Kanadai aranyvessző
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales) Család: Őszirózsafélék (Asteraceae) Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae) Nemzetség- csoport: Astereae Nemzetség: Aranyvessző (Solidago) Faj: S. canadensis
Tudományos név
Solidago canadensis L.
Szinonimák
Solidago altissima L.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kanadai aranyvessző témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai aranyvessző témájú médiaállományokat és Kanadai aranyvessző témájú kategóriát.

A kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) – más néven kanadai istápfű – az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó, évelő növény.

Elterjedése, élőhelye

A legtöbb aranyvesszőhöz hasonlóan ez is Észak-Amerikában honos; onnan hozták át Európába dísznövényként. Azóta számos termőhelyen, így Nyugat-Magyarországon is kivadult. Magaskórós növényzetben, ligeterdőkben, gyomtársulásokban nő; mára több növénytársulás (liget- és láperdők, magaskórós társulások, árterek) meghatározó alkotójává vált. Rokonához, az ugyancsak Amerikából származó magas aranyvesszőhöz (Solidago gigantea) hasonlóan kivadulva főképp a Dunántúlon, a nedvesebb völgyekben, laposokon szaporodott el. Inváziós faj.

Megjelenése, felépítése

60–220 cm magas, kúszó gyöktörzses, gyorsan növő évelő. Leveles, végig sűrűn szőrös szára felálló, az összetett virágzatig egyszerű.

Levelei lándzsásak, hosszúkásak, a szélük alul ép, a csúcsuk felé fűrészes; a fonákuk pelyhes.

A mintegy 5 mm-es, sárga virágbogai féloldalú fürtökben ívesen hátragörbülnek. A fészek szélén növő nyelves virágok alig hosszabbak a csöveseknél. A termése kaszat.

Életmódja, termesztése

A nemzetség egyéb tagjaihoz hasonlóan meglehetősen igénytelen, a gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél. Enyhén mészkerülő. Július–október között virágzik.

Eredeti termőhelyén Észak-Amerikában a pionír növények egyikeként erőteljesen betelepül a parlagföldekre, amiket nyár végén valósággal elborítanak sárga virágai, valóságos nektártengert adva a rovaroknak.

Felhasználás

Az észak-amerikai indiánok többféle gyógyászati célra is használták. Teáját Brit-Kolumbia egyes vidékein rendszeresen fogyasztják az influenza megelőzésére, a gyermekek lázának csillapítására. Hasmenések megállítására, sebek és ekcéma kezelésére is használják.

Virága (Solidaginis herba) a drog; ezt többnyire június-júliusban, a virágzás kezdetén gyűjtik. Hatóanyagait és jelenkori felhasználását (a rokon fajokéval együtt) a nemzetség leírásánál ismertetjük.

Kertészeti változatait dísznövénynek ültetik. Virága jól szárítható.

Alfajok, változatok

• Solidago canadensis var. canadensis (törzsváltozat),
• Solidago canadensis var. lepida,
• Solidago canadensis var. scabra.

Források

• A Pallas nagy lexikona
• Babulka Péter: Aranyvessző-fajok
• Kanadai aranyvessző
• Aranyvessző - A nyárutót jelző virág

Galéria

• 
  Kanadai aranyvessző virágos hajtása
• 
  Solidago canadensis var. scabra
• 
  Solidago canadensis var. altissima