A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Málna | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Rubus idaeus L. | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Málna témájú médiaállományokat és Málna témájú kategóriát. |
A málna (Rubus idaeus), a Dunántúl egyes részein elterjedt népies magyar neve a „Boldogasszony csipkéje” és a himpér, a német Himbeere (szarvastehénbogyó) szó alapján.[1] Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Magas vízigényű, öntözést igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik.
Már az ókorban is gyógynövényként volt ismert. A középkorban elsősorban kolostorokban foglalkoztak vele. Carolus Clusius már 1601-ben különbséget tett vörös és sárga fajták között.[2]
Európában majdnem mindenütt megtalálható, de a mediterrán országokban a hegyekbe húzódott vissza. Nem él Portugáliában, Izlandon, és Skandinávia északi részén. Amerikában őshonos fajtája a fekete málna.
Név
A latin Rubus idaeus név visszavezethető Pedaniosz Dioszkoridész i. sz. 50-68 között keletkezett De materia medica[3] c. művére, de lehetséges, hogy a görög orvostól, Krateuastól származik (kb. i. e. 100)[4] Caius Plinius Caecilius Naturalis historia (kb. i. sz. 77.) c. művében két helyen is említi a növényt és azt írja, hogy a görögök „Idaeus rubus“ néven ismerik,[5] mert csak Idában terem.[6] A fajta neve valószínűleg a Troászban (ma Törökország területén) lévő Ida-hegységről kapta a nevét, mert csak ez a hegység fekszik a málna előfordulási területén, miközben a Krétában található, Idának is nevezett Psziloritisz-hegység széles körzetében a faj hiányzik.[7]
Előfordulás
A vad málna Európa mérsékelt övi részében a boreális zónáig és Nyugat-Szibériáig előfordul. A mediterrán zónában dél felé haladva megjelenése egyre ritkább, és a hegységben a montán övtől a szubalpin régiókhoz kötődik. Az Alpokban 2000 m magasságig megtalálható. Telepítették továbbá Észak-Amerika keleti részén, Grönlandon és Új-Zélandon is.
Termesztése
1. Oroszország | 197 |
2. Mexikó | 165 |
3. Szerbia | 110 |
4. Lengyelország | 103 |
5. USA | 0,81 |
6. Spanyolország | 0,48 |
7. Ukrajna | 0,36 |
8. Portugália | 0,27 |
9. Bosznia-Hercegovina | 0,16 |
10. Chile | 0,15 |
– | |
31. Magyarország | 0,004 |
.. | |
Föld összesen | 886 |
A málna egy gyümölcs, amely számos helyen termesztik a világban. 2021-ben a málnát több mint 40 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 886 ezer tonnát.
A világ legnagyobb málna termelői közé tartozik Oroszország, Mexikó, Szerbia, Lengyelország és az Egyesült Államok. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Oroszország, Mexikó és Szerbia az éves termés több mint felét (53%) adták a világ málna termelésének.
Élőhely
A málna pionír élőlényként megjelenik fátlanított terepen. Félárnyékos fekvésű, nitrátgazdag talajban tenyészik, például magas páratartalmú és hűvös nyári hőmérsékletű tisztásokon és erdőszéleken. A málna nem tűri a talajvizet, mert érzékeny a gyökerek megbetegedéseire.[9]
Rendszertan
A málna rendszertanilag az Idaeobatus alnemzetséghez tartozik. Rokonfajok Északkelet-Ázsiában (Rubus nipponicus) és Észak-Amerikában (Rubus strigosus, Rubus melanolasius) fordulnak elő.[10]
Termesztett fő fajták
Alapvetően két fő fajta létezik: nyári- és őszi málnafajták.
|
|
Felhasználása
Gyümölcse miatt kedvelt kerti növény. A magas vitamintartalma miatt egészséges gyümölcsöt gyakran nyersen fogyasztják, illetve lekvárként, kompótként, zseléként vagy szörpként kerül a konyhákban felhasználásra. A méhészetben a málna – köszönhetően nektárja magas (36-70%-os) cukortartalmának, továbbá magas cukorértékének (0,18–3,80 mg cukor naponta virágonként) – a méhek számára egy megbecsült melléktápanyagforrás.[11] A málnát tiszta alkohol édesítésére is használják. A gyümölcs szüret után már nem érik tovább, így a nem klimakterikus gyümölcsök közé tartozik.
A málna gyümölcse bor készítésére is alkalmas. A málnabogyókat összezúzzák, előerjesztik, majd kipréselik. A visszamaradt cefrét vízzel leforrázzák és újra kipréselik. A préselésekből nyert levet összekeverik. Cukorból és málnaléből szirupot főznek, amit hozzáadnak a kipréselt málnaléhez.
A málna levele is használatos jótékony hatásai miatt. Rák ellenes hatással és gyulladáscsökkentő hatással bír, cukorbetegség esetén vagy fájdalmas menstruáció esetén, illetve száj- torok- és gyomornyálkahártya-gyulladás esetén is előnyös a fogyasztása, szülés megkönnyítése céljából is alkalmazzák, hasmenés ellen is alkalmas, jótékony hatással bír gyomor és bélrendszeri problémák esetén is.[12]
Hatóanyagai
A málnalevél lavonoidokat (kvercitin, kaempferol, tilirozid, kvercetinglikozid, hiperozid, myricitin, epikatechin-gallát, proanthocianidin B1), klorogénsavat, fenolsavakat (ellagsav, gallin, koffein, p-kumarinsav), polifenolokat, triterpéneket, ásványi sókat, tanninokat, glikozidokat, szerves savakat, csersavakat, metil-gallátot, alkoholokat, aldehideket, C-vitamint és E vitamint tartalmaz.[12]
Szaporodása
Rendszerint sarjadzással szaporodik. Ritkán bujtvány útján is szaporodhat. A magok útján történő szaporodás is előfordul. Mivel a csírázás, csak egy bizonyos idő elteltével következik be, ezért a kertészetben gyorsítják a csírázást.
Tápérték/Összetétel
100 gramm málna tartalmaz:[13] | |||||||
Kilokalória | Kilojoule | Víz | Zsír | Kálium | Kalcium | Magnézium | C-vitamin |
34 | 142 | 84 g | 0,3 g | 170 mg | 40 mg | 30 mg | 25 mg |
Egy felnőtt napi szükséglete:[13][14] | |||
Kálium | Kalcium | Magnézium | C-vitamin |
9% | 5% | 10% | 33% |
Jegyzetek
- ↑ Itt a piros, hol a piros?
- ↑ Konrad Keipert: Beerenobst. Angebaute Arten und Wildfrüchte. Ulmer, Stuttgart 1981, ISBN 3-8001-5517-6.
- ↑ Dioscurides, De materia medica, német nyelvre fordított szövegrészletek
- ↑ K. E. Hummer, J. Janick: Rubus Iconography: Antiquity to the Renaissance. az Acta Horticulturae c. műben. Nr. 759, 2007, 89–106. o.
- ↑ Plinius, Naturalis Historia, 1. szövegrészlet
- ↑ Plinius, Naturalis Historia, 2. szövegrészlet
- ↑ Gustav Hegi, Hans J. Conert, Heinrich Egon Weber: Droseraceae bis Rosaceae. 3. kiadás. Berlin 1995 (Illustrierte Flora von Mitteleuropa. 4. kötet, 2A rész) 309–315. o. (Rubus c. fejezet).
- ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
- ↑ Helmut Weiß, Christian Gosch, Andreas Fischerauer: Beerenobst. Sorten, Pflanzung, Pflege, Verarbeitung. Stocker, Graz, 2001, ISBN 3-7020-0906-X.
- ↑ Heinrich E. Weber: Rubus. Gustav Hegi (szerző), Heinrich Egon Weber (kiadó): Illustrierte Flora von Mitteleuropa. IV. kötet, 2A rész: Hamamelidaceae – Rosaceae 1. 3., teljesen átdolgozott és bővített kiadásában. Blackwell, Berlin, 1995, ISBN 3-8263-3016-1, 309–315. o.
- ↑ Helmut Horn, Cord Lüllmann: Das große Honigbuch, Kosmos, Stuttgart, 3. kiadás, 2006, 30. o. ISBN 3-440-10838-4 Die Beerenfrucht findet auch zum Aromatisieren von reinem Alkohol Verwendung.
- ↑ a b DR. IMMUN | Hatékonyság a Gyógynövények Erejével (magyar nyelven). drimmun.com. (Hozzáférés: 2022. szeptember 8.)
- ↑ a b EU NWKRL 90/496/EWG és a Rewe tápértéktáblázata alapján
- ↑ Összetevők teljeskörű elemzése Southwest School of Botanical Medicine (angolul)
További információk
- A málna termesztése és felhasználása
- Málnaszörp egyszerűen recept
- A málna tavaszi gondozása
- Málnabor készítése
- Málna termesztése házikertben
- Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 102-103. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- Málna igényei növekedése Málnafajták, tuja.hu
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.