A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1962
1962 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1962 |
Ab urbe condita | 2715 |
Bahái naptár | 118 – 119 |
Berber naptár | 2912 |
Bizánci naptár | 7470 – 7471 |
Buddhista naptár | 2506 |
Burmai naptár | 1324 |
Dzsucse-naptár | 51 |
Etióp naptár | 1954 – 1955 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2017 – 2018 |
Shaka Samvat | 1884 – 1885 |
Holocén naptár | 11962 |
Iráni naptár | 1340 – 1341 |
Japán naptár | 2622 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4658–4659 |
Kopt naptár | 1678 – 1679 |
Koreai naptár | 4295 |
Muszlim naptár | 1381 – 1382 |
Örmény naptár |
1411 ԹՎ ՌՆԺԱ |
Thai szoláris naptár | 2505 |
Zsidó naptár | 5722 – 5723 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek
Évek: 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962 – 1963 – 1964 – 1965 – 1966 – 1967
Események
Január
- január 11. – A honvédelmi miniszter kiadja a „03” és „04. számú” parancsát a tartalékos, illetve a 2. évüket leszolgált és ideiglenesen visszavont sorállomány január 17–20-a közötti leszereléséről.
- január 30–31. – A Varsói Szerződés honvédelmi minisztereinek prágai értekezlete.
Február
- február 3. – John F. Kennedy-kormánya meghirdeti a Kuba elleni gazdasági embargót – havannai szóhasználattal: a blokádot.
- február 13. – A magyar Ki mit tud? vetélkedőműsor első adása az MTV-ben.
- február 17. – Hamburgi szökőár.
- február 20. – John Glenn amerikai űrhajós a Friendship 7 fedélzetén háromszor megkerüli a Földet.
- február 25. – Kína követeli az USA dél-vietnámi fegyveres intervenciójának azonnali befejezését és az amerikai csapatok kivonását.
Március
- március 13. – Jugoszláv amnesztiatörvény, amely csaknem 150 ezer olyan személy – nagyrészt emigráns – büntetését törli el (vagy enyhíti), akiket főleg a háború alatti tevékenységük miatt ítéltek el.[1]
- március 18. – A francia-algériai tárgyalások eredményeképpen aláírják az éviani egyezményt.
- március 19. – Életbe lép az algériai fegyverszünet.
- március 29. – A csehszlovák nemzetgyűlés jóváhagyja a szövetkezeti dolgozók társadalombiztosításáról szóló törvényt.[2]
Április
- április 3. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) vezetése a párttagságot a gazdasági visszaélések elleni harcra szólítja föl. (Az előző évi gazdasági reform gyakorlatilag kudarcba fulladt.)[3]
- április 7. – Az egy éve szabadult Milovan Đilas montenegrói szerb írót a „Beszélgetések Sztálinnal” című művének megjelentetése miatt a jugoszláv hatóságok letartóztatják, majd 5 évi börtönre ítélik, ahonnan 1966-ban szabadul.[4]
- április 10. – Harold Macmillan brit kormányfő és John F. Kennedy amerikai elnök Nyikita Hruscsovhoz fordul, hogy szerződésben állapodjanak meg az atomfegyver-kísérletek betiltásáról.
Május
- május 4–6. – A NATO külügy- és védelmi miniszterei megvizsgálják a szövetség nukleáris fegyverrel való felszerelésének lehetőségeit.
- május 14. – Európa királyi családjainak mintegy százötven tagja jelenlétében I. János Károly spanyol király feleségül veszi Zsófia görög és dán királyi hercegnőt.[5]
Június
- június 14. – Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Svájc részvételével létrehozzák az Európai Űrkutatási Szervezetet (ESRO).
- június 16. – Az Egyesült Államok a tömeges megtorlás doktrínáját a rugalmas reagálás elvével váltja fel.
Július
- július 1. – Népszavazás Algéria függetlenségéről és szuverenitásáról.
- július 3. – Franciaország elismeri Algéria függetlenségét.
- július 10. – Felbocsátják az első távközlési műholdat (Telstar-1), mely első ízben közvetít televíziós képeket az Egyesült Államokból Angliába és vissza.
- július 10–11. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága elfogadja a párt új alapszabályzat-tervezetét, és felhívja a figyelmet „a gazdasági nehézségek leküzdésének szükségességére”. (A felhívást követő párton belüli vita tanulságait a vezetés nem veszi figyelembe.)[6]
- július 12. – A Rolling Stones együttes első hivatalos fellépése a londoni Marquee Klubban.
Augusztus
- augusztus 7. – Ahmed ben Bella vezetésével megalakul az algériai kormány.
- augusztus 14–16. – A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi bizottsági ülése a törvénysértési perek „lezárásáról”.[7]
- augusztus 16. – Az MSZMP Központi Bizottsága (KB) kizárja a pártból Rákosi Mátyás korábbi főtitkárt.[7]
- augusztus 22. – Párizs közelében OAS-fegyveresek Bastien-Thiry alezredes vezetésével merényletet követnek el De Gaulle tábornok-elnök ellen, sikertelenül.
- augusztus 31. – Trinidad és Tobago elnyeri függetlenségét Nagy-Britanniától.
Szeptember
- szeptember 1. – Iránban 7,1-es erősségű földrengés pusztít.
- szeptember 4–9. – Charles de Gaulle francia köztársasági elnök Bonnba látogat, melynek során megegyezés születik a Bonn-Párizs-tengelyről.
- szeptember 24. – Nyikita Hruscsov második belgrádi látogatásán megerősítik az 1955-ös belgrádi nyilatkozatot. (Hruscsov október 3-án tr vissza Moszkvába.)
- szeptember 26. – Kikiáltják az Algériai Népi Demokratikus Köztársaságot.
Október
- október 9. – Édith Piaf és Théo Sarapo házasságot köt.
- október 9. – Uganda függetlenedik az Egyesült Királyságtól.
- október 11. – XXIII. János pápa megnyitja a II. vatikáni zsinatot, a katolikus egyház 21. egyetemes zsinatát. (A Time magazin az Év Emberévé választja az egyházfőt.)
- október 14. – Megkezdődik a kubai rakétaválság,[8] a világot atomháború fenyegeti. (A Kuba fölött – egy U–2-es kémrepülőgéppel – rutinfelderítést végző Richard Heyser őrnagy felvételeket készített arról, hogy a karibi kommunista szigetországban, San Cristóbal városa mellett, nukleáris töltet hordozására is alkalmas SS–4-es szovjet közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat telepítenek.)[9]
- október 20.–november 21. – Kínai–indiai határkonfliktus.
- október 22. – Az Egyesült Államok haderőit a legmagasabb készültségi fokozatba helyezik, a kubai invázió előkészítésére pedig újabb katonákat vezényelnek Floridába. (Az amerikai kormányzat értesíti Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK és Kanada kormányát, amelyek teljes támogatásukról biztosítják Kennedy elnököt.)[8]
- október 23.–november 20. – Amerikai blokád Kuba ellen, melynek vonalára a második világháború óta a legnagyobb hajóhad vonult fel.[8]
- október 23. – Szovjet kormányfelhívás a világ minden kormányához és népéhez, hogy kalózakcióként bélyegezzék meg az USA Kuba elleni blokádját.
- október 25. – New Yorkban összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa, ahol diplomáciai ütésváltásra kerül sor Valerian Zorin szovjet és Adlai Stevenson amerikai ENSZ-nagykövet között a kubai válsággal kapcsolatosan. (Zorin nem tudott a rakétatelepítésről, ezért őszintén tagadta azok létezését. Az amerikai delegáció erre bemutatta a világ közvéleményének a kubai szovjet rakétaállásokról készült hírszerzési fényképeket.)[8]
- október 27. – A szovjetek Kuba felett légvédelmi rakétával lelőnek egy U–2-es amerikai felderítő repülőgépet, amelynek pilótája, Rudolf Anderson őrnagy életét veszti.[8]
- október 28. – Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár a moszkvai rádióban bejelenti, hogy visszavonják Kubából az atomrakétákat. (Lezárul a kubai rakétaválság.)[8]
November
- november 20. – Megkezdődik az MSZMP VIII. kongresszusa, ahol elhangzik többek között Kádár János beszédében az, hogy „Aki nincs ellenünk, az velünk van”.
- november 20. – John F. Kennedy amerikai elnök feloldja Kuba karanténját, ezzel végleg befejeződik a kubai rakétaválság.
- november 23. – Lezuhan a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekor a Malév egyik Il–18 típusú repülőgépe, nyolc fő személyzet és tizenhárom utas meghal.
- november 27. – Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják , és ezért kiválnak a kormányból
- november 30. – U Thant burmai diplomatát megválasztják az ENSZ harmadik főtitkárának.
December
- december 2–5. – Tito viszonozza Hruscsov látogatását. (Ismét javulnak a szovjet–jugoszláv kapcsolatok.)[10]
- december 4.–8. – Prágában a CSKP XII. kongresszusa hitet tesz az alapvetően irreális gazdasági célkitűzések helyessége miatt. (A párt első titkárává ismét Antonín Novotný-t választják.)[11]
- december 18–20. – John F. Kennedy amerikai elnök és Harold Macmillan brit kormányfő tanácskozik a bahama-szigeteki Nassauban és megegyeznek, hogy hadászati nukleáris erőikkel hozzájárulnak a NATO-hoz.
Határozatlan dátumú események
- szeptember közepe – A szovjet hatóságok Rákosi Mátyást feleségével együtt a kirgiz fővárostól, Frunzétől 80 km-re fekvő Tokmokba költöztetik.[7]
- az év folyamán – Joseph Murray és David Hume orvos professzorok első olyan sikeres transzplantációja, amikor a vesét egy halottból emelik ki.[12]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1962-ben
1962 a filmművészetben
1962 az irodalomban
- Somlyó György – Tó fölött, ég alatt (válogatott versek), Szépirodalmi
1962 a zenében
- Megalakul az Omega együttes
- Megalakul a Beatles együttes
1962 a tudományban
- megtörtént a Föld körüli pályára állítandó szovjet Kozmosz műholdsorozat számos tagjának fellövése (április 6.: Koszmosz–2; április 24.: Koszmosz–3; április 26.: Koszmosz–4; május 28.: Koszmosz–5; június 30.: Koszmosz–6; július 28.: Koszmosz–7, augusztus 18.: Koszmosz–8; szeptember 27.: Koszmosz–9; október 17.: Koszmosz–10; október 20.: Koszmosz–11, december 22.: Koszmosz–12) [13]
- január 10.: megjelent az Antarktisz első geológiai térképe a Francia Nemzeti Földrajzi Intézet kiadásában, több éves nemzetközi kutatás eredményeképp.[13]
- január 11. a Szovjetunió Minisztertanácsa által felügyelt szabványügyi bizottság jóváhagyta a GOSZT 9867-61. számú, a "nemzetközi mértékegységrendszerről" szóló új állami szabványt, amely hat alapmértékegységet (m, kg, s, amper, K, cd) bevezetve standardizálja mindennemű fizikai mennyiség mérését (pontosabban, megadását).[13]
- január 25.: Észak-Núbia területén első ízben bukkantak régészek a csiszolatlan kőkorszakból származó eszközökre. Az expedíciót B. B. Piotrovszkij, az Örmény SzSzK Tudományos Akadémiájának levelező tagja vezette.[13]
- február 20. – John H. Glenn amerikai űrhajós megkerülte a Földet a Mercury-sorozatba tartozó Friendship 7 nevű űrhajón.[13]
- március 15.: az -Ξ--hiperon (olv. „anti-kszí-mínusz-hiperon”; ld. barionok) nevű új (bár már régóta megjósolt létezésű) elemi részecske első detektálása amerikai-európai együttműködéssel. A részecskét csaknem egy időben fedezték fel mind a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban, mind a Genf közelében lévő Európai Atomkutató Intézetben.[13]
- március 21.: V. K. Prokofjev, a krími Asztrofizikai Obszervatórium munkatársa egy nagy toronyteleszkóphoz kapcsolt színképelemző segítségével a Vénusz légkörében molekuláris oxigént mutatott ki. Mivel korábban nitrogént, szénsavat és más, a földi élet szempontjából is fontos egyszerűbb vegyületeket is találtak, sok kutató arra következtetett, hogy a Vénuszon nem lehetetlen a szerves élet létezése.[13]
- március 28.: 28 számtalanféle nemzetiségű és nemzetközi hírű tudós (köztük A. Schweitzer, B. Russell, L. Pauling) müncheni felhívása az atomhatalmakhoz a nukleáris kísérletek és az atomháborús előkészületek leállítása iránt. A referendum követeli valamennyi atomfegyver betiltását és megsemmisítését.[13]
- március 29. – Ausztrália, Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, NSZK és Olaszország létrehozzák az Űrrepülők Indítóberendezései Fejlesztésének és Megépítésének Európai Szervezetét (ELDO).
- április 22.: Lenin-díjjal tüntették ki B. M. Levitan professzort, a Moszkvai Állami Egyetem matematikusát és V. A. Marcsenkót, az Ukrán Tudományos Akadémia levelező tagját a spektrálanalízis ún. fordított szórási problémájának megoldásáért, amelynek alapján lehetővé vált egy fizikai rendszer Schrödinger-operátorának előállítása annak energiaspektrumából, ezáltal a mechanikai és fizikai rendszerek szerkezetének a bennük végbemenő rezgések frekvenciájából való meghatározása. Lenin-díjat kapnak még L. D. Landau és Je. M. Lifsic professzorok elméletifizika-tankönyveikért, A. V. Pogorelov, az UTA rendes tagja a "felülethajlítás különféle lehetőségeivel foglalkozó geometriai munkájáért, amely széleskörűen alkalmazható a mechanikában"; L. Sz. Pontrjagin, V. G. Boltyanszkij, R. V. Gamrelidze, Je. F. Miscsenko a kibernetikai önszabályozó rendszereken folytatott, "a népgazdaság számára" fontos kutatásaikért; valamint A. A. Polkanov és E. K. Gerling, a geológiai alakulatok abszolút korának meghatározására szolgáló kálium-argon-módszer kidolgozásáért. Díjat kapott Ny. A. Nyevszkij ( posztumusz módon[mj 1]), a filológiai tudományok doktora Tangut filológia c. művéért,[14] amelyben egy Dzsingisz kán által a 13. század megsemmisített államiságú népcsoport, a tangutok írását fejtette meg.[13]
- április 25-26.: Konferencia a Szovjet Tudományos Akadémia Lebegyev-Intézetében a részecskefizika filozófiai problémáiról: például a részecske és a tér, a részecske mint pontszerű és mint térbeli fogalom. A konferencia legnagyobb feltűnést kiváltó előadása, melynek során I. Sz. Sapiro professzor az elméleti és Kísérleti Fizikai Intézetből javaslatot tesz a Newtontól eredő térkontinuum fogalmának feladására, és egy diszkrét téridő-modell bevezetésére. Nagy vitát vált ki az okság fogalma is, mivel ennek létezését a koppenhágai fizikus-iskola képviselői kétségbe vonják.[13]
- április 30.-május 9.: A III. Nemzetközi Űrkutatási Szimpózium Washingtonban, mintegy 400 tudós részvételével. A befejező előadásokat két űrhajós, John Glenn és German Tyitov tartotta, akik űrrepüléseik tapasztalatairól számoltak be.[13]
- május 9-10.: Nemzetközi Vulkanológiai Szimpózium Japánban. A fő téma a kitörések előrejelezhetősége, illetve a magma összetétele és a kitörések jellege közti összefüggések. T. Minakami japán kutató felvázolt egy formulát az Aszama-vulkán kitöréseinek előrejelzésére.[13]
- május 11.: Massachusettsi mérnökök egy csoportja végrehajtja az első „földönkívüli” lézerkísérletek egyikét: lézernyalábot irányítanak a Holdra, majd regisztrálják a visszaverődését.[13]
- május 12.: Washingtonban az Amerikai Fizikai Társaság ülésén bejelentik egy új elemi részecske, az η-mezon (éta-mezon) felfedezését.[13]
- május 21-26.: a szovjet orientalisztika II. konferenciáján a téma Urartu társadalmi berendezkedése volt az új felfedezések ismeretében; I. M. Lukjanov történész ismertette a Karmir Blur dombon végzett ásatások során előkerült urartui sziklafeliratok és ékírásos táblák megfejtését.[13]
- május 24.: a Mercury-sorozathoz tartozó amerikai Aurora 7 űrhajó felbocsátása, fedélzetén[15] Malcolm Carpenter. Az űrhajó háromszor megkerülte a Földet.[13]
- július 1-2.: A Szovjet Tudományos Akadémia több alintézményének kibernetikai konferenciája. Számos témából főképp kettő váltott ki közérdeklődést: a kibernetika tudományának definíciója (A. A. Ljapunov, Sz. V. Jablonszkij előadásai); valamint A. N. Kolmogorov előadása („Az élet és gondolkodás a kibernetika szemszögéből”), melyben többek között azt fejtegette, hogy az élő és gondolkodó lény fogalmának minden olyan modelljét, amely eléggé tökéletesen tükrözné ezeket a vonásokat, szintén az élő és gondolkodó lények osztályába kellene sorolni.[13]
- július 10.: Az AT&T cég Telstar híradástechnikai műholdjának fellövése. A műhold tévéadások és telefonbeszélgetések továbbítását végezte.[13] (A brit Tornados rockzenekarnak a műholdról írt (instrumentális) zeneszáma a brit, a belga, az ír listák élére kerül, és számos más országban is előkelő helyen végez.[16]
- július 16.: Az UTA laborjaiban elkészült egy elektronikus számológép, ami nem lyukkártya-bevitelű, hanem a közönséges papírra írógéppel írt számokat olvas be.[13]
- július 18.: Új és rendkívül instabil, ideiglenesen „ξ*-nak” (olv.: „kszí sztár”) nevezett elemi részecske felfedezése egy időben (de függetlenül) a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban és a szintén USA-beli Syracusai Egyetemen.[13]
- július 16. Georges Houot Archimedes nevű speciális tengeralattjáró járműve (batiszkáfja) 9,4 km mélyen merül a tenger alá a Kuril-szigetek közelében.[13]
- szeptember 16.: Új elemi részecske, az f° detektálása amerikai kutatók által a Brookhaveni Nemzeti Atomenergia-laboratóriumban. A semleges részecske kb. 30%-kal nehezebb a protonnál, élettartama 10−23 s., pí-mezonokra esik szét.[13]
- július 25-31.: A Nemzetközi Általános Relativitás-és Gravitációelméleti Bizottság relativisztikus gravitációelméleti tárgyú konferenciája Jablonban (Varsó környékén). A fő téma az ekkoriban már elismert létezésű gravitációs hullámok mibenléte, és kísérleti észlelésének lehetősége.[13]
- augusztus 11.: Föld körüli pályára áll a Vosztok–3 űrhajó, utasa Andrijan Grigorhevics.[13]
- augusztus 12.: Föld körüli pályára áll a Vosztok–4 űrhajó, utasa Pavel Romanovics Popovics alezredes. A két űrhajó rekord kis távolságra megközelítette egymást, a kísérlet célja az ilyen navigációs műveletek és ennek során a rádió-összeköttetés jellegének vizsgálata.[13]
- augusztus 20.: A Stanfordi Egyetem elektronikai laborjában a világon először továbbítottak mikrohullámú jeleket lézer segítségével, amely „fontos lépés a laser híradástechnikai felhasználása felé”.[13]
- augusztus 27.: A Mariner–2 amerikai Vénusz-vizsgáló űrszonda fellövése, fedélzetén mintegy 18 kg-nyi (a szonda tömegének kb. 10%-a) érzékelőműszerrel: köztük rövidhullámú és infravörös radiometrikus berendezések (a felszíni hőmérséklet mérésére és a légkör vizsgálatára), magnetométerek, ionizációs kamra és három Geiger–Müller-cső; továbbá egy detektor a Nap részecskesugárzásának és a kozmikus por paramétereinek mérésére.[13]
- szeptember 22.: Albert Falcaud és Claude Veslit francia tudósok a közismert oceanográfus honfitársuk, Cousteau elgondolásai alapján egy teljes hetet töltöttek a marseille-i part közelében 10 m mélyen a víz alatti tengerfenéken felállított ideiglenes szálláson, hogy a körülmények emberre gyakorolt fiziológiai hatását tanulmányozzák.[13]
- október 3.: A Föld körüli pályára fellőtt amerikai Sigma 7 űrhajó elindítása, utasa Walter Shirra. Az egy fordulatot 88,5 perc alatt megtevő űrhajó hatszor kerülte meg a bolygót, majd kabinja a Csendes-óceánon landolt.[13]
- november 1.: A szovjet Mars-program keretében elindítják a világűrbe a Marsz–1 űrszondát („bolygókutató állomást”).[13]
- december 14.: Az amerikai Mariner–2 űrszonda értékelhető adatokat küldött a Vénuszról, mikor a bolygó mellett kb. 33 000 km távolságban elhaladt. A szonda nem talált a Földéhez hasonló erős mágneses teret, adatai alapján módosították azt a hipotézist, miszerint a bolygó hőmérséklete akár 315 °C-os is lehet (mint kiderült, a valószínű érték ennél jóval alacsonyabb); valamint pontosabban meghatározták a bolygó tömegét, amelyet a Földtömeg 0,81485-ödrészének becsültek (0,015% relatív hibakorláttal).[13]
- Az ez évi fizikai Nobel-díj birtokosa L. D. Landau szovjet elméleti fizikus lett, a folyékony hélium szuperfolyékonyságára vonatkozó elméletéért[13] (súlyos autóbalesetéből lábadozván, ezt személyesen nem vehette át).
- A Szegedi Orvostudományi Egyetem sebészeti klinikáján Németh András és Petri Gábor irányításával végrehajtják az első magyarországi vesetranszplantációt.
- Megjelent Marshall McLuhan: A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte című könyve.
Közlekedéssel kapcsolatos fontosabb események
- lásd: 1962 a légi közlekedésben
- lásd: 1962 a vasúti közlekedésben
1962 a sportban
- május 30.–június 17. 1962-es labdarúgó-világbajnokság, Chile, Világbajnok: Brazília
- Graham Hill nyeri a Forma-1-es világbajnokságot a BRM csapattal.
- Az 1962-es Formula–1 Solitude Nagydíj nyertese Dan Gurney lett.
- Súlyemelő Európa-bajnokság Budapesten. A magyar aranyérmesek – Földi Imre és Veres Győző – egyben a sportág első magyar Európa-bajnokai.
- Asztalitenisz-Európa-bajnokság Berlinben.
- Etiópia hazai pályán győz az Afrikai Nemzetek Kupáján. Ez Etiópia első bajnoki címe.
- A Budapesti Vasas SC nyeri az NB1-et. Ez a klub harmadik bajnoki címe.
1962 a jogalkotásban
Születésekszerkesztés
- január 10. – Pokorni Zoltán, politikus, tanár
- január 17. – Jim Carrey, amerikai színész
- január 20. – Szép Tibor magyar ornitológus, egyetemi tanár
- február 6. – Axl Rose, rockzenész, a Guns N’ Roses énekese, frontembere
- február 7. – Zé Carlos, brazil labdarúgó († 2009)
- február 15. – Zoltán Erika, énekesnő
- február 20. – Masima Maszatosi japán rockzenész, gitáros, az egykori The Blue Hearts együttes tagja
- február 22. – Steve Irwin, ausztrál természetkutató, „a krokodilvadász” († 2006)
- február 10. – Cliff Burton, basszusgitáros († 1986)
- március 2. – Jon Bon Jovi, amerikai énekes
- március 21. – Matthew Broderick, amerikai színész
- március 27. – Szlávics Alexa festő- és grafikusművész
- március 30. – MC Hammer amerikai rapper
- április 2. – Hillel Slovak, gitáros, a Red Hot Chili Peppers tagja († 1988)
- május 9. – David Gahan, brit popzenész, a Depeche Mode énekese és frontembere
- május 12. – Emilio Estevez, amerikai színész
- május 26. – Kalapács József, rockzenész, a Pokolgép énekese 1980-tól 1990-ig később Kalapács zenekar énekese, frontembere
- május 29. – Jeszenszky Béla Tibor (Flipper Öcsi), zenész († 2008)
- június 5. – Astrid osztrák császári és magyar királyi főhercegné, II. Albert belga király lánya
- június 6. – Rob Morrow, amerikai színész
- június 8. - Nick Rhodes, angol zenész, Duran Duran billentyűse
- június 13. – Szabó Bence, olimpiai bajnok magyar kardvívó, edző, sportvezető.
- június 15. – Rost Andrea, opera-énekesnő
- június 16. – Csontos János József Attila-díjas magyar író, költő, Kós Károly-díjas filmrendező. († 2017)
- június 17. – Paulinyi Tamás, író, költő, lapszerkesztő, rovatvezető, publicista, pszi-kutató.
- június 29. – Nyári Károly, magyar zongorista
- július 3. – Tom Cruise, amerikai színész
- július 9. - Gömöry Zsolt magyar zongorista, zeneszerző. Az Edda Művek tagja.
- július 31. – Wesley Snipes, amerikai színész, producer
- augusztus 1. – Jacob Matlala négyszeres világbajnok dél-afrikai profi ökölvívó († 2013)
- augusztus 2. – Alapi István Fonogram-díjas magyar gitáros, dalszerző. Az Edda Művek tagja.
- szeptember 1. – Ruud Gullit, holland labdarúgó, edző
- szeptember 9. – Mark Linkous, énekes, a Sparklehorse alapítója, frontembere († 2010)
- szeptember 25. – Aida Turturro amerikai színésznő
- szeptember 26. – Tracey Anne Thorn, az Everything but the Girl tagja, énekesnő
- szeptember 27. – Fodor Gábor, jogász, politikus
- szeptember 30. – Frank Rijkaard, holland labdarúgó, edző
- október 2. – Bánföldi Zoltán, festőművész
- október 3. – Tommy Lee amerikai zenész, a Mötley Crüe dobosa.
- október 11. – Szőke András, filmrendező
- október 16. – Flea, a Red Hot Chili Peppers basszusgitárosa
- október 27. – Eichinger Tibor dzsesszgitáros
- november 1. – Anthony Kiedis, a Red Hot Chili Peppers frontembere
- november 6. – Annette Zilinskas amerikai basszusgitáros
- november 18. – Jeff Ward, amerikai dobos († 1993)
- november 18. – Kirk Hammett, amerikai gitáros
- november 19. – Jodie Foster, amerikai színésznő
- november 22. – Cso Szumi opera-énekesnő
- december 5. – José Cura argentin operaénekes (tenor), zeneszerző, karmester
- december 6. – Ben Watt, az Everything but the Girl tagja, DJ
- december 9. – Felicity Huffman amerikai színésznő
- december 22. – Ralph Fiennes angol színész
- december 30. – Alessandra Mussolini olasz politikus
Halálozásokszerkesztés
- február 11. – Acsády Károly író, újságíró (* 1907)
- február 12. – Szabados Miklós, tizenötszörös világbajnok asztaliteniszező (* 1912)
- február 16. – Pasteiner Iván könyvtáros, az Egyetemi Könyvtár igazgatója (* 1887)
- április 10. – Kertész Mihály Oscar-díjas filmrendező (* 1886)
- április 15. – Linder Béla, a Károlyi Mihály-kormány hadügyminisztere, a Berinkey-kormány tárca nélküli minisztere, a Tanácsköztársaság bécsi katonai megbízottja, majd a délszláv csapatok által megszállt Pécs polgármestere (* 1876)
- május 28. – Sennyei Vera, magyar színésznő, érdemes művész (* 1915)
- június 1. – Adolf Eichmann, magas rangú náci tiszt, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, az SS Obersturmbahnführere (* 1906)
- június 6. – Yves Klein, francia képzőművész (* 1928)
- június 18. – Alekszej Innokentyjevics Antonov, szovjet hadseregtábornok (* 1896)
- június 30. – Laky Dezső statisztikus, gazdaságpolitikus, 1940–1941-ben tárca nélküli miniszter, az MTA tagja (* 1887)
- július 4. – Adolf Meschendörfer, erdélyi szász író (* 1877)
- július 6. – William Faulkner, amerikai költő, regényíró (* 1897)
- július 6. – Habsburg József magyar kormányzó, József nádor unokája, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, honvéd tábornagy, felsőházi tag (* 1872)
- július 26. – Szent Ġorġ Preca máltai pap, a Keresztény Tanítás Társasága alapítója (* 1880)
- augusztus 5. – Marilyn Monroe, amerikai színésznő (* 1926)
- augusztus 9. – Hermann Hesse Nobel-díjas német–svájci író, költő (* 1877)
- augusztus 13. – Sarlay István császári és királyi katonatiszt, magyar királyi csendőrtiszt, az Első Magyar Kartonlemezgyár Rt (* 1894)
- szeptember 1. – Bulla Béla, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (* 1906)
- szeptember 19. – Nyikolaj Fjodorovics Pogogyin (Sztukalov), szovjet újságíró, drámaíró (* 1900)
- november 12. – Lehár Antal magyar katonatiszt, Lehár Ferenc zeneszerző testvére (* 1876)
- november 18. – Niels Bohr, Nobel-díjas dán fizikus (* 1885)
- november 23. – Kapitány István magyar repülőgép vezető, Malév-főpilóta (* 1929)
- december 20. – Emil Artin, osztrák matematikus (* 1898)
- december 30. – Remenyik Zsigmond, író (* 1900)
Nemzeti ünnepek, évfordulók, eseményekszerkesztés
- A friss víz nemzetközi éve.
- Megépül a Mecseki kisvasút.
Nobel-díjasokszerkesztés
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Megjegyzésekszerkesztés
- ↑ A tudóst a sztálini Nagy Tisztogatás idején (a harmincas évek végén) kivégezték, legtöbb műve csak évtizedekkel halála után jelent meg; ld. angol Wikipédia Archiválva 2015. november 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ A műszerek meghibásodása miatt a program csak részben valósult meg.
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula, Budapest, 1999. 141. p. ISBN 963-9215-51-1
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 152-153. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 171. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 171. o.
- ↑ Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, Budapest, 2001, ISBN 963-9237-86-8, 150. oldal
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 153. o.
- ↑ a b c Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2016, 44. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
- ↑ a b c d e f Németh István: A kubai rakétaválság. In.: Rubicon. XXX. évf., 330-331. (2019/2-3.) sz., 77-79. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Nagy Gábor: Egy nap volt a világ. In.: HVG. XLIII. évfolyam, 2022/43. (2259.) szám, 48. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 171. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 153. o.
- ↑ Németh András: Transzplantációs mérföldkövek. In.: HVG. 2016/33. szám, 27. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af Leonyid Fjodorovics Iljicsov: Tudományos eseménynaptár, 1962 január–december. In: Szalai Sándor (szerk.): Ember és világ. (A Tudomány és emberiség II. évkönyve). AK, Bp., 1964.
- ↑ Тангутская филология. Исследования и словарь. В 2 кн. М., ИВЛ. 1960. 1000 экз. Кн.1. Исследования. Тангутский словарь. Тетради I-III. 602 стр. Кн.2. Тангутский словарь. Тетради IV-VIII. 684 стр. // Tangut philology. Research and dictionary. In two volumes. Moscow, Oriental Literature Publishing House, 1960. 1000 copies. Volume One: Research. Tangut Dictionary. (Notebooks I-III). 602 pp. Volume Two, Tangut Dictionary. (Notebooks IV-VIII). Terj.: 684 old.
- ↑ Filmhíradó-kommentárszöveg Archiválva 2012. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben a Magyar Nemzeti filmarchívumból; 1962/23. Hiv. beill. 2011, 08. 05.
- ↑ Telstar Archiválva 2015. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (angol WP)
Forrásokszerkesztés
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., Budapest (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1962 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 1962
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.