A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Országai
Más rendszerezések szerint Közép-Európán belül Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa különíthető el, ami nagyjából hasonló a fenti csoportosításhoz, leszámítva Szlovéniát, amelyet Kelet-Közép-Európához is szokás sorolni (a felosztás inkább politikai alapú, mint földrajzi, például Csehországot kelethez, míg Ausztriát nyugathoz sorolja).
Időnként Közép-Európához sorolják a következő országok egyes részeit:
- Fehéroroszország (hrodnai terület és breszti terület)
- Franciaország (Elzász és Lotaringia keleti részeit)
- Horvátország (földrajzilag a Szávától északra eső területek és az Isztriai-félsziget; történelmileg közép-európai országnak tekinthető)
- Olaszország (északi, alpesi területeit, Bolzano, Trieszt, Friuli-Venezia Giulia, Trentino-Alto Adige)
- Oroszország (kalinyingrádi terület)
- Románia (Erdély, Bánság, Bukovina – napjainkban a román közfelfogás szerint az ország Közép-Európához tartozik)
- Szerbia (Vajdaság, Belgrád és környékének Szávától északra eső részei)
- Ukrajna (Kárpátalja, Galícia, Bukovina)
Elsősorban kulturális és politikai értelemben szokták közép-európainak tekinteni a balti országokat is, bár földrajzilag inkább Észak-Európához tartoznak:
- Észtország (a legkevésbé tekinthető közép-európainak a három ország közül)
- Lettország
- Litvánia (a leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül)
A Benelux államokat általában Nyugat-Európa részének szokás tekinteni, de bizonyos történelmi, nyelvi, kulturális szempontok alapján alkalmanként Közép-Európa országai között is említik őket:
- Belgium
- Hollandia
- Luxemburg (leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül, a német nyelvterület részeként)
Gazdaság
Az országok összehasonlítása
Ország | Terület km² |
Népesség (fő) 2014. dec. |
Népsűrűség fő/km² |
Főváros | GDP (PPP) 2016, USD/fő[1] |
nettó átlagkereset euróban, 2017-ben |
fiz. forr. |
HDI (2014) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ausztria | 83 879 | 8 223 062 | 101 | Bécs | 48004 | 1934 | [2] | 0.881 |
Csehország | 78 866 | 10 513 209 | 133 | Prága | 33231 | 870 | [3] | 0.861 |
Horvátország | 56 594 | 4 284 889 | 76 | Zágráb | 22795 | 800 | [4] | 0.812 |
Lengyelország | 312 679 | 38 483 957 | 123 | Varsó | 27764 | 770 | [5] | 0.834 |
Magyarország | 93 030 | 9 877 365 | 106 | Budapest | 27481 | 654 | [6] | 0.818 |
Németország | 357 168 | 80 716 000 | 226 | Berlin | 48110 | 2270 | [7] | 0.911 |
Svájc | 41 285 | 8 183 800 | 198 | Bern | 59560 | 4421 | [8] | 0.917 |
Szlovákia | 49 035 | 5 415 949 | 110 | Pozsony | 31338 | 722 | [9] | 0.830 |
Szlovénia | 20 273 | 2 061 085 | 102 | Ljubljana | 32085 | 1051 | [10] | 0.874 |
Emberi fejlettségi index
Az országok az emberi fejlettségi index alapján (2014)[11]
- Svájc: 0.917 (világ: .3)
- Németország: 0.911 (világ: 6)
- Liechtenstein: 0.889 (világ: 18)
- Ausztria: 0.881 (világ: 21)
- Szlovénia: 0.874 (világ: 25)
- Csehország: 0.861 (világ: 28)
- Lengyelország: 0.834 (világ: 35)
- Szlovákia: 0.830 (világ: 37)
- Magyarország: 0.818 (világ: 43)
- Horvátország: 0.812 (világ: 47)
Globalizáció
A globalizációs index a 2015-ös adatok alapján:[12]
- Ausztria: 89.83 (világ: 4)
- Svájc: 87.01 (világ: 5)
- Magyarország: 85.78 (világ: 9)
- Szlovákia: 83.62 (világ: 16)
- Csehország: 83.60 (világ: 17)
- Szlovákia: 83.55 (világ: 18)
- Lengyelország: 79.90 (világ: 23)
- Németország: 78.24 (világ: 27)
- Szlovénia: 76.24 (világ: 32)
- Horvátország: 75.59 (világ: 35)
Jólét
A jólét szintje a 2016-os adatok alapján:[13]
- Svájc (világ: 4)
- Németország (világ: 11)
- Luxemburg (világ: 12)
- Ausztria (világ: 15)
- Szlovénia (világ: 20)
- Csehország (világ: 27)
- Lengyelország (világ: 34)
- Szlovákia (világ: 36)
- Horvátország (világ: 43)
- Magyarország (világ: 47)
Korrupció
A közép-európai országok többsége általában a korrupciós index világátlagánál magasabb pontszámot ért el (2015):[14]
- Svájc (7)
- Németország (10)
- Ausztria (16)
- Lengyelország (30)
- Szlovénia (35)
- Csehország (37)
- Horvátország (50)
- Magyarország (50)
- Szlovákia (50)
Természeti képe
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Határai
Északról a Balti-tenger és az északi tenger, nyugatról a Rajna, keletről a Kelet-európai-síkság, délről pedig az Alpok, Kárpátok és a Száva–Duna vonal határolja.
Földrajzi történelme
Óidő
Az óidőben röghegységek alakultak ki Közép-Európában, amelyek a Variszkuszi-hegységrendszer részei. Ezek a Német-középhegység, a Lengyel-középhegység és a Cseh-medence peremhegységei.
Középidő
Az óidőben kialakult röghegységek a középidő végén érték el a mai képüket. Ez a hegységképző mozgások eredménye volt. A lepusztult rögök újból kiemelkedtek, a közöttük lévő medencék mélybe zökkentek. A magasra emelkedett hegységek erősen letarolódtak, és így gránit és pala került a felszínre. Az alacsonyabb hegységeket és a medencéket viszont tengeri elöntések üledékrétegei fedték be. A törésvonalak árokrendszerében a folyók völgyeket vágtak maguknak.
Újidő
Harmadidőszak
Ebben az időszakban fejeződtek be végleg a középidő végén elkezdődő hegységképző mozgások.
Kialakultak a fiatal gyűrthegységek, Közép-Európa legmagasabb területét képző hegységek, az Alpok és a Kárpátok. Ezek az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartoznak.
Negyedidőszak
A negyedidőszakban bekövetkező jégkorszak hatására kialakult az északi alföldi tájak felszíne. Az előrenyomuló és visszahúzódó jégtakaró kiemelkedései és a közöttük lévő mélyedések tavai képezik a tóhátságok területét. Ezek dél felé ellaposodtak és az alföldeken gyakori a lösz és a folyami hordalék. Ezek az alföldek például a Lengyel-alföld és a Germán-alföld. A hegységekkel körülvett medenceszerű alföldeket a hegységtől érkező folyók tökéletes síkságokká alakították. Terjedelmes lösztakaróik anyagát erős szelek szállították. Ilyen alföldek például a Román-alföld, a Kisalföld és az Alföld.
Közép-Európa fiatal mai vízhálózata az utolsó jegesedés után jött létre. Legfőbb vízválasztói a Kárpátok és az Alpok gerincein futnak. Közép-Európa legfontosabb folyója a Duna. Donaueschingentől a torkolatáig, a Fekete-tengerig 2840 kilométert tesz meg. Fontosabb folyói:
- A Rajna: az Alpokban ered, áthalad a Német-középhegységen és az Északi-tengerbe torkollik.
- Az Elba: a Germán-alföld fő folyója, a Cseh-medencét határoló Szudétákban ered és nagy tölcsértorkolattal ömlik az Északi-tengerbe.
- A Visztula: a Kárpátokban ered, a Balti-tengerbe torkollik és átszeli a Lengyel-alföldet.
A negyedidőszakban számos tó alakult ki, főleg a Germán- és Lengyel-alföld északi részének tavai.
Egyéb meghatározások
A német „Mitteleuropa” (Közép-Európa) kifejezést kulturális értelemben néha kifejezetten azokra az államokra alkalmazzák, amelyek a Habsburg-monarchia felbomlása óta jöttek létre.
Azok az országok, melyek Közép-Európához tartozónak tekintik magukat, olykor a tőlük keletre eső államokat nevezik Kelet-Európának. Németországban például Lengyelországról Kelet-Európa részeként szoktak beszélni, Lengyelországban pedig Ukrajnáról ugyanígy.
Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak tartanak. Közép-Európa egy másik meghatározása Európának azokat a részeit foglalja magába, amelyek kultúrájukban, történelmükben nyugatiak, de amelyeket a Szovjetunió uralma alá hajtott a második világháborúban.
Egyes nézetek Közép-Európa igen tág értelmezését vallják, amely ide sorolja Baltikumot és Délkelet-Európa valamennyi országát is Görögország és Törökország európai része kivételével.
Mitteleuropa, mint politikai eszme
Közép-Európa fogalmát német földrajzosok hozták forgalomba a 19. században. A fogalom tartalmában azonban mindig más és más volt. A kezdeti természetföldrajzi jelleg később politikai tartalommal telítődött, mint a jelentkező német nemzettudat egyik megnyilvánulása.
Volt olyan, aki nyugat és kelet közé helyezte Közép-Európát, észak-déli irányban, az Északi-foktól Szicíliáig. Más észak és dél között képzelte el helyét, így Közép-Európát nyugaton az Atlanti-óceán, keleten a Fekete-tenger határolta. Mások Európa középső részét nevezték Közép-Európának, melybe nemcsak a német nyelvterületet, hanem a környező, nem németajkú peremvidékeket is beleértették. Zeune 1808-as geográfiájában Észak-, Közép- és Dél-Európára osztotta a kontinenst, az 1811-es kiadásban Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa között tett különbséget, az 1833-asban már Északnyugat- és Délkelet-Európa között találjuk Közép-Európát.
A németek úgy vélték, bármiféle tartalmat adunk a közép-európaiság eszméjének, bárhol húzzuk meg fogalmi és földrajzi határait, egy európai rangú politikai egység Franciaország és az Orosz Birodalom között nem valósítható meg a német nemzet nélkül. 1848-hoz közeledve a német nemzeti mozgalom követelései között felbukkan az egységes Németország utáni vágy mellett az európai német nagyhatalom ábrándja. Így lett a földrajzi fogalomból politikai eszme: Közép-Európából és Európa közepéből Mitteleuropa.[15]
További információk
Jegyzetek
- ↑ http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2017/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=64&pr.y=15&sy=2016&ey=2022&sort=country&ds=.&br=1&c=914%2C946%2C137%2C962%2C911%2C122%2C912%2C181%2C913%2C124%2C921%2C943%2C963%2C918%2C138%2C142%2C964%2C182%2C960%2C423%2C935%2C968%2C128%2C922%2C942%2C939%2C936%2C172%2C961%2C132%2C915%2C184%2C134%2C174%2C144%2C146%2C944%2C176%2C178%2C136%2C186%2C916%2C926%2C112%2C967%2C941&s=PPPPC&grp=0&a=
- ↑ http://bruttonetto.akwien.at/
- ↑ https://www.penize.cz/kalkulacky/vypocet-ciste-mzdy#mzda
- ↑ https://www.dzs.hr/default_e.htm
- ↑ http://www.infor.pl/kalkulatory/brutto_netto.html
- ↑ http://www.ksh.hu
- ↑ http://www.parmentier.de/steuer/steuer.htm?wagetax.htm
- ↑ https://www.lohncomputer.ch/en/your-result/
- ↑ https://www.platy.sk/en/calculator/results[halott link]
- ↑ http://www.stat.si/StatWeb/en/News/Index/7013
- ↑ https://en.wikipedia.org?pojem=Central_Europe
- ↑ „2016 KOF Index of Globalization” (PDF), 2015. december 27. (Hozzáférés ideje: 2016. május 25.)
- ↑ The 2016 Legatum Prosperity Index. Legatum Prosperity Index 2016. (Hozzáférés: 2017. április 1.)
- ↑ Corruption Perceptions Index 2015 – Infographics. Cpi.transparency.org. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
- ↑ Németh István: Hatalmi politika Közép-Európában
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.