A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| A sorozat témája Kereszténység |
|---|
 |
|
Keresztény vallásgyakorlat
|
|
Római katolikus vallásgyakorlat
|
|
Fő felekezetek
|
| Jézus Krisztus |
|---|
 |
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség)[2] egyistenhívő[3] vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák.[4] Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik.
A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik.
Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül.
A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Etimológia
A héber Mosiah (משיח), azaz Messiás jelentése: Fölkent. A Messiás szó fordítása óhéberről ógörögre a „Krisztus” szó a Chrisztosz (Χριστός) főnévből származik. Ebből született a görög chrisztianosz (Χριστιανος), illetve a latin Christianus kifejezés, amelyek jelentése „Krisztus-követő”, „krisztusi”. A szó középkori magyar formája kirisztián, kirisztyán, majd keresztyén volt. A 17. századtól azonban, a katolikus egyházban elterjedt a keresztény alakváltozat a könnyebb ejthetősége miatt, majd a kereszt szóval is összekapcsolták. A magyar protestánsok nagyobb része még ma is a keresztyén alakváltozatot használja, de ma már egyre több újprotestáns is kereszténynek mondja magát, tudva, hogy ugyanazon szó régi és új használatáról van szó csupán. Ma egymás mellett használjuk e két kifejezést, a keresztyén egyértelműen a hagyományos protestáns egyházak műszava. Dr. Szalai András metodista teológus és nyelvtanár, az Apológia Kutatóközpont vezetője szerint, felekezeti kultúrától, korosztálytól és egyéni választástól is függ az, hogy valaki a keresztyén vagy a keresztény szót használja. A választás megszokás dolga.[5]
Története
A kereszténység története a keresztények és a hagyományos történetírás szerint Jézus fellépésével kezdődött.[6] Az őskeresztény egyház története is ekkor indult. A római katolikus tradíciók szerint Jézus maga jelölte ki Pétert a leendő egyház fejének, e szerint az első római püspök, a későbbi pápák elődje tehát Péter lett.
- (A mai értelemben vett pápaság a kora középkorra alakult ki.
ld.: a pápaság története)
Péterrel egy időben térített Pál apostol is, aki az 1. században megnyitotta az utat a nem zsidó vallásúak tömeges kereszténnyé válása előtt. Az egyház üldözésének kora a 4. században elején, I. Constantinus római császár intézkedése nyomán véget ért, majd a Római Birodalomban nemsokára államegyházzá vált és megkezdődött az állam és az egyház összefonódása.[7]
A keresztények a világban
- Az itt szereplő adatok a megkeresztelteknek az egyházak saját nyilvántartása szerinti és nem hitet vallók számát jelentik.
2005-ben a kereszténység kb. 2 milliárd (névleges) követőjével a világ legelterjedtebb vallása. A kereszténység számos ágazata közül a katolikusok vannak a legtöbben, 1,1 milliárdnyian. A protestánsok száma a nagyszámú felekezetekben összesen kb. 800 milliónyi,[8] az ortodox egyházakhoz tartozóké kb. 240 millió. Van még kb. 216 milliónyi anglikán és 414 milliónyi független (akik nem tartoznak a főbb egyházakhoz), valamint 32 milliónyian egyik felsorolt csoporthoz sem tartozó egyházak tagjai (Jehova Tanúi, mormonok stb.).
Bár a kereszténység a világ legtöbb hívővel rendelkező vallása, és világszerte kiterjedt missziós munkák folynak, a Föld népességéhez viszonyítva a keresztények száma folyamatosan csökkenőben van. Amíg a Föld lakossága évente kb. 1,25% évi növekedéssel bír, addig a kereszténység csak kb. 1,1%-kal növekszik az iszlám kb. 1,8%-os növekedésével szemben. Ennek egyik oka az lehet, hogy a keresztényekéhez viszonyítva az iszlám nemzetek születési arányszáma jelentősen magasabb. A másik jelentősebb ok, hogy az ú.n. keresztény világhoz a Földnek a felvilágosodás által szekularizált országai tartoznak. Több, nem hagyományosan keresztény országban, mint például Kínában a kereszténység ugyanakkor gyorsan terjed.[9]
Alapvető tanítások
A kereszténység alapvető tanítása az, hogy az ember elbizakodottságában elfordult Istentől, és bűnbe esett. Ezzel együtt a teremtés is megsérült, és megjelent a világban a bűn következménye: a szenvedés és a halál. Az ember a bűnből saját erejéből nem tud szabadulni. Isten Krisztus képében emberré lett, magára vette az emberiség összes bűnét, és kereszthalált halt, hogy áldozatával megváltsa az őt elfogadókat. Isten végül új teremtésben fogja megújítani a világot, ekkor a halottak örök sorsra támadnak fel. Ennek két formája lehet: a teljes közösség Istenben (üdvösség) vagy az Istentől való végtelen távolság állapota (pokol).
Erkölcstana
- Szabadság
Az ember szabadsága azt jelenti, hogy felelősen tud dönteni az élet kérdéseiben, mert van egy objektív erkölcsi norma, amelyhez az ember magát mérheti. A szabadság nem lehet szabadosság, s nem lehet korlátlanság, mivel az egyes emberek szabadságát a másik ember hasonló szabadsága korlátozza. A keresztény ember szabadsága Isten ajándéka, amely lehetővé teszi, hogy felismerje és önként megtegye Isten akaratát, így eljutva az örök életre. A jó ismerete még senkit sem tesz jóvá. A megismert jó megvalósítására rá is kell nevelni az embereket – azaz tudatosan kell az ember lelkiismeretét Jézus tanítása szerint alakítani.
A kereszténység fő ágai
Családfa
A keresztények számos különböző vallási felekezetbe tartoznak szerte a világon. Bizonyos egyházi közösségek úgynevezett „szupertestet” alkotnak, melyben egymástól független keresztény szervezetek egymással lelki közösséget tartanak fenn, egymás keresztségét kölcsönösen elismerve és arra utalva, hogy eretnekség vagy szétválás a közös gyökereiket nem szakította el. Ezek az egyházak elismerik a hitelméleteikben és hitgyakorlataikban kialakult különbségeket, de egyetértenek a hittanaik eredetiségében és a Krisztus testéhez való tartozás fontosságában. Ilyen közösség létezik többek között például
- a katolikus (nyugati és Rómával egyesült keleti) részegyházakat alkotó egyházak között, vagy
- az ortodox egyházakat alkotó mintegy 15 autokefál (független) egyház között
- a kopt (egyiptomi), szír, örmény, etióp, eritreai és indiai egyházak között (antikhalkedóni egyházak)
- az evangélikus, presbitárius egyház, az Amerikai Reformált Egyház és a Krisztus Egyesült Egyháza között
- az európai Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek és az amerikai Apostoli Keresztény Egyház között.
Az alábbi családfa a kereszténység főbb ágait mutatja be kialakulásuk idejével.
| KATOLIKUSOK (1. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ÓKATOLIKUSOK (19. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| EVANGÉLIKUSOK (LUTHERÁNUSOK) (16. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| REFORMÁTUSOK (KÁLVINISTÁK) (16. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ANGLIKÁNOK (16. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| BAPTISTÁK (17. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| PROTESTÁNSOK | METODISTÁK (18. század) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyugatiak | ADVENTISTÁK (19. század) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| KVÉKEREK (17. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| PÜNKÖSDISTÁK (20. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Őskeresztények | KERESZTÉNYSÉG | UNITÁRIUSOK (16. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ANABAPTISTÁK (16. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| MORMONOK (19. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| JEHOVA TANÚI (19. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ORTODOXOK (1. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| NESZTORIÁNUSOK (5. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Keletiek | ÓKELETIEK | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| MONOFIZITÁK (5. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| KELETI KATOLIKUSOK (16. század) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Főbb mozgalmak és ágak
A fő irányzatok
| irányzat | hívek száma |
a kereszténység % -ban |
a világnépesség % -ban |
|---|---|---|---|
| Katolikus egyház | 1,094,610,000 | 50.1 | 15.9 |
| Protestantizmus | 800,640,000 | 36.7 | 11.6 |
| Ortodox kereszténység | 260,380,000 | 11.9 | 3.8 |
| Más keresztények (Szentháromság-tagadók) | 28,430,000 | 1.3 | 0.4 |
| Kereszténység | 2,184,060,000 | 100 | - |
Középen Nagy Konstantin császár. aki a "Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanum", az első nikaiai zsinaton 325-ben elfogadott keresztény Nikaia–konstantinápolyi hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja az egyházatyákkal
Katolicizmus
A katolicizmus a hívei szerint nem csupán a kereszténység egyik ága, hanem a keresztényeknek Rómához, azaz a pápához hű közössége, tulajdonképpen maga az Egyház. „Te Péter vagy – azaz Kőszikla, és én erre a sziklára építem Egyházamat és a pokol kapui sem vesznek erőt rajta” (Máté evangéliuma 16,18) - Jézus Krisztusnak ezek a szavai a katolikusok számára azt jelentik, hogy Pétert, az apostolfejedelmet nevezte ki utódjának, mielőtt elhagyta volna a Földet. A katolikus egyház saját álláspontja szerint hű maradt ehhez a parancshoz, és azóta is a Péter utódának tartott római pápa az egyház feje. Habár a római püspök bizonyos szintű elsőbbségét a keleti egyházak elismerték, a nagy egyházszakadásig a pápai hatalom fokozatosan erősödött, emiatt gyakran alakult ki rivalizálás, illetve konfliktus nyugat és kelet között.
A katolikus szó egyetemeset jelent. Az egyetemességnek bibliai alapjai vannak. Már az ószövetség prófétái hirdették, hogy az eljövendő Messiás világosság lesz a pogányok számára is. (Izajás könyve 49,6). Krisztus maga is vallotta, hogy amíg az evangélium (örömhír) nem jut el a világ összes népéhez, nem következik be a világvége (Máté evangéliuma 24,14).
Az egyetemesség háromféle formában nyilvánul meg.
1. Földrajzi értelemben: Az Egyház a földkerekség minden részében megtalálható és az így szétszórt egyházak egyetlen családot alkotnak.
2. Személyes értelemben: Az Egyház egészen különleges módon képes alkalmazkodni, elvei feladása nélkül, minden emberfajtához, néphez, kultúrához és történelmi sajátossághoz.
3. Az Egyház tartalmazza a kinyilatkoztatás teljességét. Ezt hívják chatolicitas intensivának.
A katolikus egyház meghatározása szerint a katolicizmus másik sajátossága az ortodoxia, ami igaz hitet jelent. Krisztus evangéliumát sértetlenül, teljes egészében kell átadni az utódoknak. Erre garancia az apostoli utódlás. A katolikus egyház dogmákban, azaz hittételekben fogalmazza meg az alapvető tanokat, melyek a Szentírásra (Biblia) és a szent hagyományra, azaz a szóbeli apostoli hagyományra épülnek. Maga a hittétel úgynevezett dogmafejlődés által jön létre, amely általában egy-egy vitatott témának megfelelően kidolgozott kifejtését jelenti. Ezt a zsinatok vagy a pápa ünnepélyesen hirdeti ki.
A katolikusok számára tehát a katolikus egyház Krisztus Egyházának két legfőbb jellegzetességét őrzi: az egyetemességet és az igazhitűséget. A többi keresztény felekezet szerintük, bár egyháznak nevezi magát, nem mondható a szó szoros értelmében egyháznak. Az egyház részegyházak összessége. A nyugati egyházszakadás után levált kisebb-nagyobb közösségek – például evangélikusok, reformátusok, baptisták – bár fölépítették a saját szervezetüket, a katolikusok szerint nem rendelkeznek sem az egyetemesség, sem az ortodoxia követelményeivel. A pápaság elvetésével éppen attól a „kősziklától” szakadtak el, amely az egyház fennmaradásának a garanciája a katolicizmus szerint.
Protestantizmus
A protestantizmus a kereszténységnek a reformáció korában kialakult egyik legfőbb ága, több keresztény felekezet gyűjtőfogalma. A protestánsok a katolicizmus több tanítását elutasítják, többek között a cselekedetek (például rituális szertartások) véghezvitelétől függő üdvösség tanítását. Ezzel szemben a Jézus Krisztus kereszten elszenvedett csereáldozatára épülő kegyelemből fakadó üdvösségben hisznek. A protestantizmus legnagyobb történelmi felekezetei a lutheranizmus (az evangélikus egyházak), a kálvinizmus (a református egyházak) és az anglikanizmus (az anglikán egyház). Ezenkívül még számos igen elterjedt irányzata létezik, így az Amerikai Egyesült Államok két legnagyobb vallási felekezete, a baptizmus és a metodizmus. Az egyes protestáns felekezetekről és csoportokról részletesebben lásd a Protestantizmus szócikket!
Karizmatikus kereszténység
A karizmatikus kereszténység egy főleg modern újprotestáns irányzat, a kereszténység egy olyan formája, amely a hívő emberi élet mindennapi részeként hangsúlyozza a Szent Szellem (Szentlélek) munkáját és eksztatikus élményét,[11] a szellemi (lelki) ajándékokat és ezek gyakorlását, továbbá a jelenkori csodákat. A protestantizmusban a 20. századi pünkösdi-karizmatikus mozgalomból nőtte ki magát. A római katolikusok körében az 1960-as évek végén keletkezett (→ katolikus karizmatikusok).
Az egyik legnagyobb keresztény közösséget alkotják.[12] A világon ma kb. 600 millióan vallják magukat a karizmatikus kereszténység tagjainak.[13][14]
Ortodoxia
Az ortodoxia a keleti keresztény felekezetek egyike, közülük a legtöbb hívővel, valamint a legszélesebb körű földrajzi elterjedéssel bír, és kétezer éves múltra tekint vissza. Az ortodoxok önmagukat a Krisztus által alapított eredeti Egyháznak tartják, melynek püspökei az apostolok utódai. A görög ortodox kifejezés "igazhitűt", vagy "helyesen dicsőítőt" jelent, ami arra utal, hogy az ortodoxia az eredeti krisztusi és apostoli tanítások, illetve az erre épülő hit hordozójaként tekint magára. Emellett használják magukra a katolikus jelzőt is, mely az Egyház egyetemességére utal. Hivatalos önelnevezésük Ortodox Katolikus Egyház.
Az ortodox egyház az 1054-es egyházszakadás során kölcsönösen különvált a nyugati, katolikus egyháztól. Ekkora már számos különbség mutatkozott a két közösség liturgiája, teológiai szemlélete, egyházképe és kultúrája között, mely különbségek az elmúlt ezer évben csak tovább erősödtek. Az ortodoxok különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak az egyetemes zsinatoknak, melyek a Krisztus által az egyházra ruházott tévedhetetlen tanítóhivatali hatalom fórumai, itt fogalmazzák meg a dogmákat, hittételeket. Az ortodox egyháznak hét egyetemes zsinata volt 325 és 787 között.
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kereszténység
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.