A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
.svg)
Kelet-Ázsia Ázsia egyik régiója, mely meghatározható földrajzi[1] és kulturális[2] alapon is. Földrajzi értelemben 12 millió km²-t ölel fel, Ázsia területének 28%-át; 15%-kal nagyobb Európánál. A területen 1,5 milliárd ember él, ami a kontinens lakosságának 38, a világ népességének pedig 22%-a és kétszer több, mint Európa teljes lakossága. Ez a világ legsűrűbben lakott régiója. A 130 fő/km²-es népsűrűség háromszorosa a világ átlagos népsűrűségének. Ez alól csak Mongólia kivétel, mely a világ legkisebb népsűrűséggel rendelkező független országa.
Kulturális értelemben azok a területek a tartoznak Kelet-Ázsiához, amelyek a kínai kultúrával tartanak kapcsolatot. A történelemben sok társadalom tartozott a kínai kulturális övezethez, és az egyes írások gyakran a klasszikus kínai írásból és a kínai karakterekből származnak. Időnként használják az Északkelet-Ázsia kifejezést Japánra és Koreára.[3] A térség főbb vallásai a buddhizmus (főleg mahájána), konfucianizmus és újkonfucianizmus, taoizmus és a kínai népi vallás Kínában, a sintó Japánban, a taoizmus Tajvanon, sámánizmus Koreában, Mongóliában és az északkeleti területeken élő különböző bennszülöttek körében,[4][5] és napjainkban a kereszténység Koreában.[6] A kelet-ázsiai naptárak alapjául a kínai naptár szolgál. Ezek a nyelvi, vallási és politikai-filozófiai (rajtuk keresztül kulturális, vallási, művészeti és építészeti) hasonlóságok megtalálhatóak Kelet-Ázsia területének döntő hányadán és egyéb, a kínai kultúra befolyása alatt álló területeken (Tajvanon, Szingapúrban és Vietnámban) is.
Területe
Hagyományosan a következő országokat sorolják Kelet-Ázsiához:
Dél-Korea
Észak-Korea
Japán
Kína és autonóm városállamai:
A ENSZ a Kelet-Ázsia kifejezést használja a nyugati államokban megszokott, Európa-központú világképet sugalló Távol-Kelet kifejezés helyett. Kelet-Ázsia csak a Távol-Kelet északi felét takarja, Délkelet-Ázsia nélkül. Általános meghatározások szerint ide tartozik Kína,[7] Japán, Dél és Észak-Korea, Mongólia[1] és Tajvan. Kulturális alapon Kínát, Japánt, Koreát, Tajvant és Vietnámot sorolják a „kulturális Kelet-Ázsiához”.[8][9][10][11] Földrajzi értelemben ide sorolhatók Oroszország távol-keleti területei is, ezek azonban kulturális értelemben nem tartoznak ide.[12]
Gazdasági szempontból az ASEAN 10 tagját, Kínát, Japánt, Dél-Koreát és Tajvant sorolják ide. Az USA külpolitikája Barack Obama alatt Délkelet-Ázsiát is Kelet-Ázsiához sorolta.[13]
Adatok
Népesség
| Ország | Terület km² | Népesség | Népsűrűség per km² |
HDI (2011) | Főváros |
|---|---|---|---|---|---|
 CHN (PRC)
|
9 596 961 | 1 339 724 852 | 138 | 0,687 | Peking |
 HKG (PRC)
|
1104 | 7 061 200 | 6390 | 0,898 | Hongkong |
 JPN
|
377 930 | 127 950 000 | 337 | 0,901 | Tokió |
 MAC (PRC)
|
30 | 556 800 | 18 662 | Nincs adat | Makaó |
 MGL
|
1 564 100 | 2 809 600 | 2 | 0,653 | Ulánbátor |
 PRK
|
120 538 | 24 346 000 | 198 | Nincs adat | Phenjan |
 KOR
|
99 828 | 48 988 833 | 500 | 0,897 | Szöul |
 TWN
|
36 188 | 23 174 528 | 639 | 0,882 | Tajpej |
Gazdaság
| Ország | GDP nominális millió USD (2011) |
GDP nominális per fő USD (2011) |
GDP PPP millió USD (2011) |
GDP PPP per fő USD (2011) |
|---|---|---|---|---|
| CHN (PRC)
|
7 298 147 | 5414 | 11 299 967 | 8382 |
| HKG (PRC)
|
243 302 | 34 049 | 351 119 | 49 300 |
| JPN
|
5 869 471 | 45 920 | 4 440 376 | 34 740 |
| MAC (PRC)
|
27 850 | 51 397 | 32 208 | 42 876 |
| MGL
|
8506 | 3042 | 13 264 | 4744 |
| PRK
|
27 820 | 1159 | 40 000 | 1800 |
| KOR
|
1 116 247 | 22 778 | 1 554 149 | 31 714 |
| TWN
|
466 832 | 20 101 | 876 035 | 37 720 |
Történelem
Művészete
Jegyzetek
- ↑ a b East Asia. encarta. Microsoft. . (Hozzáférés: 2008. január 12.)
- ↑ Columbia University - "East Asian cultural sphere". . (Hozzáférés: 2008. február 27.)
- ↑ "Northeast Asia." Council on Foreign Relations. Hozzáférés ideje: August 10, 2009.
- ↑ Chongho Kim, "Korean Shamanism", 2003 Ashgate Publishing
- ↑ Andreas Anangguru Yewangoe, "Theologia crucis in Asia", 1987 Rodopi
- ↑ Background Note: South Korea. State. U.S. Department of State. (Hozzáférés: 2000. április 27.)
- ↑ http://www.britannica.com/EBchecked/topic/176529/East-Asian-arts/74261/Chinese-visual-arts, Britannica Online Encyclopedia, saying: "The present political boundaries of China, which include Tibet, Inner Mongolia, Sinkiang, and the northeastern provinces formerly called Manchuria, embrace a far larger area of East Asia than will be discussed here...."[halott link]
- ↑ Columbia University East Asian Cultural Sphere. . (Hozzáférés: 2008. február 27.)
- ↑ R. Keith Schopper's East Asia: Identities and Change in the Modern World
- ↑ Joshua A. Fogel (UC Santa Barbara/University of Indiana) Nationalism, the Rise of the Vernacular, and the Conceptualization of Modernization in East Asian Comparative Perspective
- ↑ United Nations Environment Programme (mentions sinosphere countries) Approaches to Solution of Eutrophication Archiválva 2007. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Encarta Encyclopedia. . (Hozzáférés: 2018. július 15.)
- ↑ Nanto, Dick K.: East Asian Regional Architecture: New Economic and Security Arrangements and U.S. Policy. Congressional Research Service, 2006. szeptember 18. . (Hozzáférés: 2012. szeptember 4.)
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.