A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Bulgária (bolgárul: България, Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában. Északról Románia, nyugatról Szerbia és Észak-Macedónia, délről Görögország és Törökország, keletről a Fekete-tenger határolja. Fővárosa és legnépesebb városa Szófia.
Az első egységes bolgár állam kialakulása a 632-ben alapított bolgár birodalom idejére nyúlik vissza, amely a Balkán jelentős részét uralta, és a korai délkeleti szláv népek kulturális központja volt.
2007 óta az Európai Unió tagja. Az Európai Unió legszegényebb országa [7] és Magyarország előtt 2022-ben az Unió második legkorruptabb országa,[8][9] amely komoly demográfiai válsággal is szembesül.[10]
Nemzetközi tagsága: EU, ENSZ, EBESZ, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, Nemzetközi Valutaalap, WTO, NATO.
Földrajz
Bulgária a Balkán-félsziget keleti felén található, délen Görögország (472 km) és Törökország (223 km), nyugaton Észak-Macedónia (162 km) és Szerbia (344 km), északra Románia (605 km) határolja a Duna folyóval. Szárazföldi határainak hossza összesen 1806 km, a fekete-tengeri határának hossza 354 km. Területe 110 994 km2.[11][12][13][14]
Domborzat
.svg)
Bulgária földje változatos, felszínének kétharmada síkság és dombság, az alföldek 31%-ot, a fennsíkok és dombságok 41%-ot, a 600 és 1500 méter közötti hegyek 20%-ot, az 1500 méternél magasabb hegyek 3%-ot tesznek ki. Az átlagos tengerszint feletti magasság 470 méter.[15][16][17]
A legmagasabb bolgár hegység a Rila, mely a Rila–Rodopei-masszívum része. Legmagasabb csúcsa a Muszala, 2925 méterrel.[18] A Pirin-hegység legmagasabb csúcsa a Vihren, 2914 méterrel; ez Bulgária második legmagasabb hegye.[19] A Rodope a Rila–Rodopei-masszívum keleti részét alkotja, átlagmagassága 785 méter. Legmagasabb csúcsa a Goljam Perelik, mely 2191 méter magas.[20][15] Az országot kettéosztó Balkán-hegység az Eurázsiai-hegységrendszer részeként 555 kilométeren húzódik.[21][15] További jelentősebb hegységek a Vitosa, mely Szófia mellett emelkedik; az Oszogovo–Belaszica-hegység a délnyugati vidékeken; a Balkán-hegységgel párhuzamos Szredna gora középhegység (Antibalkán); valamint a Szakar-hegység és a Sztrandzsa-hegység a Tundzsai-tájegységben.[22]
Északon a lösszel borított, hullámos, Duna menti táblásvidék, a Bolgár-tábla húzódik. Északi része fontos a gabonatermelés szempontjából, itt jó minőségű feketeföld (csernozjom) található.[17][16][15][23] A Szófiai-medencét hegyek veszik körbe.[24] A Karlovói-medence híres a rózsakertjeiről, a Kazanlaki-medencével együtt a Rózsák Völgyének (Rozova dolina) is nevezik.[25][26] További jelentősebb medencék a Tvardicai-medence, a Szliveni-medence, a Karnobati-medence és az Ajtoszi-medence.[27] A legnagyobb területű alföld Bulgáriában a Felső-Trák-alföld mintegy 6032 km2-rel, a Marica folyó középső vidékén.[28]
A Fekete-tenger bolgár partvidékének hossza 354 km.[13] A dobrudzsai tengerpart mentén limánok helyezkednek el. Itt található az ország legkeletibb pontja, a Sabla-fok. A tengerparti látványosságok közül nevezetes a Kaliakra-fok vörös-fehér szikláival.[29] A Batovától délre a part csipkézett, öblökkel és strandokkal tarkított. A híres Aranyhomok üdülőövezet is itt található.[29]
Vízrajz
Bulgáriában sok kisebb folyó van, számuk eléri az 540-et. A Duna kivételével rövidek és alacsony vízszintűek. A legtöbb folyó a hegyvidékeken található. Két nagy vízgyűjtő területre oszlik az ország a hegygerincek (jórészt a Balkán-hegység) mentén. A fekete-tengeri vízgyűjtő medence az ország területének 57%-át (a folyók 42%-át), az égei-tengeri a 43%-át (a folyók 58%-át) teszi ki.[30][31][32] A leghosszabb bolgár folyó az Iszker; a leghosszabb, közvetlenül a Fekete-tengerbe ömlő folyó a Kamcsija (254 km).[33][32] Az égei-tengeri vízgyűjtő terület legjelentősebb folyói a Marica, a Tundzsa, az Arda, a Sztruma és a Meszta.[33][31]
Bulgáriában mintegy 400 természetes tó található.[34] A fekete-tenger-parti limánok és lagúnák közül jelentősebbek a Durankulak-tó, a Sablai-tó, a Várnai-tó, a Beloszlavi-tó, a Pomoriei-tó, a Burgaszi-tó, az Atanaszovszko-tó és a Mandra-víztározó. A legnagyobb a Burgaszi-tó 27,6 km²-es területével, a legtöbb víz pedig a 19 méter mély Várnai-tóban található.[34][31] A Rilában 170, a Pirinben 164 gleccsertó lelhető fel. A legnagyobb víztározók az Iszker, az Ogoszta, a Doszpati, a Bataki, a Kardzsali, az Ivajlovgradi, a Sztuden kladeneci, a Koprinka és a Ticsa.[34][35]
Bulgária felszínalatti vizekben is gazdag, mintegy 225 ásványvízforrás fakad a délnyugati és középső vidékeken.[36]
Éghajlat
Bulgária éghajlata annak ellenére összetett, hogy az ország viszonylag kis területű. A mérsékelt övben található, jórészt kontinentális éghajlatú, a déli területei egy része pedig közelebb áll a mediterrán éghajlathoz.[37][38] Bulgária éghajlatára nagy hatással van a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán is, aminek következtében jobbára óceáni légtömegek érkeznek ide, tavasszal és ősszel sok csapadékot és szeles, hűvös időt okoznak. Az atlanti-óceáni és földközi-tengeri ciklonok nyugati és délnyugati irányból érkezve enyhébb teleket idézhetnek elő. A Fekete-tenger hatása csupán egy 30-40 kilométeres sávban érzékelhető, itt enyhe a tél, meleg és hosszú az ősz, a nyár száraz, a tavasz pedig hűvösebb.[38] A fő éghajlatválasztó a Balkán-hegység, mely megállítja az északi hidegebb légáramlatokat és a déli meleg levegőt is.[39] A csapadék átlagmennyisége Bulgáriában 670 mm.[40] A síkságokon és a dombvidékeken 450–850 mm között változik a csapadék mennyisége, a hegyekben 850–1200 mm között. Északon májusban és júniusban esik a legtöbb eső, délen inkább a téli időszak csapadékosabb.[41][42] Júniusban és augusztusban az ország nagy részén aszály alakul ki.[41][43]
Élővilág és természetvédelem
Bulgáriában jellemzően közép-európai fajok vannak jelen, bár a magasabb helyeken sarkvidéki és alpesi fajok is előfordulnak.[44] Bulgária az egyik legváltozatosabb élővilággal rendelkező európai ország,[45] mintegy 3900 növényfajjal, 210 halfajjal, 37 hüllőfajjal, 428 madárfajjal (ebből 252 fészekrakó), 95 emlősfajjal, 18 kétéltű fajjal. Ezek közül 1300 faj endemikus, ez a növényvilág 5%-át, a rovarfajok 4,3%-át, a nem rovar fajok 8,8%-át jelenti.[46] Az endemikus fajok közül 65 sebezhető, 15 veszélyeztetett és 12 súlyosan veszélyeztetett.[47]
Az országban 3 nemzeti és 11 natúrpark, 55 rezervátum és 35 kezelt természetvédelmi rezervátum (ezekből 16 bioszféra-rezervátum) található.[48][49] A Pirin Nemzeti Park és a Szrebarna bioszféra-rezervátum szerepel az UNESCO világörökségi listáján.[50][51]
Történelem
Őstörténet 632-ig
A mai Bulgária területén jelentős korai kultúrák voltak. Kárpát-medencei kapcsolatai miatt említendő a vinča–tordosi kultúra. A később itt élő szkítákról a görög írásos feljegyzések szólnak, de emléküket művészi ötvöstárgyaik is megőrizték. Később a terület a Római, majd a Bizánci Birodalom része lett. A népvándorlás sem kerülte el Bulgáriát, a gótok és a hunok is megfordultak errefelé. Később szlávok érkeztek, de olyan nagy számban, hogy a továbbiakban ők képezték már döntően a népességet.
Első bolgár állam 632-1018
A népvándorlás a hunok után is folytatódott. A török nyelvű onogur-bolgárok jöttek Aszparuh kán vezetésével, aki Attila leszármazottjának tudta magát. Elfoglalták Bizánctól a bolgár földeket. Államot szerveztek, amely néhány nemzedék alatt szláv nyelvű és keresztény lett. Ez az állam betagolódott a korabeli keresztény, feudális Európába. De az ismét megerősödő Bizánc széttörte.
Bizánci uralom 1018–1185
Bizánc katonai győzelme ellenére kénytelen volt elismerni a tőle független önálló bolgár egyház létét és továbbra is létezett bolgár arisztokrácia. A 12. század második felében gyors hanyatlás következett be a birodalomban. Ez végül elvezetett ahhoz, hogy magát Bizánc városát is elfoglalták a nyugati keresztesek 1204-ben. De még ez előtt Bulgária függetlenné vált Bizánctól Iván Aszen felkelése nyomán.
Második bolgár állam 1185–1396
Bulgária rövid időre ismét nagy és erős, kulturálisan is virágzó ország lett. De az összes szomszédjával folytatott állandó háború és a feudális anarchia felmorzsolta. Az Anatóliából érkező oszmán törökök fokozatosan elfoglalták, még az ősi ellenség, Bizánc végleges eleste előtt.
Török uralom 1396–1878
Úgy tűnik, a bolgárok nagyon negatívan emlékeznek meg erről a közel ötszáz évről. Pedig nagy sikerük, hogy ilyen hosszú elnyomás ellenére is megőrizték nyelvüket, vallásukat és kultúrájukat. Ebben igen nagy szerepük volt a kolostoroknak, köztük az Athosz-hegy (ma Görögországban különleges jogállású terület) kolostorainak.
Harmadik bolgár állam 1878-tól (Bolgár Cárság)
Az Oszmán Birodalom válsága sokáig tartott, de végül Bulgária függetlenségéhez vezetett. A függetlenség közvetlen oka egy török szempontból vesztes oroszok elleni háború volt. A második világháború végéig nem szilárdultak meg Bulgária határai. A határviták sorozatos háborúkra vezettek a szomszédokkal és mindkét világháborúban a vesztes oldalra állították Bulgáriát. Így Bulgária északkeleti csücske egy ideig Romániához tartozott. A román királyok akkori nyaralója Balcsik városában található, a Fekete-tenger partján.
A II. világháború után a szovjet tömbbe tartozott. Rendszerváltás a többi hasonló országgal egy időben, 1990-ben volt. Utána itt is gazdasági összeomlás jött. A kilábalás későn kezdődött és lassan halad, de mára Bulgária az Európai Unió és a NATO tagja.
Uralkodók
Államszervezet és közigazgatás
_-_panoramio.jpg)
Bulgária parlamentáris, képviseleti demokrácia, államformája köztársaság.[52] A politikai rendszert a törvényhozó, végrehajtó és bírói ágak alkotják, választójoggal a 18 év fölöttiek rendelkeznek. A választásokat a Központi Választási Bizottság felügyeli, melyben minden jelentősebb politikai párt képviselteti magát. A pártoknak itt kell regisztráltatniuk magukat a választások előtt.[53] A parlamenti küszöb a szavazatok 4%-a. A miniszterelnök-jelölt általában a legtöbb szavazatot kapó párt vezetője.[54]
Törvényhozás
Az egykamarás Nemzetgyűlés (teljes nevén: Egyszerű Nemzetgyűlés) az egyetlen törvényhozó szerv. 240 képviselőből áll, akiket négyévente választanak meg egyfordulós, általános, titkos választásokon, kizárólag területi listás rendszerben. A Nemzetgyűlés megalkotja a törvényeket, valamint határozatokat és felhívásokat fogad el. Kitűzi a köztársasági elnöki választásokat, országos népszavazást rendel el, megválasztja és felmenti a kormányfőt, valamint annak javaslatára a minisztereket, megválasztja a Bolgár Nemzeti Bank elnökét, általános amnesztiát hirdet, ratifikálja a nemzetközi szerződéseket. A köztársasági elnököt és az alelnököt közvetlenül a nép választja meg, 5 évenként. Az elnöknek joga van visszaküldeni egy törvényjavaslatot további megvitatásra, a parlament azonban többségi szavazásal felülbírálhatja a vétót.[54]
Az Egyszerű Nemzetgyűlés intézményén kívül létezik a Nagy Nemzetgyűlés intézménye is, ezt különleges esetekben lehet előhívni, például új alkotmány elfogadása céljából, az alkotmány egyes részeinek megváltoztatásához vagy az államforma megváltoztatása esetében. Az első Nagy Nemzetgyűlés 1879-ben volt, ezt követően még hatszor hívták össze (1886–1887, 1893, 1911, 1946–1949, 1990–1991). A bolgár közjogi hagyomány – a magyarral ellentétben – az egyes parlamenteket sorszámmal jelöli.[55]
Kormány
A kormány vezetőjét, a miniszterelnököt a parlament választja meg a köztársasági elnök jelölése alapján. A legnagyobb végrehajtói hatalmi pozícióval rendelkezik. A megválasztott miniszterelnök javaslatot tesz a kormány struktúrájára és személyi állományára, amit a parlament szavaz meg. Jellemzően az új miniszterelnök megválasztása és a kormány struktúrájára és személyi állományára vonatkozó javaslatának megszavazása egymás után történik. A miniszterhelyetteseket a miniszterelnök nevezi ki. A miniszterelnök mandátuma lejár az aktuális parlament mandátumával együtt. A kormányfő lemondása, vagy sikeres bizalmatlansági szavazás esetén a teljes kormány mandátuma megszűnik.[54][56]
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
2013. február 20-án Bojko Boriszov kormánya lemondott, miután országszerte tüntettek az alacsony életszínvonal, a magas közműköltségek és a demokratikus rendszer kudarca miatt.[57][58] A májusi választások után a szocialista Plamen Oresarszki alakíthatott kormányt.[59][60] Újabb tüntetéseket követően[61] 2014 júliusában Oresarszki kormánya is lemondott.[62] Ezt követően átmeneti kormány alakult Georgi Bliznaski vezetésével,[63] A 2014. október 5-én tartott új választások a GERB győzelmével zárultak, és Bulgária modern demokratikus történelmében először nyolc párt jutott be a parlamentbe.[64] Bojko Boriszov két másik párttal alakított koalíciót.[65]
2016 novemberében lemondott, miután nem pártja jelöltje lett az államfő, így az ország élére ideiglenes miniszterelnök került Ognyan Gerdzsikov személyében.[66] 2017 márciusában előrehozott választást tartottak az országban és ennek nyomán Boriszov ismét kormányt alakíthatott.[67][68]
Állam- és kormányfők
Igazságszolgáltatás
Bulgária tipikus európai jogrendszerrel rendelkezik.[69] A bíróságokat az Igazságügyi Minisztérium felügyeli. A legfelsőbb bíróságok a legfelsőbb közigazgatási bíróság és a legfelsőbb semmítőszék.[53] A bírókat a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács nevezi ki. Bulgária igazságszolgáltatási rendszere Európa egyik legkorruptabb és legkevésbé hatékony rendszerei közé tartozik.[70][71][72][73]
A bűnüldöző szervek a Belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak.[74] 2010-ben 27 000 rendőr volt Bulgáriában.[75] A Belügyminisztérium felügyeli a határőrséget és a csendőrséget is. A hírszerzés és a nemzetbiztonság az Állami Nemzetbiztonsági Ügynökség feladata, melyet 2008-ban hoztak létre.[76]
Közigazgatási beosztás
Bulgária unitárius állam.[77] Az 1880-as évek óta a közigazgatási egységek száma a hét és 26 között váltakozott.[78] 1987 és 1999 között kilenc megyére (oblaszt) osztották az országot.[78] 1999 óta 27 megye, egy fővárosi megye (Szófia fővárosi megye) és 264 kistérség (obstina) alkotja.[79][80]
|
Szófia fővárosi megye (Oblaszt Szofia-grad) (nem tévesztendő össze Szófia megyével).
Védelmi rendszer
Bulgária védelmét az önkéntes hadsereg látja el, melyet a szárazföldi alakulatok, a haditengerészet és a légierő alkot. A szárazföldi hadsereg két gépesített dandárból és nyolc független ezredből és zászlóaljból áll. A légierőnek hat légitámaszpontja van, 106 repülőgéppel. A NATO-csatlakozás előtt a haditengerészet felszereltsége erőteljesen leromlott állapotú volt, jobbára régi szovjet hajókkal rendelkezett. Később használt nyugati hadihajókat szereztek be, a nagyon régi két tengeralattjárójukat pedig leselejtezték.[81][82][83] 1990-től többször is csökkentették az aktív állomány létszámát; ez 1988-ban még 152 000 fő volt,[84] ami a 2000-es évekre 32 000 főre csökkent.[85] A tartalékosok száma 302 500 fő.[86] A légierő főképp MiG–29-es gépekkel, SZ–300-as légvédelmi rakétarendszerrel és SS-21 Scarab típusú ballisztikus rakétákkal rendelkezik. 2020-ra a kormány 1,4 milliárd dollárt kíván költeni új harci repülőgépekre, kommunikációs rendszerekre és a kiberhadviselés fejlesztésére.[87] 2009-ben mintegy 819 millió dollárt költöttek a hadseregre.[88]
2001-ben Bulgária hat KC–135 Stratotanker repülőgép és 200 fős személyzet állomásozását tette lehetővé a felségterületén az afgán háború idején. Ez volt az első alkalom a második világháború óta, hogy külföldi haderő állomásozott az országban.[89] 2006 áprilisában Bulgária és az Amerikai Egyesült Államok aláírt egy védelmi egyezményt, mely két légitámaszpontot, egy logisztikai központot és két katonai kiképzőterületet közös katonai kiképzőterületté nyilvánított.[90] Ugyanebben az évben a Foriegn Policy magazin a bezmeri légitámaszpontot az amerikai légierő hat legfontosabb külföldi állomáshelye közé sorolta, a Közel-Kelethez való közelsége folytán.[91] A NATO tagjaként a bolgár hadsereg külföldön is állomásoztat katonákat, legnagyobb létszámban Afganisztánban az ISAF részeként (383 fő).[92]
Külpolitika
Bulgária 1955-ben lett az ENSZ tagja, 1966 óta háromszor volt ideiglenes tagja a Biztonsági Tanácsnak, legutóbb 2002–2003 között.[93] Az ország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet alapító tagjai között volt 1975-ben.[94] 2004. március 29-e óta tagja a NATO-nak,[95] 2007. január 1-je óta pedig az Európai Uniónak,[96] az első uniós választásokat májusban tartották. Egy 2014-ben végzett felmérés szerint a bolgárok 15%-a gondolja úgy, hogy személyesen profitált az unióhoz való csatlakozással, a lakosság 38%-a pedig úgy nyilatkozott, hogy nem fog szavazni a 2014-es európai uniós választásokon.[97] Az euro-atlanti integráció az ország prioritásai közéá tartozott a kommunizmus bukása óta, bár a kommunista vezetés céljai között is szerepelt az Európai Közösségekhez való csatlakozás 1987-ig.[98][99][100]
Bulgária 1990 óta általánosságban véve jó viszonyt ápol a szomszédaival. Fekvése stratégiailag is fontossá teszi az országot, például az Egyesült Államok számára,[101] valamint a régió energiaellátási szempontjából is jelentős szerepet játszik.[102] Az ország háromoldalú gazdasági és diplomáciai együttműködési megállapodással rendelkezik Romániával és Görögországgal,[103] szoros kapcsolatot ápol az európai uniós országokkal, az Egyesült Államokkal és Oroszországgal,[102] és jobb kapcsolatokat igyekszik kiépíteni Kínával és Vietnámmal.[104][105]
Népesség
Bulgária népessége 2021 őszén 6 520 000 fő volt.[106]
A 2010-es évek elején a lakosság mintegy 73%-a városokban lakik,[107] a népesség egyhatoda él a fővárosban.[108] Etnikai megoszlás szerint a legnagyobb népcsoportot a bolgárok alkotják (84,8%), a legnagyobb létszámú kisebbségek a törökök (8,8%) és a cigányok (4,9%), rajtuk kívül pedig mintegy 40 kisebb nép él az országban.[3]
Bulgáriában demográfiai krízishelyzet van,[109][110] az 1990-es évek óta csökken a lakosság száma, ekkor kezdődtek a kivándorlások.[111] 2005-ig kivándoroltak számát 937 000 és 1,2 millió fő közé teszik, többségük fiatal.[111][112] A teljes termékenységi arányszámot 2015-ben 1,45-re becsülték.[13] 2012-es adatok szerint a háztartások harmadában egy fő él, a családok 75,5%-ában nincs 16 év alatti gyerek.[110] A lakosság növekedési rátája és a születések száma is a legalacsonyabbak között van a világon,[113][114] míg a halálozási ráta az egyik legmagasabb, 2015-ben csak Ukrajnában és Lesothóban volt magasabb.[115] 2012-ben a születések 57%-a házasságon kívüli volt, ez Európában az ötödik legmagasabb arány.[116]
Az írástudás 2003-ban 98,6% volt,[117] 2015-ben 98,4%,[13] és folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.[118] A munkanélküliségi ráta 2014-ben 11,4% volt, 2015-ben 9,1%.[119]
Népességváltozás
| Lakosok száma | 7 867 374 | 8 310 226 | 8 620 967 | 8 861 535 | 8 958 171 | 8 472 313 | 8 210 624 | 7 699 020 | 7 305 888 | 6 447 710 |
| 1960 | 1967 | 1973 | 1980 | 1986 | 1993 | 1999 | 2006 | 2012 | 2022 |
Legnépesebb városokszerkesztés
Bulgária legnépesebb települései.JPG) Szófia  Plovdiv |
# | Város | Megye | Népesség (2011)[120] |  Várna  Burgasz | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Szófia | Szófia | 1 204 685 | ||||
| 2 | Plovdiv | Plovdiv | 338 153 | ||||
| 3 | Várna | Várna | 334 870 | ||||
| 4 | Burgasz | Burgasz | 200 271 | ||||
| 5 | Rusze | Rusze | 149 642 | ||||
| 6 | Sztara Zagora | Sztara Zagora | 138 272 | ||||
| 7 | Pleven | Pleven | 106 954 | ||||
| 8 | Szliven | Szliven | 91 620 | ||||
| 9 | Dobrics | Dobrics | 91 030 | ||||
| 10 | Sumen | Sumen | 80 855 | ||||
Nyelvszerkesztés
| Nyelvi megoszlás | ||||
|---|---|---|---|---|
| Nyelv | % | |||
| bolgár | 84,5% | |||
| török | 9,6% | |||
| cigány | 4,1% | |||
| egyéb | 0,9% | |||
| nem nyilatkozik | 0,9% | |||
| A 2001. évi népszámlálás szerint.[121] | ||||
A hivatalos nyelv a bolgár, melyet a lakosság 84,5%-a vall anyanyelvének. A lakosság 9,6%-a a törököt, 4,1%-a pedig a cigányt beszéli.[122] A bolgár ábécé a cirill ábécén alapszik.
Vallásszerkesztés
A bolgár alkotmány kimondja, hogy az ország szekuláris állam, szabad vallásgyakorlással, azonban az ortodox kereszténységet az ország „hagyományos vallásának” nevezi.[52] A bolgár ortodox egyház 927-től autokefál,[123][124] 12 egyházmegye tartozik hozzá, mintegy 2000 pappal.[125] 2011-ben a lakosság csaknem 60%-a tartozott az egyházhoz.[126] A népesség 7,8%-a szunnita, többségük azonban nem tartja szigorúan a vallását.[127] A lakosság kevesebb mint 3%-a tartozik más vallásokhoz, 9,3% nem vallásos, 21,8% pedig nem nyilatkozott.[126]
| Vallás | Népesség | Nyilatkozók % | Teljes népesség % |
|---|