A kontinentális éghajlat gyakran jelentős hőmérsékleti különbségeket mutat be (forró nyár és hideg tél). Ezek általában a középső szélességekben (északra 45–55) vannak, ahol az uralkodó szél a szárazföldön fúj, és a hőmérsékletet nem szabályozzák olyan víztestek, mint az óceánok vagy a tengerek. A kontinentális éghajlat elsősorban az északi féltekén fordul elő, ahol a mérsékelt szélességi fokon olyan nagy földrészek vannak, amelyek az ilyen típusú éghajlat kialakulásához szükségesek.

Jellemzői

• hideg tél
• meleg nyár
• nagy a napi és az éves hőmérséklet-ingadozás
• a csapadék jellemzően évi 500–1000 mm, aminek nagy része nyáron hullik

Fajtái

Száraz kontinentális éghajlat

Négy évszak van (tavasz, nyár, ősz, tél). Az évi középhőmérséklet 0-15 °C. Kevés csapadék jellemzi, 300–500 mm. A természetes növénytakaró füves puszta, sztyepp. A folyók vízjárása ingadozó.

Nedves kontinentális éghajlat

Négy évszaka van, meleg nyár, hideg tél, és két átmeneti évszak a tavasz és az ősz. Az évi középhőmérséklet itt is 0-15 °C. A csapadékmennyiség 500–800 mm között van. A természetes növénytakaró lombhullató erdő. A folyók vízjárása ingadozó.

Kapcsolódó szócikkek

• Éghajlati övezetek

Jegyzetek

Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!