A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Saint Lucia | |||
Saint Lucia Sent Lisi Sainte-Lucie | |||
| |||
Nemzeti mottó: The Land, The People, The Light A föld, a nép, a fény Nemzeti himnusz: Sons and Daughters of Saint Lucia Saint Lucia fiai és lányai | |||
Fővárosa | Castries | ||
é. sz. 14° 01′, ny. h. 60° 59′Koordináták: é. sz. 14° 01′, ny. h. 60° 59′ | |||
Legnagyobb város | Castries | ||
Államforma | Parlamentáris monarchia | ||
Vezetők | |||
Uralkodó | III. Károly Saint Lucia-i király | ||
Kormányzó | Cyril Errol Charles | ||
Miniszterelnök | Philip J. Pierre | ||
Hivatalos nyelv | angol | ||
Beszélt nyelvek | angol, kreol, francia | ||
Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
Kikiáltása | 1979. február 22. | ||
Tagság | Lista | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 167 591 fő (2023)[1] | ||
Rangsorban | 194 | ||
Becsült | 180 000[2] fő (2013. május) | ||
Rangsorban | 194 | ||
Népsűrűség | 259 fő/km² | ||
GDP | 2006-os becslés | ||
Összes | 933 millió dollár (162) PPP: 1 081 millió dollár | ||
Egy főre jutó | 5 650 dollár (66) PPP: 7 141 dollár | ||
HDI (2004) | 0,790 (71) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 620 km² | ||
Rangsorban | 193 | ||
Víz | 1,6% | ||
Időzóna | AST (UTC-4) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Kelet-karibi dollár (XCD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | WL | ||
Hívószám | 1-758 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .lc | ||
Villamos hálózat | 240 volt | ||
Elektromos csatlakozó | BS 1363 | ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Lucia témájú médiaállományokat. | |||
Saint Lucia (francia Sainte-Lucie, kreol Sent Lisi) a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának ívében fekvő szigetállam. A Saint Vincent és a Grenadine-szigetektől észak-északkeletre, Barbadostól északnyugatra, Martinique-tól délre helyezkedik el.
Első európai gyarmatosítói, a franciák, 1660-ban kötöttek szerződést a helybeli karibi törzzsel. 1663 és 1667 között britek uralták a szigetet. A következő években, amikor háború dúlt az angolok és franciák között, a sziget 14-szer cserélt gazdát. 1814-ben végül a britek szerezték meg a sziget irányítását. Mivel olyan gyakran cserélt gazdát, a szigetet a „Nyugat-Indiák Helénájaként” is ismerik.
1958 és 1962 között a sziget a Nyugat-Indiai Szövetség tagja volt. 1979. február 22-én Saint Lucia kikiáltotta függetlenségét a Nemzetközösségen belül. Az ország a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének is tagja.
Az országnév eredete
A sziget siracusai Szent Lúciáról kapta nevét. Saint Lucia a világ egyetlen országa, amely egy nő nevét viseli.[3] Nem világos azonban, hogy ki nevezte el a szigetet. A szigetlakók egy része szerint Kolumbusz Kristóf fedezte fel Saint Luciát 1498. december 13-án, Luca-napon, de történészek erre máig nem találtak bizonyítékot. Valószínűbb magyarázat az, hogy a szigetet franciák nevezték el a 16. században, amikor többször is kikötöttek a szigeten. Az ehhez kapcsolódó legenda az, hogy a sziget francia tengerészektől kapta a nevét, akik Luca-napon szenvedtek hajótörést a sziget közelében. Annyi bizonyos, hogy 1529-ben a sziget Diego Ribero portugál születésű spanyol térképész térképén már S. Luzia néven szerepel.[4]
Földrajza, természeti környezete
Domborzata
A Kis-Antillák Szél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkanikus eredetű szigeten elterülő ország. Északi része 200–300 m magas dombvidék termékeny medencékkel, középső és déli része hegyvidék. Legmagasabb pontja: Mount Gimie, 950 méter. A sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyek a természeti világörökség részei.
Vízrajza
A sziget túl kicsi nagyobb vízfolyások kialakulására.
Éghajlata
Saint Lucia éghajlata trópusi, az átlagos középhőmérséklet 26 °C. Évente 1500 mm eső esik az alacsonyabb fekvésű területeken, míg a hegyekben 3500 mm csapadék van. Az esős évszak májustól augusztusig tart.
Növény- és állatvilága
Nemzeti park
Pigeon Island (Galambsziget) Nemzeti Park régi brit erőd egy szigetecskén a nyugati part előtt.[5]
Természeti világörökség
Az UNESCO a természeti világörökség részévé nyilvánította a sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyeket.
Történelem
A szigetet 1502-ben, Szent Lucia napján fedezte fel Kolumbusz. A karib indiánok lakta szigeten az angolok létesítettek települést 1605-ben, de a harcias őslakosok menekülésre kényszerítették őket. 1651-ben a szigetet a franciák foglalták el, majd az angolokhoz került.
Saint Lucia hovatartozása 1814-ig tizennégyszer változott, miközben az őslakos indiánokat kiirtották. 1814-ben végül Nagy-Britannia gyarmata lett, majd 1838 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része volt. 1958-ban csatlakozott a Nyugat-indiai Föderációhoz, amelynek felbomlásáig, 1962-ig volt a tagja. 1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett, majd 1979-ben elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösségen belül.
Népessége, lakossága
Az ország népessége 160 145 fő, melynek 38%-a él városokban. A népességnövekedés 1,25%-os, az írástudatlanság 33%-os. A lakosság 90%-a fekete, 6%-a mulatt, 3%-a indiai, 1%-a pedig fehér.
Lakosok száma | 89 901 | 97 877 | 106 458 | 114 551 | 124 468 | 140 159 | 150 994 | 161 766 | 175 200 | 167 591 |
1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2023 |
Saint Lucia lakosságának nagy része afrikai származású (81%). Megtalálható jelentős számban kevert népesség is (11,9%), indo-karibi vagy indiai csoportok 2,4%-ban, és kisebb európai csoportok (francia, brit és ír gyarmatosítók leszármazottai). Más etnikumok csoportjai még 3,1%-ot tesznek ki. Található itt görög, libanoni, szí, olasz, kínai, észak-amerikai, portugál és német.
A hivatalos nyelv az angol, de a francia alapú antillai kreol nyelvet is beszéli a lakosság 80%-a. Ezt az irodalomban, zenében és hivatalos közegben is használják.[6] A franciából, afrikai nyelvekből és a karibi nyelvből képződött. Saint Lucia a frankofón országok tagja.
Saint Lucia adja a világon az egy főre eső második legtöbb Nobel-díjast. Két díjazott származik a szigetről: Sir Arthur Lewis, aki 1979-ben nyert közgazdasági Nobel-emlékdíjat, és Derek Walcott, aki 1992-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Mindketten január 23-án születtek, de különböző évben.
A lakosság mintegy 70%-a római katolikus, ez még a katolikus francia gyarmati uralom idejéből származik. A maradék a többi keresztény vallásokhoz tartozik, vannak itt hetednapi adventisták (7%), pünkösdisták (6%), anglikánok (2%), evangélikusok (2%) és baptisták. A lakosság 2%-a rasztafari hívő.[7]
Saint Luciáról főképp anglofon országokba vándorolnak, elsősorban az Egyesült Királyságba, ahol mintegy 10 000 Saint Lucia-i él, és 30 000 olyan angol, akinek Saint Lucia-i ősei vannak. A második legkedveltebb úticél az Egyesült Államok, aki 14 000-en élnek. Kanadában is számos Saint Lucia-i él. Spanyolországban és Franciaországban található még 124 és 117 Saint Lucia-i.[8]
Városok
Saint Lucia települései | |||||
Rangsor | Név | Lakosság | Kerület | ||
1991-es népszámlálás |
2001-es népszámlálás |
2005-ös becslés | |||
1. | Castries | 11 100 | 10 634 | 11 293 | Castries |
2. | Bexon | n.a. | 7 119 | 7 560 | Castries |
3. | Babonneau | n.a. | 5 138 | 5 457 | Castries |
4. | Ciceron | n.a. | 3 577 | 3 799 | Castries |
5. | Dennery | 2 500 | 3 051 | 3 149 | Dennery |
6. | La Clery | n.a. | 2 801 | 2 975 | Castries |
7. | Vieux Fort | 4 100 | 2 827 | 2 899 | Vieux Fort |
8. | Morne du Don | n.a. | 2 679 | 2 845 | Castries |
9. | Marchand | n.a. | 2 576 | 2 736 | Castries |
10. | Micoud | 3 300 | 2 619 | 2 631 | Micoud |
11. | Laborie | 1300 | 2 638 | 2 574 | Laborie |
12. | Grande Rivière | n.a. | 2 031 | 2 448 | Gros Islet |
13. | Augier | n.a. | 2 176 | 2 231 | Vieux Fort |
14. | Soufrière | 3 000 | 1997 | 1959 | Soufrière |
15. | Anse-la-Raye | 1500 | 1405 | 1480 | Anse-la-Raye |
16. | Canaries | 1000 | 1334 | 1306 | Canaries |
17. | Gros Islet | 1400 | 679 | 783 | Gros Islet |
18. | Cap Estate | 400 | n.a. | 699 | Gros Islet |
19. | Choiseul | 400 | 313 | 302 | Choiseul |
20. | Choc | 40 | n.a. | 52 | Gros Islet |
Szociális rendszer
Közigazgatása és politikai rendszere
1924-től képviseleti kormányzattal rendelkezik (mindenkire kiterjedő szavazati jog csak 1953-tól létezik).
Alkotmány, államforma
Saint Lucia államformája alkotmányos monarchia, a Nemzetközösség tagjaként alkotmányos rendszere az Egyesült Királyságén alapul.
A jelenleg hatályos alkotmányt 1978-ban a Brit parlament fogadta el a Saint Lucia-i képviselőház jóváhagyásával. Az alkotmány 1979. február 22-én lépett érvénybe a sziget függetlenedésekor.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Saint Lucián a végrehajtó hatalmat a mindenkori brit uralkodó bírja, aki egyben az ország államfője. A Korona képviselője a szigeten az uralkodó által kinevezett főkormányzó. A politikai végrehajtó hatalmat a miniszterelnök és kormánya képviseli. Az alkotmány értelmében a főkormányzó a kormány tanácsa alapján jár el.
Saint Lucia jelenlegi államfője III. Károly brit király, főkormányzója Neville Cenac. Az ország miniszterelnöke Allen Chastanet 2016 júniusa óta.
Az alkotmány értelmében a törvényhozó hatalmat a parlament gyakorolja, amely az uralkodóból és két kamarából, képviselőházból és szenátusból áll. A képviselőház tagjainak száma megegyezik a választókörzetek számával, amelyet törvény szab meg. Saint Luciának jelenleg tizenhét választókörzete, és így tizenhét képviselője van. A szenátus tizenegy tagú, a szenátorokat a főkormányzó nevezi ki: hatot a miniszterelnök és hármat az ellenzék vezetőjének javaslata alapján, kettőt pedig vallásos, gazdasági és társadalmi szervezetek bevonásával, saját megítélése szerint. A képviselőket ötévente választják, emellett a szenátorok hivatali ideje is öt év.[9]
Az igazságszolgáltatást a Supreme Court képviseli. Az ország alkotmánya elismeri a halálbűntetést. 1987 és 2001 között 18 alkalommal hajtottak végre ilyen ítéletet.
Közigazgatási beosztás
Az ország 11 kerületre van felosztva:
szám | kerület | terület in km² | lakosság | népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|---|
1 | Anse-la-Raye | 31 | 6.495 | 210 |
2 | Canaries | 16 | 1.906 | 119 |
3 | Castries | 79 | 61.341 | 776 |
4 | Choiseul | 31 | 6.372 | 206 |
5 | Dennery | 70 | 12.773 | 182 |
6 | Forest | 78 | 0 | 0 |
7 | Gros Islet | 101 | 19.816 | 196 |
8 | Laborie | 38 | 7.978 | 210 |
9 | Micoud | 78 | 17.153 | 220 |
10 | Soufrière | 51 | 7.328 | 144 |
11 | Vieux Fort | 44 | 16.329 | 371 |
összes | 617 | 158.076 | 256 |
Politikai pártok
- Egyesült Munkapárt (United Workers Party – UWP)
- Saint Lucia Munkapárt (St. Lucia Labour Party – SLP)
Főkormányzók
Név | hivatali ideje |
---|---|
Vincent Floissac | 1987. április 30. – 1988. október 10. |
Sir Stanislaus A. James | 1988. október 10. – 1996. június 1. |
Sir George Mallet | 1996. június 1. – 1997. szeptember 17.
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Saint_Lucia A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Source: Saint_Lucia
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme Egyenáram Egyenáram mérése Egyenirányítós lengőtekercses műszer Elektromágnes (fizika) Elektromos feszültség Elektromos térerősség Fáziseltolódás Fázismutató Fajlagos ellenállás Feszültséggenerátor Feszültségváltó Forgó mágneses tér Háromfázisú hálózat Hőelektromosság Hatásos ellenállás A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. |