A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja. Északon az Arktisz, délen az Antarktisz, nyugaton Ázsia és Ausztrália, keleten pedig Amerika veszi körül. Az Egyenlítő mentén két, északi és déli félre osztják.
166,24 millió km²-nyi területével (melléktengerekkel 181,34 millió km²) a bolygó felszínének 35%-át (vagyis a szárazföldek összességénél nagyobb részt), vízzel borított felszínének pedig felét fedi le. Átlagos mélysége 4188 m (melléktengerekkel 3940 m), legmélyebb pontja (mely a Föld legmélyebb pontja is egyben) a Mariana-árok (11 034 m).
Vizének jellemzői és áramlatai
A Csendes-óceánban található víz mennyisége 696,19 millió km³ (melléktengerekkel 714,41 millió km³).
A víz hőmérséklete a sarkkörök közelében fagypont közeli, az Egyenlítő környékén 25-30 C°-os. A magasabb hőmérséklet okozta kicsapódás miatt az Egyenlítő körüli vizek kevésbé sósak, a sarkközeli vizek pedig a kevesebb párolgás miatt kisebb sótartalmúak, mint a térítők környékén. A Csendes-óceán legforróbb pontját, 378 C°-ot Vanuatu közelében, 1850 méter mélyen mérték.[1]
A Csendes-óceán északnyugati részének mélyén helyezkedik el a Tamu-masszívum kialudt pajzsvulkán, amelyet a Föld legnagyobb vulkánjának sejtenek.[2]
Az Északi-Csendes-óceánban a felszínközeli víz keringése az óramutató járásával megegyező, a déliben azzal ellentétes.
A 15. szélességi kör mentén nyugati irányba haladó Északi egyenlítői áramlat a Fülöp-szigeteknél északra fordulva a Kurosio (Japán) áramlatban folytatódik. A 45. foknál keletre forduló Kurosióból kiválik az északra tartó Aleut áramlat, a déli ág pedig az Északi egyenlítői áramlathoz kapcsolódik. A kettéváló Aleut áramlat északi ága a Bering-tengerben egy az óramutató járásával ellentétes áramlás, déli ága pedig a Kaliforniai áramlat.
A nyugati irányú Déli egyenlítői áramlat Új-Guineánál délre fordul, majd az 50. fokot elérve keletre csatlakozik az Antarktisz körüli áramlathoz. Chile partjainál ebből válik ki a Humboldt (Peru) áramlat.[3]
Története
A Csendes-óceán szigeteit két hullámban népesítették be a polinézek, akiknek az eredete a mai napig nem kellőképpen tisztázott . A mai álláspont szerint a polinéz kultúra gyökerei a Délkelet-Ázsiához kapcsolódó szigeteken található.[4] A polinézek Indonézia érintésével, a Fülöp-szigeteken, majd Tongán, Szamoán keresztül érhették el a távoli Húsvét-szigetet, Hawaiit és Tahitit. A 10. század körül került sor Új-Zéland benépesítésére. A polinéz telepesek a hosszú tengeri útjaikhoz kéttörzsű kenukat (katamaránokat) használtak, amelyek élelmiszert és háziállatokat is szállítottak. Az óceánon a csillagok állását, a Nap és a hullámok mozgását, a szélirányt és a madarak repülési irányát használták tájékozódáshoz.[5]
Perem- és melléktengerei
1. A nyugati partvidéken:
Alaszkai-öböl, Ausztrál-ázsiai középtenger, Bali-tenger, Bering-tenger, Bering-szoros, Celebesz-tenger, Dél-kínai-tenger, Észak-kínai tenger, Filippínó-tenger, Japán-tenger, Kelet-kínai-tenger, Korall-tenger, Ohotszki-tenger, Sulu-tenger, Tasman-tenger, Vietnámi-öböl (Tonkin-öböl).
2. A keleti partvidéken:
A Csendes-óceánnal határos államok és területek
|
|
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Nagyobb kikötők
- Acapulco, Mexikó
- Anchorage, USA
- Auckland, Új-Zéland
- Bangkok, Thaiföld
- Brisbane, Ausztrália
- Callao, Peru
- Cebu, Fülöp-szigetek
- Guayaquil, Ecuador
- Hongkong, Kína
- Honolulu, USA
- Jokohama, Japán
- Kitimat, Kanada
- Keelung, Tajvan
- Kóbe, Japán
- Long Beach, USA
- Los Angeles, USA
- Metro Manila, Fülöp-szigetek
- Panamaváros, Panama
- Portland, USA
- Prince Rupert, Kanada
- San Diego, USA
- San Francisco, USA
- Szapporo, Japán
- Seattle, USA
- Sanghaj, Kína
- Szingapúr
- Sydney, Ausztrália
- Tijuana, Mexikó
- Valparaíso, Chile
- Vancouver, Kanada
- Victoria, Kanada
- Vlagyivosztok, Oroszország
Jegyzetek
- ↑ https://index.hu/tudomany/2013/08/23/felfedeztek_a_legforrobb_pontot_a_csendes-oceanban/
- ↑ A Naprendszer egyik legnagyobb vulkánjára akadtak rá a Csendes-óceánban. Ipon.hu. 2013. szeptember 7.
- ↑ A Csendes-óceán áramlási rendszere
- ↑ Tajvanról származnak a polinézek
- ↑ Függelék. . (Hozzáférés: 2009. február 27.)
További információk
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.