A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
Bevezetés
A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. További társtudományai az antropológia, (fizikai és kulturális antropológia), paleontológia, (paleozoológia és paleobotanika: őslény- és ősnövénytan), földtudomány, nyelvészet és művészettörténet. A régészetet a történettudomány, nyelvészet és művészettörténet eszközeivel ötvözi például az egyiptológia és az asszíriológia.
Magyarországon régészetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanítanak.[1]
A régészet módszerei és fő területei
A régészek leggyakoribb módszere az ásatás, amikor a föld alól tárják fel pontos tervek és rendszerezés alapján a múltbeli épületek vagy sírok maradványait. Ezenkívül víz alatti és barlangi régészeti kutatások is előfordulnak.
A régészet hazánkban is gyakorolt fontos ágai:
Ősrégészet (őskőkorszak, neolitikum, rézkor), a bronzkor és a vaskor régészete.
Egyiptomi régészet (egyiptológia).
Klasszikus régészet /"classica archaeologia"/ (Görögország és Róma).
Középkori régészet (ezen belül például a népvándorláskor, a honfoglalás-kor, az Árpád-kor és a késő középkor régészete)
Emlékek a föld alatt
Sok olyan régi város vagy városrész van, ahol a legöregebb házak bejárata az utca szintje alatt található. Ennek nem az az oka, hogy mint a mesékben, a városok elsüllyednek, hanem az, hogy a földfelszín szintje sokféle lassan és észrevétlenül, de emelkedik. De hogyan? A levegőben milliónyi porszemcse lebeg, és ez a por leülepedik a földre, és egyre emeli a felszínt. Sok házat és várat így temetett be a szél.
Régészet válfajai és társtudományai
Helyszín alapján:
Egyes fajtái:
- Bibliai régészet
- Enviromentális régészet (környezet)
- Indusztriális (ipari) régészet
- Kísérleti régészet
- Posztmedievális régészet (középkor utáni)
- Törvényszéki (igazságügyi) régészet (forensic archeology) – tömegsírok exhumálása
- Városi régészet (urban archeology)
Az elméleti régészet válfajai:
- Analitikus régészet
- Etnoarcheológia (kulturális antropológia)
- Feminista régészet
- Kognitív régészet
- Marxista régészet
- Posztprocesszualista régészet
- Processzuális régészet
- Szimbolista és strukturális régészet
- Új régészet
Segédtudományai:
- Antropológia
- Archeobotanika
- Archeogenetika
- Archeográfia
- Archeometallurgia
- Archeometria
- Archeozoológia
- Dendrokronológia
- Epigráfia
- Geoarcheológia
- Geofizika
- Hidroarcheológia
- Numizmatika
- Paleobotanika
- Paleontológia
- Petroarcheológia
- Restaurálás
- Stratigráfia
Fő régészeti korszakok
Régészeti korszakok | |
---|---|
| |
- Paleolitikum (őskőkor vagy pattintott kőkorszak) – Európában kb. az i. e. 10. évezredig
- Mezolitikum (Átmeneti kőkor) – Európában kb. az i. e. 10. évezred és i. e. 8. évezred között
- Neolitikum (újkőkor vagy csiszoltkő-korszak) – Európában kb. i. e. 8. évezred – i. e. 5. évezred
- Kőrézkor – Európában kb. i. e. 5. évezred – i. e. 3. évezred
- Bronzkor – Európában kb. i. e. 3. évezred – i. e. 1. évezred
- Vaskor – Európában az i. e. 1 évezred folyamán
- Római kor – a Kárpát-medencében 1. század – 5. század
- Népvándorláskor – 5. század – 9. század
Régészeti kultúrák
A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.
Régészettel foglalkozó intézmények Magyarországon
Régészeti intézet
Múzeumok
Tanszékek
- Régészettudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK, Budapest
- Régészeti Tanszék, Szegedi Tudományegyetem BTK, Szeged
- Régészeti Tanszék, Pécsi Tudományegyetem BTK, Pécs
- Régészeti Tanszék, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba
- Őstörténeti és Régészeti Tanszék, Miskolci Egyetem BTK, Miskolc
Magáncégek
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Múltra nyíló ablakok (Régészetről mindenkinek)
- Dr. Gábli Cecília: Az őstörténet kutatásának irányai és eredményei
- Leletek, feltárások
- Magyarországi régészek
- Régészet.lap.hu – linkgyűjtemény
- Légirégészet.com Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Régészeti ásatások légifotói
- Magyar régészet az ezredfordulón
- Magyar régészet – főleg magyarhoni régészeti aktualitások és hírek gyűjteménye Archiválva 2013. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Colin Renfrew–Paul Bahn: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat; szerk. Kalla Gábor, ford. Dezső Tamás, Vicze Magdolna, Benczik Vera; Osiris, Bp., 1999 (Osiris tankönyvek)
Jegyzetek
- ↑ PPKE BTK Történelem Szak – Keresztény Régészet Szakirány. Pázmány Péter Katolikus Egyetem honlapja. . (Hozzáférés: 2016. március 25.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.