A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Közönséges medvetalp | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Heracleum sphondylium L. | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Közönséges medvetalp témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges medvetalp témájú médiaállományokat és Közönséges medvetalp témájú kategóriát. |
A közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium), melyet fehérvirágú medvetalpnak, illetve röviden medvetalpnak is neveznek[1] (számos népi megnevezése is van, így például gyimesi nevei szarvasfű és kecskekapor[2]), a zellerfélék (Apiaceae) családjába és a lágyszárúak csoportjába tartozó növényfaj. Eurázsiában[3] őshonos, Európa és Ázsia mérsékelt övi területein[4] és Magyarországon is általánosan elterjedt. Nyirkos réteken, erdőszéleken, magaskórós társulásokban fordul elő. Szociális magatartás-típusát tekintve a generalisták[5] közé tartozik,[4] azaz több különböző termőhelyen és növénytársulásban megél, de az antropogén[* 1] zavarást rosszul tűri.
Jellemzői
0,5–2 méter magasra megnövő évelő növény. Igen alakgazdag faj. Szára szőrös, mélyen barázdált. Szórt, sötétzöld, általában szárnyas levelei felfújt hüvelyű nyéllel csatlakoznak a szárhoz, a levélkék szabálytalanul fogazottak, karéjosak, fűrészelt szélűek.
Június–október között virágzik. Piszkosfehér, kellemetlen szagú ernyős virágzata 7–25 sugarú, a gallér gyakran hiányzik, számos gallérkalevél látható. Termései 6–10 mm hosszúságú, lapos és kopasz ikerlependékek.
Hatóanyagai
Illóolajokat a termésében 0,3-3%-ot, levelében kevesebbet[6] és furokumarinokat (pimpinellin, bergaptén, xantotoxin), hidroxi-kumarinokat, poliineket tartalmaz.
Felhasználása
A kifejlett növény nedvei, némely alfaj leveleinek furokumarin-tartalma miatt bőrgyulladást okozhatnak.
Lovaknál a központi idegrendszer izgalmát[* 2] okozza az alpesi medvetalp (Heracleum sphondylium subsp. alpinum) nevű alfaj, ezért azok szénájában kerülendő takarmánynövény. Az állatok emésztőrendszerére és vizeletkiválasztó rendszerére is hat. Szarvasmarhánál bőrgyulladást okozhat.[7]
Orvosi ellenőrzés mellett – megfelelő adagban és formában – fotodinámiás hatású[* 3] vitiligo kezelésében.[6] A homeopátia a faggyúmirigy-túlműködés ellen adja. A népi gyógyászat egykor köhögés, megfázás, fekélyek, emésztési panaszok ellen alkalmazta. Közvetlen a virágzás előtt, vagy a virágzáskor szedett s szárított leveleknek barnás-zöldes színe és fanyar íze van; erősítő, összehúzó és oldó hatású, főzetét ezért vese- és hólyagbajoknál, kövéredésnél és erősen gyengítő havibajnál használtak egy napra 10—20 grammot, 2 deci vízben erősen főzve. Külsőleg a leveleket sebek tisztítására, borogatásképpen alkalmazták, gyökereit pedig gyomorbántalmaknál, epilepsziás tüneteknél.[8][9][10][11]
Tavaszi, fiatal, húsos leveléből (még virágzás előtt szedve) általában ázsiai országokban zellerre emlékeztető ízű levest vagy főzeléket készítenek,[6] illetve élelmiszer-adalékként használják.[12] Franciaországban a Heracleum sphondylium L. subsp. ternatum alfajtát a likőriparban alkalmazzák.[12]
Alfajai
Az alábbi lista a The Plant List adatbázisában érvényesnek jelölt nevek,[13] illetve a Magyarországon elfogadottnak tekintett nevek alapján készült.
- Heracleum sphondylium var. akasimontanum (Koidz.) H.Ohba
- Heracleum sphondylium subsp. algeriense (Coss. ex Batt. et Trab.) Dobignard
- Heracleum sphondylium subsp. alpinum (L.) Bonnier et Layens – alpesi medvetalp, havasi medvetalp[1]
- Heracleum sphondylium subsp. aurasicum (Maire) Dobignard
- Heracleum sphondylium subsp. chloranthum – sárgászöld medvetalp[1]
- Heracleum sphondylium subsp. embergeri Maire
- Heracleum sphondylium subsp. granatense (Boiss.) Briq.
- Heracleum sphondylium subsp. montanum (Schleich. ex Gaudin) Briq. (syn.: Heracleum montanum, Heracleum sphondylium subsp. elegans) – hegyi medvetalp, kecses medvetalp[1]
- Heracleum sphondylium subsp. nipponicum (Kitag.) H.Ohba
- Heracleum sphondylium subsp. orsinii (Guss.) H.Neumayer
- Heracleum sphondylium subsp. pyrenaicum (Lam.) Bonnier et Layens (syn.: Heracleum pyrenaicum) – pireneusi medvetalp[1]
- Heracleum sphondylium subsp. sibiricum (L.) Simonk. (syn.: Heracleum sibiricum, Heracleum sphondylium subsp. flavescens – zöldes medvetalp[1]
- Heracleum sphondylium subsp. sphondylium – közönséges medvetalp[1]
- Heracleum sphondylium subsp. suaveolens (Litard. et Maire) Dobignard
- Heracleum sphondylium subsp. ternatum (Velen.) Brummitt
- Heracleum sphondylium subsp. trachycarpum – serteszőrű medvetalp[1]
- Heracleum sphondylium subsp. transsilvanicum (Schur) Brummitt (syn.: Heracleum transsilvanicum, Heracleum palmatum) – erdélyi medvetalp[1]
- Heracleum sphondylium subsp. trifoliolatum (Blanch.) Kerguélen
- Heracleum sphondylium subsp. tsaurugisanense (Honda) H.Ohba
- Heracleum sphondylium subsp. verticillatum (Pančić) Brummitt
Megjegyzések
- ↑ Antropogén: emberhatású, azaz ami emberi - például mezőgazdasági - tevékenységből ered, illetve ahhoz kapcsolódik.
- ↑ A központi idegrendszer izgalma: „jellegzetes tünetek az ingerlékenység fokozódása vagy csökkenése, sokszor tompultság, aluszékonyság, tudatzavar, izomrángás vagy általános izomremegés. A növények elfogyasztása után a testhőmérséklet csökken, erős nyálzás vagy izzadás következik be, pupillatágulat figyelhető meg.” (Lovak takarmányozási eredetű idegrendszeri megbetegedései)
- ↑ fotodinámiás hatás: a fotoszenzibilizátor (fényérzékenyítő anyag), látható hullámhosszúságú fény és oxigén együttes jelenlétében bekövetkező sejtpusztulás oka. Lásd Kémiai Folyóirat 2007
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 175., 176., 393. o. ISBN 963 9121 22 3 1998.
- ↑ Babai Dániel: Hegyvidéki növényzet botanikai és etnoökológiai szempontú vizsgálata Gyimesben (Keleti-Kárpátok, Románia) Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (PhD értekezés), Pécsi Tudományegyetem - 2013.
- ↑ Füvészkert A természetes magyar flóra képviselői - 2013. október 27.
- ↑ a b Kerekes Szilárd: Az Alcsíki-medence lápjainak botanikai állapotfelmérése és vegetációváltozásainak vizsgálata (Doktori értekezés), Nyugat-Magyarországi Egyetem - 2010
- ↑ Borhidi Attila: A növények társadalma Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, Mindentudás Egyeteme, 12. előadás – 2002. december 2.
- ↑ a b c Dr. Szabó László Gy.: Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig; Pécs: Melius Alapítvány, 2009.
- ↑ Búza László, Denkinger Géza, Domahidy Gergely, Holló-Szabó Péter, Izing Simon, Jóźwiak Ákos, Kolozsvári Tímea, Kunsági Zoltán, Kutasi Orsolya, Marton Zsófia, Rőzséné Büki Etelka: Lovak takarmányozási eredetű idegrendszeri megbetegedései Archiválva 2014. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Állatorvosok Világszervezete Ló-gyógyászati Konferencia Zsibó, - 2008. április 12.
- ↑ Dr. Zelenyák János: A gyógynövények hatása és használata 1908
- ↑ Dr. Halmai János: Adatok a Herbárium orvos-botanikai értékeléséhez Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (304. oldal), Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica – Orvostörténeti Közlemények 23. kötet; 1962
- ↑ Dr. Med. Gerhard Madaus: Heracleum sphondylium. Wiesen-Bärenklau. Umbelliferae; Lehrbuch der Biologischen Heilmittel, 1938 (német nyelven)
- ↑ Dr. Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan 1979 ISBN 9631733092
- ↑ a b Gökalp İşcan, Neşe Kırımer, Fatih Demirci, Betül Demirci, Yoshiaki Noma, K. Hüsnü Can Başer:The bioactive essential oil of Heracleum sphondylium L. ternatum (Velen.) Brummitt Medicinal and Aromatic Plant and Drug Research Centre (TBAM) - 2002 (angol nyelven)
- ↑ A(z) „Heracleum” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2014. június 26.)
Források
- Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1
- Neil Fletcher: Vadvirágok: Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve. Budapest: Grafo Könyvkiadó; (hely nélkül): Panemex Kiadó. 2005. ISBN 963 9491 349
- Priszter 1999: Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 175., 176., 393. o. ISBN 963 9121 22 3
- ↑ Kémiai Folyóirat 2007: Kubinyi Miklós, Vidóczy Tamás: A fotodinamiás terápia hatóanyagainak fotofi zikai tulajdonságai[halott link]; Magyar Kémiai Folyóirat - Előadások, 113. évfolyam, 2. szám, - 2007.
További információk
- Dr. Tasi Julianna: Gyepek mérgező- és gyógynövényei (egyetemi jegyzet), SZIE, Gödöllő - 2003
- Dr. Turcsányi Gábor: Heracleum sphondylium L. – közönséges medvetalp, Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézete vadgazda mérnöki alapszak - képek a növényről
Hasonló fajok
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.