|
- Cukrok 6.2 g | |
- Étkezési rostok 0.4 g | |
Zsír | 0.15 g |
Fehérje | 0.61 g |
Tiamin (B1-vitamin) 0.033 mg | 3% |
Riboflavin (B2-vitamin) 0.021 mg | 2% |
Niacin (B3-vitamin) 0.178 mg | 1% |
Pantoténsav (B5-vitamin) 0.221 mg | 4% |
B6-vitamin 0.045 mg | 3% |
Folsav (B9-vitamin) 3 μg | 1% |
C-vitamin 8.1 mg | 10% |
Kalcium 7 mg | 1% |
Vas 0.24 mg | 2% |
Magnézium 10 mg | 3% |
Foszfor 11 mg | 2% |
Kálium 112 mg | 2% |
Cink 0.10 mg | 1% |
A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
Főleg íze és cukortartalma miatt termesztik; viszonylag kevés benne a C-vitamin. Víztartalma 90-95%, a fogyasztásával a szervezetbe jutó víz előnyösen befolyásolja a veseműködést. Vizelethajtó tulajdonsága miatt régebben gyógynövényként is emlegették.
Az éghajlat hatásai
Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása.
A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.
A talajigénye
A talajtípusigényét tekintve a dinnye is a legjobb minőségű, tápanyaggal jól ellátott talajban terem a legjobban. A magyarországi gyakorlatmegítélése e vonatkozásban is eltérő. A dinnye zömét – sokszor rossz minőségű, szerkezet nélküli – homoktalajokon termesztik, elsősorban a koraiság fokozása végett. A lazább homoktalajoknak a kötött talajokéhoz viszonyított koraiságnövelő hatása közismert. A technológia más elemeinek igénybevételével viszont a kötött talajon termesztett dinnye élvez elsőbbséget (például Medgyesegyháza, Vajszló, Sellye stb.)
A termőterület kiválasztása
A görögdinnye termőterületének kijelölésekor is a gyorsan melegedő, szélvédett területeket válasszuk. 4–5 évig ne kerüljön kabakos növény után. Ajánlatos meggyőződni arról is, hogy a dinnyének szánt területen az előző növény termesztéséből nem halmozódott-e fel valamilyen káros hatású gyomirtó szer vagy egyéb kémiai anyag.
A görögdinnye a kombinált szántóföldi vetésforgó növénye. Búza vagy hüvelyes növények után fejlődik legjobban. A gabonaféléktől, repülőgépes növényvédelmet feltételezve, térben távolabb, az uralkodó széliránnyal ellenkező irányban helyezzük el, különben a hormonbázisú szerek használatakor sok-sok nehézség adódik.
Magyarországon termesztett fajtái
Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (1–2 kg/db), hajtatható fajták.
Fajta neve | Növekedési típusa | Virágzás habitusa | Tenyészidő | Termés alakja | Hússzíne | Átlagtömege (kg) | Termelési mód |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Charleston–H | erős | andromonoikus | hosszú | ovális | rózsaszín | 6–8 | szabadföldi |
Crimson S. | középerős, erős | monoikus + andromonoikus | hosszú | megnyúlt gömb | pirosas rózsaszín | 6–8 | szabadföldi |
Favorit F1 | középerős | monoikus | középkorai | gömb | élénkpiros | 5–6 | hajtatás, szabadföldi |
Gömb FUTO F1 | középerős | andromonoikus | középkorai | gömbölyű | élénkpiros | 3–5 | szabadföldi |
Hevesi (Csányi) | erős | monoikus | hosszú | megnyúlt gömb | vérvörös | 8–10 | szabadföldi |
Hevesi FUTO F1 | középerős | monoikus | középkorai | tojásdad | sötétpiros | 4–6 | szabadföldi |
Hungaria–8 | középerős | monoikus | rövid | gömb | élénkvörös | 3–4 | hajtatás, szabadföldi |
Ideál | középerős | andromonoikus | középérésű | megnyúlt | középrózsaszín | 5–6 | szabadföldi |
Kecskeméti vöröshúsú | középerős | monoikus | középkorai | gömb | vérvörös | 3–5 | szabadföldi |
Kobalt F1 | erős | monoikus | középkorai | ovális gömb | élénkpiros | 5–6 | szabadföldi |
Korai kincs | középerős | monoikus + andromonoikus | rövid | gömb | piros | 3–4 | hajtatás, szabadföldi |
Marsowszky | erős | monoikus | hosszú | megnyúlt gömb | piros | 8–12 | szabadföldi |
Napsugár | középerős | monoikus | középérésű | gömb | sárga | 4–5 | szabadföldi |
Orosházi F1 | erős | monoikus + andromonoikus | rövid | tojásdad | sötétrózsaszín | 6–7 | hajtatás, szabadföldi |
Sugár Baby | gyenge | monoikus | rövid | gömb | sötét rózsaszín | 3–4 | fóliaalagút, korai szabadföldi |
Szigetcsépi 51 F1 | középerős | monoikus + andromonoikus | középkorai | nyújtott gömb | vérvörös | 4–6 | fóliaalagút, szabadföldi |
Sárgahúsú (Szentesi) | középerős | monoikus | középhosszú | kissé megnyúlt gömb | világossárga | 3–5 | szabadföldi |
Jegyzetek
- ↑ Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve a tankonyvtar.hu-n
- ↑ The origin of watermelons. The Economist, 2021. június 3. (Hozzáférés: 2021. június 7.)
- ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
További információk
- Így válassz görögdinnyét: 8 tipp egy képen, hogy a legjobbat vidd haza!
- Görögdinnye (magyar nyelven). eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
- Termesztéstechnológia
- Így biztosan nem gurul a görögdinnye
- A dinnyeválasztás fortélyai
- https://web.archive.org/web/20070927023907/http://www.gourmandnet.hu/konyha/site.php?tpl=product&id=92
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.