Mexikó -

	Mexikói Egyesült Államok
	Estados Unidos Mexicanos; Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl
; Mexikó zászlaja	; Mexikó címere
	Nemzeti himnusz: ; Himno Nacional Mexicano ;
Fővárosa	Mexikóváros
	Koordináták: é. sz. 23°, ny. h. 102°
Legnagyobb város	Mexikóváros
Államforma	köztársaság
	Vezetők
Elnök	Andrés Manuel López Obrador
A Szenátus elnöke	Oscar Eduardo Ramírez Aguilar
A Képviselőház elnöke	Dulce María Sauri Rianco
Törvényhozás	Képviselőház; Szenátus;
Hivatalos nyelv	de facto: spanyol; de jure: nincs
Beszélt nyelvek	spanyol (de facto hivatalos nyelv),; valamint további 68 szövetségileg elismert bennszülött nyelv
Függetlenség	Spanyolországtól
kikiáltása	1810. szeptember 16.
elismerése	1821. szeptember 27.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete; Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet; Kereskedelmi Világszervezet; G20; Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés; Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény; Nemzetközi Fejlesztési Társulás; Latin American Integration Association; Amerika-közi Fejlesztési Bank; Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank; Conference on Disarmament; Nemzetközi Pénzügyi Társaság; Nemzetközi Vöröskereszt; Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája; Nemzetközi Olimpiai Bizottság; Nemzetközi Büntetőbíróság; Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség; Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet; Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége; Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap; Group of 15; Rio Group; Interpol; Dél-amerikai Közös Piac; el nem kötelezett országok; Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet; Amerikai Államok Szervezete; American Convention on Human Rights; United Nations Economic Commission for Latin America and the Caribbean; Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége; Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet; Nemzetközi Atomenergia-ügynökség; Nemzetközi Migrációs Szervezet; International Coffee Organization; Nemzetközi Fizetések Bankja; Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség; OPANAL; Ausztrália Csoport; Karibi Fejlesztési Bank; Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank; Nukleáris Szállítók Csoportja; Vegyifegyver-tilalmi Szervezet; UNESCO; Föld-megfigyelési Csoport; Egyetemes Postaegyesület; Nemzetközi Távközlési Egyesület; Meteorológiai Világszervezet; Egészségügyi Világszervezet; NASA;
	Népesség
Népszámlálás szerint	124 777 324 fő (2017)
Rangsorban	11
Becsült	131 800 000 fő (2022)
Rangsorban	11
Népsűrűség	66 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	1025 milliárd USD (13) ; PPP: 1 094 301 millió dollár
Egy főre jutó	9741 USD (56) ; PPP: 11 249 dollár
HDI (2007)	0,854 (53) – magas
	Földrajzi adatok
Terület	1 972 550 km²
Rangsorban	14
Víz	2,5%
Időzóna	Central Standard Time (UTC-8 – UTC-6)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	Mexikói peso (MXN)
Nemzetközi gépkocsijel	MEX
Hívószám	52
Segélyhívó telefonszám	911
Internet TLD	.mx
Villamos hálózat	127 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15; NEMA 5-15;
Közlekedés iránya	jobb
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói Egyesült Államok témájú médiaállományokat.

A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos ( hallgat) vagy México ( hallgat), navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország. Északról az Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. A legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam. Fővárosa és legnagyobb városa Mexikóváros. Szövetségi köztársaság, mely 31 állam szövetségéből és egy szövetségi körzetből (Distrito Federal) áll, ami magában foglalja a fővárost. A 2020-as évek elején több mint 130 milliós népességével a Föld 10. legnépesebb országa ^[4] és egyben a spanyol nyelvűek között a legnépesebb.

Latin-Amerika egyik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Nagy gazdasága és népessége, globális kulturális befolyása Mexikót regionális és középhatalommá teszi.^[5]^[6] Gyakran feltörekvő hatalomként és újonnan iparosodott államként utalnak rá.^[7]^[8] Az ország azonban továbbra is küzd a társadalmi egyenlőtlenséggel, a szegénységgel, a kiterjedt bűnözéssel; és a kormány és a drogbandák közötti konfliktus folyamatos.^[9]

Címerében a fügekaktuszon ülő, csőrében kígyót tartó sasmadár az aztékok eredetmítoszára utal; korábbi jelképe az aztékkaktusz volt.

Az országnév írásmódja és eredete

Az ország neve a középkori spanyol íráskép alapján x-szel, azaz „ksz”-szel ejtve terjedt el a nagyobb nemzetközi nyelvek közvetítésével, így a magyarban is ebben a formában honosodott meg. Fontos tudni azonban, hogy csupán egy megtévesztő írásmódról van szó, ezt a nevet ugyanis eredetileg soha nem ejtették x-szel. Az óspanyolban, illetve középspanyolban az x betű (jóllehet, a legtöbb szóban ugyancsak a latin x folytatása volt, bár időközben a kiejtése eltávolodott a latin hangzásétól) a magyar „s” hangot – IPA – jelölte. Amikor a spanyolok meghódították az Azték Birodalmat, az indián nevek lejegyzésére a latin írásukat használták, és az országot a Mexica – ejtsd: „mesika” – nevű azték törzsről México-nak nevezték el, eredetileg „mesiko” kiejtéssel. E hang a modern spanyolban „ch”-ként (IPA ) folytatódott, amelyet konvencionálisan ma a j (illetve g is) jelöl, azonban – bár Spanyolországban a régebbi helyesírási norma szerint Méjico-t írtak és sokan még ma is azt követik – történelmi hagyományokból (és a mexikóiak tiszteletére) megtartották a név és származékai x-szel történő írásmódját; ezt a formát javasolja a Spanyol Királyi Akadémia (RAE) is.^[10] Maga a mexica szó azték nyelven belüli eredete homályos, erről többféle elmélet is született.

Földrajz

Amerikai Egyesült Államok

MEXIKÓVÁROS

Kalif.-
öböl

Mexikói-öböl

Csendes-óceán

Karib-
tenger

Guadalupe-sz.

Revillagigedo-szk.

térkép szerkesztése

Mexikó domborzati térképe (nyitható térkép)
M e x i k ó i - f e n n s í k Y u c a t á n Mexikóváros Guadalajara Puebla Ciudad Juárez Tijuana León Chihuahua Monterrey Mérida Cancún Acapulco Mexicali Hermosillo Veracruz Matamoros Tampico Villahermosa Saltillo Torreón Culiacán

Domborzat

Területének központi része a füves, 1000–2500 m magas Mexikói-fennsík vagy Mexikói-magasföld. Ennek északi fele 1500 m, déli része kb. 2300 m. magas. A magasföld déli részén található a Mexikói-medence a fővárossal.

A magasföldet a Kordillerák vonulatai veszik körbe, melyek elérik a 3000 m-t. Nyugat felől a Nyugati-Sierra Madre, keletről a Keleti-Sierra Madre, délről a Vulkáni-kereszthegység. A több száz vulkáni kúp között ma is működő tűzhányók rejtenek veszélyt. A Vulkáni-kereszthegység dél felé a Déli-Sierra Madre hegységgel folytatódik. Még tovább délre a Közép-Amerikai Kordillerákhoz tartozó Chiapas-hegység következik.

Mexikó északkeleti részén, a Mexikói-öböl partján meleg éghajlatú mocsaras síkság húzódik, a Campeche-alföld. Ettől délre a Yucatán-félszigetre a mészkőtáblák és szintén a mocsarak jellemzőek.

A Kaliforniai-félsziget átlagos magassága 1000–1500 m között alakul. Északi felén magashegységi gyűrődéssel keletkezett láncok fekszenek, melyeknek csúcsai elérik a 3000 m-t. Itt is vulkáni kúpok meredeznek az ég felé. A partvonal sziklás és meredek a nyugati részen, lagúnás és korallzátonyokkal tarkított a keleti felén.

Működő tűzhányók a Popocatépetl (5452 m), a Colima (3820 m) és a Citlaltépetl (5700 m, ez utóbbi a 19. században tört ki utoljára), jelentős alvó vulkán az Iztaccíhuatl (5230 m).

Növényvilága: északon préri és élettelen homoksivatag, délen trópusi esőerdő jellemzi.

Domborzati térképe
Műholdas képe
A Réz-kanyon (Barrancas del Cobre) Mexikó északi részén
A Rio Grande a Santa Elena kanyonban
Tamul-vízesés
Agua Azul-vízesés, Chiapas
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mexikó
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Mexikó

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]