A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Európai homoktövis | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Hippophae rhamnoides L. | ||||||||||||||
Alfajok | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Európai homoktövis témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Európai homoktövis témájú médiaállományokat és Európai homoktövis témájú kategóriát. |
Az európai homoktövis,[1] tengerparti homoktövis[1] vagy egyszerűen homoktövis[1] (Hippophae rhamnoides) az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjába tartozó tüskés lombhullató cserje, melynek több alfaja van. Nemzetségének többi faja kevéssé ismert.
Elterjedés, élőhely
A homoktövis az északi féltekén a mérsékelt és szubtrópusi övben él. Fénykedvelő, fagy- és szárazságtűrő. Homoktalajon, folyó- és patakhordalékon, tengerparti dűnéken nő.[3] Elterjedésének határai a Brit-szigetektől kelet felé Japánig és a Himalájáig tartanak.[4] Eredetileg Nepálból terjedt el Eurázsiában az utolsó jégkorszak után.
Magyarországon régebben több helyen is előfordult, főleg a Szigetközben voltak nagyobb állományai. Napjainkban egyedül Újpesten élnek természetes populációi. 1974 óta védett az újpesti állomány.[5] Helyenként vizek mentén a H. rhamnoides subsp. fluviatilis alfaj nő.[6]
Megjelenése, életmódja
A homoktövis 2–6 m magasra nő, kétlaki.[4] Igen fejlett gyökérzete van, amely képes megkötni a talajt meredek lejtőkön is. Szimbiózisban él sugárgombákkal (Actinobacteria), amelyek megkötik számára a levegő nitrogéntartalmát; emellett átalakítják az oldhatatlan szerves és ásványi anyagokat könnyebben felvehető formába.[7] Levelei váltakozó állásúak, lándzsásak, ezüstös csillagszőrökel fedettek a fonáki részükön.[3] A porzós virágzat 4-6 szirom nélküli virágból áll, barna színű. A termős virágzat sárga sziromszerű csészéből áll egyesével a másodéves vesszőkön. A virágzás ideje hazánkban március-április[3] Termései alsó állású magházból képződő álbogyók;[3] ovális vagy enyhén gömbölyded alakúak, az alapfajon 6–8 mm átmérőjűre nőnek, színük halvány sárgától a sötét narancssárgáig előfordul, tömege 0,2-1 g. Szeptember-októberben érik.[4] A nemesített fajtákon nagyobb méretű bogyók teremnek.
-
Hím egyed virágzata
-
Női egyed virágzata
Fajták
Gyümölcstermesztéshez
- ‘Csujszkaja’ - júliusban érő[8]
- ‘Oranzsevaja’ - augusztus elején érik[8]
- ‘Jantarnaja’ - augusztus végén érő, nagyon termékeny[8]
- ‘Askola’ - augusztus végén érő, feldolgozásra alkalmas[9]
- ‘Hergo’ - korai, bőtermő[9]
- ‘Leikora’ - szeptember-októberi érésű, díszcserjének is alkalmas[9]
Felhasználása
Több országban termesztik gyümölcséért, a legnagyobb területen Kínában.[10]
Gyógyászati
Tibetben i.e. 900 évvel többek között vérkeringési rendszeri, emésztőrendszeri betegségek kezelésére és a bőr égési sérüléseinek gyógyítására használták.[6]
Manapság a gyógyszeripar a gyümölcshúsból és a magjából préselt olaját alapanyagként használja fel fájdalomcsillapító, fekélyekre kenőcs, sugárártalom elleni szerek, nőgyógyászati gyulladásgátlók készítéséhez[11]; valamint arckrémek és fogkrémek összetevőjeként is szerepel.[4]
Élelmiszeripari
Dzsem, zselé, ivólé, szirup, bor, likőr készül gyümölcshúsából.[11][12] Az északi termőhelyein élő emberek fontos téli vitaminforrása.[3]
Egyéb
Talajerózió elleni védekezés céljából is ültetik.[4]
Hatóanyagok
A homoktövis álbogyójában igazoltan előforduló, fiziológiailag hatékony anyagok: A-, C-, B1-, B6-, E és K-vitamin, karotinoidok, bioflavonoidok (pl. likopin), szerves savak (alma-, oxál-, borostyánsav), trigliceridek, glicerophospholipidek, phytoszterolok, polifenol-összetevők, ásványi anyagok (K, Mg, Ca, Na, Fe, Mn, Cu, Co).[6] Levelei és hajtásai 4-5% tannint tartalmaznak (ennek vérzéscsillapító és féregűző hatása van).[4] A leveleiből főtt tea magas vérnyomás ellen fogyasztható.[6]
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 117., 395. o. ISBN 963 9121 22 3 1998.
- ↑ a b c d e f g h i j EOL-NCBI Taxonomy: Hippophae rhamnoides. (Hozzáférés: 2013. július 11.)
- ↑ a b c d e Bernáth J. (szerk. ): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda, Budapest, 2000. p. 351
- ↑ a b c d e f Plants For A Future: Hippophae rhamnoides - L.. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. július 16.)
- ↑ a b c d Bio2
- ↑ Rousseau, Hélène. Développement des techniques de reproduction végétative et essais de cultivars d'argousiers. Québec: Institut de recherche et de développement en agroenvironnement, 1-12. o. (2002). ISBN 2-922851-16-8
- ↑ a b c Bio1
- ↑ a b c Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. július 16.)
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)ford
nevű lábjegyzeteknek - ↑ a b Sol
- ↑ N. Vermeulen: Gyógynövények enciklopédiája. Ventus Libro, Budapest, 2005 ISBN 963 9546 30 5 150. oldal
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hippophae rhamnoides című angol Wikipédia-szócikk Range című fejezete ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Bern: Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 350–354. o. ISBN 963-9239-96-8
- ↑ Bio1: Varga, Endre. „Homoktövis Pázmándhegyen”, Biokultúra újság, Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., 2010. június 1.. (Hozzáférés: 2013. július 12.)
- ↑ Bio2: Szalay dr., László. „Páratlan gyógyító hatás: A homoktövis”, Biokultúra újság, Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., 2010. június 1.. (Hozzáférés: 2013. július 12.)
- ↑ Sol: Soltész Miklós. Homoktövis, Integrált gyümölcstermesztés. Mezőgazda. ISBN 963 9358 31 2 (1997). Hozzáférés ideje: 2013. július 12.
- A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
További információk
- International Seabuckthorn Association (angol nyelven) Hozzáférés: 2013-07-11
- Thomas S.C. Li, W.R. Schroeder. „Sea Buckthorn (Hippophae rhamnoides L.): A Multipurpose Plant”, HortTechnology, 1996. október 1., 370–380. oldal. (Hozzáférés: 2013. július 12.)
- The International Plant Name Index: Hippophae rhamnoides subsp. carpatica. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
- A hazipatika.com oldalán található információk a növényről
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.