Nem tévesztendő össze Frankofónia (film) francia–német–holland mozifilmmel.

Frankofónia Nemzetközi Szervezete (Organisation internationale de la Francophonie)
A szervezet zászlaja
Frankofón országok.
Mottó	„Egyenlőség, komplementaritás, szolidaritás.”
Alapítva	1970. március 20.
Jogelőd	Agence de coopération culturelle et technique
Székhely	Párizs
Tagság	54 tagállam, 2 társult ország, 20 megfigyelő ország (köztük Magyarország)
Nyelvek	francia
főtitkár	Louise Mushikiwabo
Kulcsemberek	Abdou Diouf Michaëlle Jean Léopold Sédar Senghor Habib Burgiba Hamani Diori Norodom Szihanuk
Költségvetés	180 millió euró (2010)
Dolgozók száma	300 felett
Elhelyezkedése
Frankofónia Nemzetközi Szervezete Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 51′ 36″, k. h. 2° 18′ 12″48.86, 2.3033333348.860000°N 2.303333°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 36″, k. h. 2° 18′ 12″48.86, 2.3033333348.860000°N 2.303333°E
A Frankofónia Nemzetközi Szervezete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Frankofónia Nemzetközi Szervezete témájú médiaállományokat.

Frankofónia a frankofón országok és kormányok nemzetközi szervezete, valamint francia nyelven a franciául beszélő emberek közösségére is utal a kifejezés.^[1] A szervezet hivatalos neve Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie),^[2] melynek 55 tagállama és kormánya van, valamint 13 jelölt országa. A csatlakozás feltétele nem annak függvénye, hogy az adott országban milyen mértékben használják a francia nyelvet, hanem hogy mennyire van jelen a francia kultúra és a francia nyelv az ország öntudatában, amely legtöbbször abból fakad, hogy az ország történelme egy időre összeforrott Franciaország történelmével. A tagállamok kisebbik hányadában első számú nyelv a francia, nem számolva Franciaországot és tengerentúli tartományait. Néhány országban francia a hétköznapi nyelv, míg más tagállamokban kevés ember használja azt.

A frankofónia (kisbetűvel) elnevezés a francia földrajztudós Onésime Reclus(wd)-től származik, aki először 1880-ban utalt az emberek és országok egy olyan csoportjára, melyek a francia nyelvet használják. A Frankofónia (nagybetűvel) elnevezést viszont Léopold Sédar Senghor használta először, a Négritude(wd) irodalmi és politikai mozgalom alapítója, az Esprit magazin egyik számában 1962-ben. Senghor szavának értelme humanista elképzeléssel bírt.^[3][4]

A modern értelemben vett Frankofóniát 1970-ben alapították. Mottója „egyenlőség, komplementaritás, szolidaritás” (égalité, complémentarité, solidarité), Franciaország szabadság, egyenlőség, testvériség mottójára utal.

Szerveződése

Frankofónia Nemzetközi Szervezetének megfigyelő státusza van az ENSZ közgyűlésben.

• 1970. március 20.: Kulturális és Technikai Együttműködés Ügynöksége (Agence de coopération culturelle et technique)
• 1995. december 4.: Frankofónia Kormányközi Ügynöksége (Agence intergouvernementale de la Francophonie)
• 1998. december: Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie)

Főtitkárai

• Boutros Boutros-Ghali (Egyiptom): 1997. november 16. – 2002. december 31.
• Abdou Diouf (Szenegál): 2003. január 1. – 2014. december 31.
• Michaëlle Jean (Haiti): 2015. január 5. – 2019. január 2.
• Louise Mushikiwabo (Ruanda): 2019. január 3. –

Csúcstalálkozók

Frankofónia csúcstalálkozóit két évente tartják, amikor a tagállamok vezetői találkozhatnak és megvitathatják a szervezet közös céljait és elképzeléseit.

Csúcstalálkozók:

• Párizs, Franciaország (1986)
• Québec, Kanada (1987)
• Dakar, Szenegál (1989)
• Párizs, Franciaország (1991)
• Mauritánia (1993)
• Cotonou, Benin (1995)
• Hanoi, Vietnám (1997)
• Moncton, Kanada (1999)
• Bejrút, Libanon (2002)
• Ouagadougou, Burkina Faso (2004)
• Bukarest, Románia (2006)
• Québec, Kanada (2008) (Québec város alapításának 400. évfordulójának alkalmából.)
• Montreux, Svájc (2010)
• Kinshasa, Kongói Demokratikus Köztársaság (2012)
• Dakar, Szenegál (2014)
• Antananarivo, Madagaszkár (2016)
• Jereván, Örményország (2018)

Minisztériumi konferenciák

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Állandó Tanácsa

A Frankofónia Állandó Tanácsát (Conseil permanent de la francophonie) a tagállamok nagykövetei alkotják, és, ahogy a miniszterek konferenciájának, fő feladata, hogy előkészítse a következő csúcstalálkozókat és napi szinten felügyelje a tervek kivitelezését.

Kormányközi Ügynöksége

Frankofónia Kormányközi Ügynöksége (L’Agence intergouvernementale de la francophonie ) a csúcstalálkozók alkalmával elhangzott együttműködési programok kulturális, tudományos, technikai, gazdasági és jogi lebonyolítója. Az ügynökség központja Párizsban van, ezen kívül van három regionális ága Libreville-ben (Gabon); Loméban (Togo) és Hanoiban (Vietnám).

Zászlaja

A 47 tagországot átfogó Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) intézményes keretet ad a franciául beszélő népek érdekeit képviselő hivatalos és magánszervezeteknek illetve szövetségeknek.

Az embléma az összetartozás eszméjét fejezi ki, illetve a frankofónia globális jellegére utal. A gyűrű öt alkotóeleme az öt kontinenst képviseli, ahol a közösség tagjai megtalálhatók (Észak-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia, Óceánia).

Küldetése

Frankofónia kartája (Charte de la Francophonie) meghatározza a szervezet szerepét és küldetését. A jelenlegi kartát Antananarivóban fogadták el 2005. november 23-án. Ouagadougou-ban (Burkina Faso) 2004. november 26-27-én fogadták el a 2004-2014 terjedő időszakra eső terveket.

A francia nyelv kulturális és nyelvi sokszínűsége

A szervezet elsődleges küldetése a francia nyelv támogatása nemzetközi nyelvként valamint a gazdasági globalizáció területén annak kulturális és nyelvi előmozdítása.

Béke, demokrácia és emberi jogok

A Nemzetközösség szervezeteihez hasonlóan Frankofónia is támogatja a demokrácia és az emberi jogok védelmét. A 2000. november 3-ai Bamakoi nyilatkozatot követően^[5] Frankofónia anyagilag is megalapozta ezen irányú szándékát.

Az elmúlt években néhány közreműködő kormány, elsősorban a kanadai Québec kormánya, szorgalmazta egy karta elfogadását, annak érdekében, hogy a tagállamokat kényszeríthesse az emberi jogok és a demokrácia védelmére. Eleddig két esetben történt vita ezzel kapcsolatban, ám soha nem tudtak bizonyítani végül semmit.

Tagok

A tagállamok hivatalos listája elérhető a következő címen: Francophonie website.

Tagállamok

      Tagság felfüggesztve

	Ország	Státusz	Csatlakozás éve	Nyelv	Megjegyzések
1.	Albánia	Tag	1999	Albán hivatalos nyelv	hozzávetőleg a fiatal albánok 30 százaléka az első idegen nyelvükként választják a franciát[6]
2.	Andorra	Tag	2004	Katalán hivatalos nyelv	Franciaország elnöke Andorra hercege is egyben.
3.	Belgium	Tag	1970	hivatalosan háromnyelvű, francia is	A lakosság 37%-ának francia az anyanyelve. Belgium francia közössége külön tagnak számít.
3.	Vallónia	Tag	1980	Francia hivatalos nyelv	Belgium régiójának közössége.
4.	Benin	Tag	1970	Francia hivatalos nyelv	volt francia gyarmat
5.	Bissau-Guinea	Tag	1979	Portugál | hivatalos nyelv	volt portugál gyarmat
6.	Bulgária	Tag	1993	Bolgár hivatalos nyelv	9% beszél franciául
7.	Burkina Faso	Tag	1970	Francia hivatalos nyelv	volt francia gyarmat
8.	Burundi	Tag	1970	Francia hivatalos nyelv	volt belga gyarmat
9.	Csád	Tag	1970	Francia hivatalos nyelv	volt francia gyarmat
10.	Comore-szigetek	Tag	1977	Hivatalosan háromnyelvű, francia is	volt francia gyarmat
11.	Dominikai Közösség	Tag	1979	Angol hivatalos nyelv	volt francia gyarmat, később brit gyarmat, az Antilláki Kréol nyelvet a lakosság 90%-a beszéli.
12.	Dzsibuti	Tag	1977	Hivatalosan kétnyelvű, francia is	volt francia gyarmat
13.	Egyiptom	Tag	1983	Arab hivatalos nyelv	Történelmi frankofón elit.
14.	Egyenlítői-Guinea	Tag	1989	Hivatalosan háromnyelvű, Francia is	volt spanyol gyarmat
15.	Elefántcsontpart	Tag	1970	Francia hivatalos nyelv	volt francia gyarmat
16.	Franciaország	Tag	1970	Francia hivatalos nyelv
17.	Gabon	Tag	1970	Francia hivatalos nyelv	volt francia gyarmat
18.	Ghána	Tag	2018 (2006-2018 között részt vevő állam volt)	Angol hivatalos nyelv	Franciául beszélő államok veszik körül.[7]
19.	Görögország	Tag	2004	Görög hivatalos nyelv	A lakosság 8%-a érti és használja a franciát.
20.	Guinea	Tag	1981	Francia hivatalos nyelv	volt francia gyarmat
21.	Haiti	Tag	1970	Hivatalosan kétnyelvű, francia is	volt francia gyarmat
22.	Kambodzsa	Tag	1993	Khmer hivatalos nyelv	volt francia gyarmat
23.	Kamerun	Tag	1991	Hivatalosan kétnyelvű, francia is	több, mint 90%-a francia gyarmat volt
24.	Kanada	Tag	1970	Hivatalosan kétnyelvű, francia is	Québec és New Brunswick tartományok közreműködő tagok; Québec, Ontario és a Tengeri tartományok (Maritimes).
24.	Új-Brunswick	Részt vevő kormány	1977	Hivatalosan kétnyelvű, francia is	Kanada tartománya; volt francia gyarmat (Acadia, Új-Franciaország).
24.	Quebec	Részt vevő kormány	1971	Francia hivatalos nyelv	Kanada tartománya; volt francia gyarmat.
25.	Kongói Demokratikus Köztársaság	Tag	1977	Francia hivatalos nyelv	volt belga gyarmat
26.	Kongói Köztársaság	Tag	1981	Francia hivatalos nyelv	volt francia gyarmat
27.	Közép-afrikai Köztársaság	Tag	1973	Hivatalosan kétnyelvű, francia is	volt francia gyarmat. Tagságát 2012 márciusában felfüggesztették.[8]
28.	Laosz	Tag	1991	Lao hivatalos nyelv	volt francia gyarmat
29.	Libanon	Tag	1973	Arab, Francia hivatalos nyelvek	1920-1943 között francia mandátum alatt volt, a franciát egyetemeken és iskolákban használják és a lakosság nagy része érti.
30.	Luxemburg	Tag	1970	Hivatalosan háromnyelvű, francia is
31.	Észak-Macedónia	Tag	2001	Macedón hivatalos nyelv
32.	Madagaszkár	Tag	1970-1977 1989	Hivatalosan háromnyelvű, francia is	volt francia gyarmat
33.	Mali	Tag	1970	Francia hivatalos nyelv	volt francia gyarmat
34.	Mauritánia	Tag	1980	Arab hivatalos nyelv	volt francia gyarmat, francia az adminisztráció nyelve
35.	Mauritius	Tag	1970	Angol hivatalos nyelv	volt francia gyarmat, később brit gyarmat, a franciát általánosan használják
36.	Moldova	Tag	1996	Román hivatalos nyelv
37.	Monaco	Tag	1970	Francia hivatalos nyelv	volt francia protektorátus
38.	Marokkó	Tag	1981	Arab hivatalos nyelv	volt francia protektorátus, a franciát általánosan használják
39.	Niger	Tag	1970	Francia hivatalos nyelv	volt francia gyarmat
40.	Örményország	Tag	2012 (2004-2012 között részt vevő állam volt)	Örmény hivatalos nyelv	Az örmény kultúra szorosan kapcsolódik a franciához a középkori Szilíciai királyság Franco-Örmény dinasztiáján keresztül. Az örmény diaszpóra jelentős része Franciaországban él.
41.	Románia	Tag	1993	Román hivatalos nyelv	A lakosság 24%-a érti és beszéli a franciát.
42.	Ruanda	Tag	1970	Hivatalosan háromnyelvű, francia is	volt belga gyarmat.
43.	Saint Lucia	Tag	1981	Angol hivatalos nyelv	volt francia és brit gyarmat. az Antilláki Kréol nyelvet a lakosság 90%-a beszéli.
44.	São Tomé és Príncipe	Tag	1999	Portugál hivatalos nyelv	volt portugál gyarmat.
45.	Seychelle-szigetek	Tag	1976	Hivatalosan háromnyelvű, francia is	volt francia gyarmat, később brit gyarmat, a franciát általánosan használják.
46.	Svájc	Tag	1996	Hivatalosan háromnyelvű, francia is	A svájciak 20%-a francia anyanyelvű.
47.	Szenegál	Tag	1970	Francia hivatalos nyelv	volt francia gyarmat
48.	Togo	Tag	1970	Francia hivatalos nyelv	volt francia gyarmat
49.	Tunézia	Tag	1970	Arab hivatalos nyelv	volt francia gyarmat, a franciát általánosan használják
50.	Vanuatu	Tag	1979	Hivatalosan háromnyelvű	volt francia gyarmat és angol gyarmat.
51.	Vietnám	Tag	1970	Vietnámi hivatalos nyelv	volt francia gyarmat
52.	Zöld-foki Köztársaság	Tag	1996	Portugál hivatalos nyelv	volt portugál gyarmat.

Részt vevő államok

	Ország	Csatlakozás éve	Nyelv	Megjegyzések
1.	Ciprus	2006	Görög és Török hivatalos nyelvek	A lakosság 12%-a ért franciául, történelmi kapcsolódása van a francia nyelvhez a középkorból).
2.	Egyesült Arab Emírségek	2010	Arab hivatalos nyelv	Egyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv.
3.	Katar	2012	Arab hivatalos nyelv	A francia a tanult nyelvek közül a második helyen áll az országban.
4.	Koszovó	2014	albán hivatalos nyelv	Egyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv.
5.	Szerbia	2006	Szerb hivatalos nyelv	Az iskolák egyharmadában tanítják a franciát.
6.	Új-Kaledónia	2016	Francia és helyi új-kaledón nyelvek hivatalos nyelvek	Jelenleg még Franciaország speciális státuszú, autonóm tengerentúli területe, mely lassú folyamat során válik le az anyaországról és válik függetlenné

Megfigyelő államok

	Ország	Csatlakozás éve	Nyelv	Megjegyzések
1.	Argentína	2016	Spanyol hivatalos nyelv
2.	Ausztria	2004	Német hivatalos nyelv	A lakosság 10%-a ért franciául.
3.	Bosznia-Hercegovina	2010	Bosnyák, Horvát és Szerb a hivatalos nyelv
4.	Costa Rica	2014	Spanyol hivatalos nyelv
5.	Csehország	1999	Cseh hivatalos nyelv	A lakosság 2%-a ért franciául.
6.	Dél-Korea	2016	Koreai hivatalos nyelv
7.	Dominikai Köztársaság	2010	Spanyol hivatalos nyelv	A francia nyelvű Haiti szomszédos országa. 1795 és 1808 között francia gyarmat.
8.	Észtország	2010	Észt hivatalos nyelv
9.	Gambia	2018	Angol hivatalos nyelv	Az országot teljes mértékben francia nyelvű Szenegál veszi körül.
10.	Grúzia	2004	Grúz hivatalos nyelv
11.	Horvátország	2004	Horvát hivatalos nyelv	A lakosság 4%-a ért franciául.
12.	Írország	2018	Ír és Angol hivatalos nyelv
13.	Lengyelország	1996	Lengyel hivatalos nyelv	A lakosság 3%-a ért franciául.
14.	Lettország	2008	Lett hivatalos nyelv
15.	Litvánia	1999