A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Taxonok |
---|
Domén |
A biológiai rendszertanban az ország egy taxon, azaz rendszertani kategória.
Az élőlényeket a ma leginkább elterjedt rendszertani felosztás szerint 3 doménre (latinul: superregnum) osztjuk: ezek a baktériumok, az archeák és az eukarióták doménjei. Az eukarióták doménjébe tartozó élőlényeket a legkorszerűbb rendszertanok 7 országba, és egyéb, országba nem tartozó törzsekbe sorolják.
Az alábbi táblázat a sejtes életformák rendszerezésének változását mutatja be az idők folyamán:
Linnaeus 1735 2 ország |
Haeckel 1866 3 ország[1] |
Chatton 1937 2 birodalom[2] |
Copeland 1956 4 ország[3] |
Whittaker 1969 5 ország[4] |
Woese et al. 1977 6 ország[5] |
Woese et al. 1990 3 domén[6] |
---|---|---|---|---|---|---|
- | Protista | Prokaryota | Monera | Monera | Eubacteria | Bacteria |
Archaebacteria | Archaea | |||||
Eukaryota | Protista | Protista | Protista | Eukarya | ||
Vegetabilia | Plantae | Plantae | Fungi | Fungi | ||
Plantae | Plantae | |||||
Animalia | Animalia | Animalia | Animalia | Animalia |
A baktériumok és az archeák doménjei önmaguk alkotják a valódi baktériumok (Eubacteria), illetve az archebaktériumok (Archaebacteria) országait. Jelenleg az eukarióta élőlényeket az alábbi hét országba (és két – országba nem tartozó – törzsbe) sorolják:
- Állatok (Animalia) országa
- Növények (Plantea) országa
- Gombák (Fungi) országa
- Amőbák (Amoebozoa) országa
- Chromalveolata ország
- Rhizaria ország
- Excavata ország
- Galléros ostorosok (Choanozoa) törzse
- Apusozoa törzs
Szükség esetén az élőlények osztályozásához az országok alországokra (subregnum) bonthatók. Az ország alatti következő fő kategória a törzs (phylum vagy divisio).
Az ország elhelyezkedése a rendszertani felosztásban
A fő kategóriákat félkövér, az alkategóriákat a normál betű jelöli.
- domén (superregnum)
- ország (regnum)
- alország (subregnum)
- alországág (infraregnum)
- főtörzs (superphylum vagy superdivisio)
- törzs (phylum vagy divisio)
- főtörzs (superphylum vagy superdivisio)
- alországág (infraregnum)
- alország (subregnum)
- ország (regnum)
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ E. Haeckel. Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin (1866)
- ↑ E. Chatton. Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy (1937)
- ↑ H. F. Copeland. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books (1956)
- ↑ R. H. Whittaker (1969). „New concepts of kingdoms of organisms”. Science 163, 150–160. o.
- ↑ C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977). „An ancient divergence among the bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9, 305–311. o.
- ↑ Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990). „Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya.”. Proc Natl Acad Sci U S A 87 (12), 4576–9. o. DOI:10.1073/pnas.87.12.4576. PMID 2112744.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.