A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A településen világörökségi helyszín található |
Pécs | |||
Balra fent a Dóm tér és a székesegyház, mellette fent a Széchenyi tér és a Nádor szálló, alatta a Barbakán, balra lent a Kossuth tér, mellette pedig Jakováli Hasszán dzsámija | |||
| |||
Becenév: A kultúra városa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | megyeszékhely megyei jogú város | ||
Polgármester | Péterffy Attila[1] | ||
Irányítószám | 7600–7636 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 141 031 fő (2023. jan. 1.)[7] | ||
Népsűrűség | 892,96 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 153 m | ||
Terület | 162,78 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Világörökségi adatok | |||
Típus | Kulturális helyszín | ||
Kritériumok | III, IV | ||
Felvétel éve | 2000 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 04′ 15″, k. h. 18° 13′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 15″, k. h. 18° 13′ 59″ | |||
Pécs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pécs (németül: Fünfkirchen, horvátul: Pečuh, szerbül: Печуј/Pečuj, a középkorban latinul: Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul: Sopianae) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után. A Dunántúlon pedig a legnagyobb település. Baranya vármegye és a Pécsi járás székhelye, a Dél-Dunántúl központja.
A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.[8]
A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.[9]) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.[10]
A 150 éves török hódoltság után – e korszakból olyan gazdag építészeti emlékeinek maradtak fent, mint a Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén –, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.[11]
Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A 2005-ben elfogadott és győztesnek hirdetett pályázat döntő részét a civilek írták, így a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt valóban Pécs programja volt. A program 4 kulturális beruházásra épült: Pécsi konferencia- és koncertközpont, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészítették közterek és parkok újjáélesztése, amelyek mind az Európai Unió társfinanszírozásában valósultak meg. A megtisztelő cím hatalmas fejlesztéseket indított el a városban. Új, modern szállodák,[12] bevásárlóközpont[13] és irodaházak épültek.[14][15]
Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a délszláv háború menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt.[16] A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az „Élhető Települések” (The LivCom Awards[17]) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában.[18]
Nevének eredete
Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: „mocsár”) minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. Ez a korábbi feltételezés akkor igazolódott,[19] amikor 1980 táján építkezések során a régészek feltárták Sopianae déli városrészének romjait.[20]
A magyar Pécs név először egy 1235-ből való oklevélben szerepel ebben formában: Pechuth (azaz „pécsi út”), majd 1290 körül önálló névként: Ponch villicus de Peech (Pécs olvasattal).[21] A Pécs név eredete bizonytalan. Többek érvelése szerint a Pécs szó etimológiailag azonos a Bécs, illetve a Bény szavakkal és körülbástyázott erődítményt jelent. A peć közszó, meg a belőle alakult helynév is a „kemence, kályha, magányos szikla” jelentést őrzi (lásd még: Pest nevének eredetét). Némelyek török vonatkozásokra gondolnak, ebben az esetben a beş szó merül fel, amely törökül ötöt jelent. Ha a beş szót vesszük alapul, akkor feltehetőleg már a honfoglalást megelőző időkben ott élt avar esetlegesen volgai bolgár népeken keresztül kerülhetett a magyarba, akik szintén türk nyelveket beszéltek. Más vélemények szerint egy „öt” jelentésű indoeurópai számnévre mehet vissza, de nyelvi hovatartozása közelebbről nem határozható meg. Van egy város Koszovóban, aminek szerb neve szintén Peć.
A város középkori latin neve Quinque Ecclesiae (azaz „öt templom”) volt. Ennek korábbi előzménye a Quinque Basilicae („öt bazilika”) változat volt, amely már egy 871-es frank dokumentumban szerepel. Az elnevezés a város öt ókeresztény kápolnájának romjaira utalt.
A német Fünfkirchen és a szlovák Päťkostolie (mindkettő jelentése „öt templom”) a latin mintát követi.
Horvátul a város hivatalos neve Pečuh. Több faluban más alakokban használták Pečuj (nagyhajmási), Pečuv (hercegszántói), Peču (kökényi), Petocrikva (szentpéterfai)[22] A város neve németül: Fünfkirchen, szerbül: Печуј/Pečuj.
Földrajza
Pécs Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Magyarország legdélebbi megyéje, Baranya vármegye központjában található, északról a Mecsek magasodik a város fölé, déli irányban a Baranyai-dombsághoz tartozó Pécsi-síkság terül el.[23] Jelentős ásványkincs lelőhely. Pécs szénbányászati múltja jelentős. A mecseki karsztvíz méltán híres a benne egyensúlyban lévő ásványanyag tartalma miatt.
Fekvése
Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található, a Dunától 45–50 km-re nyugatra. Viszonylag közel fekszik a városhoz Magyarország, Horvátország és Szerbia hármashatára. Budapesttől 200 km-re délre található, a legközelebbi nagyobb város a 66 km-re található Kaposvár, míg a legközelebbi másik megyeszékhely a 60 km-re fekvő Szekszárd. A legközelebbi nem Baranya vármegyében található település a Bács-Kiskun vármegye délnyugati részén található Dávod. Déli fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is jelentősen erdősült terület határán. A fülledt nyári napokon esténként a Mecsekről meginduló légáramlás hűti és tisztítja a város levegőjét.[24]
A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag 120-130 méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 400-600 méter magasságig. A Nyugati-Mecsekben található Jakab-hegy 593 m magas, közvetlen Pécs felett a Közép-Mecsekben a Tubes 612 m, a Misina 534 m.[25] A településrészek átlagosan 200–250 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire, vonatkozik ez Pécsbányára, Mecsekszabolcsra, Vasasra és Somogyra is. A szőlőterület egy viszonylag keskeny sávra húzódott vissza. Az erdősült részek általában 300 méterről indulnak. A Mecseket több völgy tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klímájú vízfelületek nélküli város légkörének javításában. A Mecsekről leérkező vizeket az ÉK-DNY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti a Fekete-vízbe, az pedig a Drávába torkollik.
Éghajlata
Pécs a 46. földrajzi szélességi és a18. hosszúság fokon helyezkedik el, a tengerszint feletti átlagosan 201 méteres magasságban.[26] A várost három éghajlati hatás éri: kontinentális, mediterrán, és óceáni. Nyugat felől az óceáni, északkelet felől a száraz kontinentális, és dél felől a mediterrán éghajlat fejti ki hatását, ennek köszönhetően Pécs három éghajlattípus ütközőzónájában található.[27] Az átlagos évi középhőmérséklet 8,9 celsius fok, az átlagos évi csapadékmennyiség 624mm, az éves napsütéses órák száma 2081.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,7 | 5,5 | 10,9 | 16,0 | 21,3 | 24,3 | 26,7 | 26,6 | 21,8 | 15,8 | 8,3 | 3,9 | 15,4 |
Átlaghőmérséklet (°C) | −0,3 | 1,7 | 6,1 | 10,7 | 15,8 | 18,8 | 20,7 | 16,5 | 11,1 | 4,8 | 1,1 | 8,9 | |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −2,9 | −1,5 | 1,9 | 6,0 | 11,0 | 13,7 | 15,0 | 15,2 | 11,7 | 6,9 | 1,9 | −1,3 | 6,5 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 34 | 29 | 32 | 51 | 62 | 84 | 62 | 61 | 55 | 49 | 58 | 47 | 624 |
Havi napsütéses órák száma | 68 | 105 | 151 | 183 | 245 | 259 | 289 | 269 | 203 | 159 | 85 | 65 | 2081 |
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) |
Története
-
A Cella Septichora (hétkaréjos sírkápolna) Sopianae egykori ókeresztény temetőjében
-
A Pécsi középkori egyetem feltételezett épülete
-
A székesegyház altemploma
-
A Pécsi ókeresztény sírkamrák egyik kamrája
-
Az Ókeresztény Mauzóleum épülete a Szent István téren
A Mecsek barlangjaiban már 60-80 ezer évvel ezelőtt is éltek emberek, a Makár-hegy körülbelül hatezer éves neolitikus településnek adott otthont, a Jakab-hegyen pedig kelta sáncrendszer állt.[28] A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a Kr. u. első század második felében, amikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Városi rangot Hadrianus császár uralkodása idején (117–138) kapott, majd a 3. században Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett Valeria tartomány fővárosa. A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatóak.[29]
A 4. század első felében terjedt el a kereszténység. Az első keresztény temetők a városban ebben a korban keletkeztek, azon a helyen, ahol ma a székesegyház áll.[30] A század végére a barbár betörések és a hunok hódításai következtében a rómaiak hatalma gyengült a térségben.[31] Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek, a várost már avarok és szlávok lakták. Nagy Károly rövid időre a Frank Birodalomhoz csatolta a területet. Egyházi szempontból a salzburgi püspökséghez tartozott.
A kora középkorban egy salzburgi dokumentum említi először a várost Quinque Basilicae („öt székesegyház”) néven, 871-ben.[32] A honfoglalás után nem Pécs, hanem a közeli Baranyavár lett az újonnan megalapított Baranya vármegye központja, Pécs azonban fontos egyházi központ, püspöki székhely maradt. Latin nyelvű dokumentumok Quinque Ecclesiae („öt templom”) néven említik. I. István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget,[31] amelynek Orseolo Péter magyar király építtetett székesegyházat. 1065-ben a székesegyház leégett és csak ezután épült a ma is létező székesegyház.[30]
A várost 1235-ben említik először Pécs néven; egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név. A városban több szerzetesrend is megtelepedett, elsőként a bencések 1076-ban. 1181-ben már kórház állt a városban. Az első dominikánus kolostor 1238-ban épült Pécsett. Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, alkancellárja, Vilmos pécsi püspök tanácsára. Ez volt Magyarország első egyeteme.[33] Szívesen tartózkodott a városban Mátyás király, s fia, Corvin János herceg is. 1459-ben Janus Pannonius humanista költő lett Pécs püspöke; ő tovább erősítette a város kulturális jellegét. 1476-ban itt ülésezett az országgyűlés, majd 1485-ben II. Ulászló magyar király és a török porta 3 évi fegyverszünetet kötött a városban. A mohácsi csata után (1526) Nagy Szulejmán seregei kifosztották Pécset, lemészárolták a lakosságot, és felégették a várost. 1543 júniusában Pécs önként megnyitotta a kapuit az oszmán sereg előtt. Az oszmánok megerősítették és igazi keleti várossá formálták Pécset. A templomokat mecsetté alakították, török fürdők, türbék épültek, Korán-iskolákat alapítottak (medresze) és a Tettyén szufi kolostort is építettek (tekke). Pecsuj (Pécs) jelentős balkáni kereskedővárossá alakult, aminek szépségét a híres török utazó, Evlija Cselebi Isztambulhoz hasonlítja.[29]
1664-ben Zrínyi Miklós csapatai a Mecsekről mozsárágyúkkal lőtték szét a várost, majd kifosztották és felégették; a pécsi várat viszont nem sikerült bevenniük. Ekkor azonban elpusztult a középkori Pécs (lásd bővebben: Pécs ostroma 1664-ben). Buda felszabadítása után (1686) a keresztény felszabadító sereg szintén hatalmas rombolás árán tudta visszaszerezni a várat október 22-én. A városban uralkodó haditörvényszék Karl von Thüngen parancsnok irányítása alatt először el akarta pusztítani Pécset, de később úgy döntöttek, hogy megtartják a még mindig török kézen lévő Szigetvár ellensúlyozása végett. A 2011-es kutatások szerint a török korban Pécs lakosságának 2/5-e volt magyar és a lakosság több mint fele volt délszláv. A város vezetői muzulmán délszlávok voltak.[34]
1688-ban a dél-német tartományokból telepesek érkeztek a városba az elmenekült és legyilkolt lakosság pótlására. Az elkövetkezendő időkben Pécs népességének körülbelül egynegyede volt magyar, a többiek németek, illetve délszlávok voltak. A fallal körülvett belvárosba jellemzően német lakosság költözött, a délszlávok a falon kívüli külvárosokban telepedtek le, míg a magyar kisebbség nagyrészt a város környéki szőlőhegyeken lakott. Pécs nem támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, ezért II. Rákóczi Ferenc seregei 1704-ben kifosztották a várost. A 18. században fejlődésnek indult az ipar, céhek alakultak és fellendült a kereskedelem.[35]
A város szeretett volna megszabadulni hűbérurától, a pécsi püspöktől és szabad királyi várossá válni. Klimó György püspök ebbe bele is egyezett volna, azonban Róma megtiltotta neki. Végül Mária Terézia idején 1780-ban, miután a püspök meghalt, a várost szabad királyi város rangra emelte, még mielőtt az új püspököt kinevezték volna. A 19. század eleje a polgárság meggazdagodásának korszaka volt. 1839-ben felépült a város első kőszínháza és a manufaktúrák némelyike országszerte ismert volt. A legfontosabb vállalkozók a Hamerli-, a Höfler-, az Erreth-, az Angster-,[36] és a Zsolnay családok voltak. A várost I. Ferenc József két alkalommal is meglátogatta.[37] Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pécset rövid ideig horvát sereg tartotta megszállva, majd 1849 januárjában Habsburg-csapatok élén Jellasics császári vezér vonult be a városba. A kiegyezés (1867) és az alkotmány helyreállítása után Pécs gyorsan fejlődött, mint az ország legtöbb városa. 1868-tól vasút kötötte össze Barccsal, 1882-tól Budapesttel is.[38]
Az első világháború végén Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, akik megszállva tartották a várost 1921-ig; ez idő alatt a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A szerb megszállás és rablás visszavetette a pécsi ipar és kereskedelem fejlődését. A második világháború alatt Pécs csak kisebb károkat szenvedett, annak ellenére, hogy 20-25 kilométerre délre, Villány környékén nagy tankcsata zajlott. Ez annak köszönhető, hogy a város nyugalmazott katonai parancsnoka, Péchy Kálmán, rábeszélte az akkori német vezetést a város katonai kiürítésére. Így a várost csupán egy kisebb bombatámadás érte a vasútállomás környékén. Az 1940-es évek vége felé az addigi magántulajdonosokat megfosztották vagyonuktól, az ipari üzemek pedig állami tulajdonba kerültek.
A háború után addig soha nem látott mértéket öltött Pécs fejlődése. A város Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Óriásit fejlődött a bányaipar – feketeszén, majd uránérc. A város lakossága emiatt jelentősen megnőtt. Az 1980-as években már 180 000 lakója volt. Sikeres volt az építőipar. Tevékenysége révén két új városrész született meg (Kertváros és Uránváros), valamint kiépült a távfűtés rendszere is. Fejlődött a Mecseki Parkerdő, ahol társadalmi munkában felépült a vidámpark, az állatkert, és a mostani Mecseki kisvasút elődje az Úttörővasút. Számos új kirándulóhely, üdülőfalu épült ki a város környékén. A Misinatetőn a korábbi televíziós torony és kilátó helyére új tornyot építettek, ami azóta Pécs egyik jelképévé vált.
A Magyar Néphadsereg átalakítása Pécs városát is érintette. A kertvárosi Bajcsy-Zsilinszky Endre Laktanyában állomásozó 22. Gépesített Lövészezred felszámolásra került 1987-ben, majd 4 évvel később maga a laktanya is bezárt.[39]
A rendszerváltás utáni idők Pécset érzékenyen érintették, az ipari üzemeket a gazdaságtalanságra hivatkozva szinte kivétel nélkül bezárták, az új ipartelepítések jelentéktelen szinten maradtak a korábbiakhoz képest, a munkanélküliség hatalmasra nőtt. Az 1990-es években a délszláv háború közelsége a turizmust is jelentősen visszavetette. Az utolsó időkben már csak jelentéktelen szinten működő szénbányászat 2004 májusában szűnt meg. A 2000-es években megváltozott a város gazdasági szerkezete – egyre inkább a tudás-, az egészségügyi és a kulturális ipar lépett előtérbe. Magyarországon Pécs viselte 2010-ben Európa kulturális fővárosa (EKF) címet, amelynek keretében nagy beruházások történtek a városban, amelyek közül a legkiemelkedőbbek a Kodály Központ, a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, a Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed voltak.[40] A Pécsi ókeresztény sírkamrákat az UNESCO a világörökség részeként jegyezte be és elkészült az M6-os és az M60-as autópálya, amelyek Pécset Budapesttel kötik össze.[41]
Címere
Az 1780. évben Mária Terézia által adományozott, szabad királyi városi státuszt biztosító szabadalomlevél közepén lévő címer, két változatban – címerpajzs és a nagycímer – használható.[43][44]
A címerpajzs: „…a pajzs kék színű, melynek zöld alsó részéből három hegycsúcs emelkedik ki. Ezek egymástól elkülönülnek. A középső, mely a város felé fekszik, a Mecseknek nevezett hegyet ábrázolja és egyszerű arany koronával van ékesítve. Ennek tövénél a nevére való utalással látható ugyanaz a szabad és királyi város, melyet fal vesz körül, négy sarkánál ugyanannyi tárt kapu, csúcsos tornyocskákkal, piros tetőzettel. Feltűnő az ötödik, a középen lévő székesegyház tornyának arannyal és szabályos rendben elhelyezett ablakainak rajzával díszített építménye. Jobb oldalról az Aranyhegy nevezetű, bal oldalról a másik hegy, a Tettye látszik, melynek tövéből ugyanazon nevű folyócska csörgedezik, zöld réten át.
A bal oldali csúcsos tornyocska vidékéről aranyozott szalag vezet, mely hidat jelez. A felső részen egyik oldalról arany színű hatágú csillag, a másik oldalon ezüst színű felkelő hold tündököl. A pajzs homlokrészén felül van elhelyezve, nemesebb színnel festve, a mi különleges kegyelmünkből a legfenségesebb császárnak, a mi legdrágább fiunknak és a mi saját kezdőbetűink I(osephus) II. M(aria) T(heresia) olvashatók.”[45]
A nagycímer a címerpajzson kívül az alábbiakat is tartalmazza: „Az egész pajzsot egyszerű arany korona fedi, kétoldalt oszlopok szerepét betöltő alakok állnak egymással szemben. Két nőalak tartja a pajzsot. Innét (jobbról) a hűség, arany mellvértben, kék tógában, hátul lebegő, skarlátszerű uszályban öltözötten. Lábainál homályos foltokkal tarkázott fehér kutya hever, melynek nyakát piros örv veszi körül. Amonnét (balról) az ipar, hosszú fehér ruhába öltözötten, mely felett a másik, a rövidebb mínium színű. Zöldes uszály a bal vállán átvetve. Baljában ásót tart, lábainál aranyozott méhkas helyezkedik el, felül négy méhecske röpköd. További négy méhecske a méhkas előtt látható. Két oldalról egymással szemben az alakok a pajzsot tartják.”[43] A teljes hivatalos városcímernek karimája is van, amelyen a következő felirat olvasható: „S.IGILLUM LIBERAE REGIAEQUE CIVITATIS QUINQUE ECCLESIENSIS”.
A címert 1780 és 1950 között, valamint 1989 óta használják, 1974 és 1989 között – a szocialista gyakorlatnak megfelelően – antiheraldikus címert használtak.
Politikai élete
Országgyűlési képviselői
A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a város három választókerülethez tartozott.[46]
Név | Párt | Terminus | Választókerület | |
---|---|---|---|---|
dr. Andrásfalvy Bertalan | MDF | 1990–1994 | Régi Baranya megyei 1. sz. választókerület[47] | |
Lusztig Péter | MSZP | 1994–1998 | ||
dr. Mikes Éva | Fidesz | 1998–2002 | ||
dr. Kékes Ferenc | MSZP | 2002–2006 | ||
Bókay Endre | MSZP | 2006–2010 | ||
dr. Hoppál Péter | Fidesz | 2010–2014 | ||
Pap András | MDF | 1990–1994 | Régi Baranya megyei 2. sz. választókerület[48] | |
dr. Szili Katalin | MSZP | 1994–2010 | ||
Nagy Csaba | Fidesz | 2010–2014 | ||
Bretter Zoltán | SZDSZ | 1990–1994 | Régi Baranya megyei 3. sz. választókerület[49] | |
dr. Toller László | MSZP | 1994–2009 | ||
Kővári János | Fidesz | 2010–2014 |
Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében Pécs két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Baranya vármegyei 1. sz. és a Baranya vármegyei 2. sz.-hoz
Név | Párt | Terminus | Választókerület | |
---|---|---|---|---|
Csizi Péter | Fidesz | 2014–2018 | Baranya vármegyei (2022-ig: megyei) 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület | |
dr. Mellár Tamás | Párbeszéd | 2018– | ||
dr. Hoppál Péter | Fidesz | 2014– | Baranya vármegyei (2022-ig: megyei) 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület |
További pécsi kötődésű országgyűlési képviselők a 2018–2022-es parlamenti ciklusban:
- Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) – az LMP országos listáján szerzett mandátumot.
- Dr. Tóth Bertalan (MSZP) – az MSZP országos listáján szerzett mandátumot.
- Dr. Szakács László (MSZP, 2021-ig) az MSZP országos listáján szerzett mandátumot (a 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztáson a Baranya megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületben nyert).
Polgármesterei (1990 óta)
- 1990–1994: Krippl Zoltán[50] (SZDSZ)
- 1994–1998: Dr. Páva Zsolt (SZDSZ-MDF-Fidesz-FKgP)[51]
- 1998–2002: Dr. Toller László (MSZP)[52]
- 2002–2006: Dr. Toller László (MSZP)[53]
- 2006–2009: Tasnádi Péter (MSZP)[54]
- 2009–2010: Dr. Páva Zsolt (Fidesz-KDNP)[55]
- 2010–2014: Dr. Páva Zsolt (Fidesz)[56]
- 2014–2019: Dr. Páva Zsolt (Fidesz-KDNP)[57]
- 2019-től: Péterffy Attila (Mindenki Pécsért Egyesület;[58] később, 2021 júniusától Pécs Jövőjéért Frakciószövetség)[59]
Pécsett 2009. május 10-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az előző polgármester 2009. január 27-én elhunyt.[60]
Önkormányzat
A 2019-es önkormányzati választás után
- Polgármester: Péterffy Attila
- Alpolgármesterek: Ruzsa Csaba, Nyőgéri Lajos, Zag Gábor
- Jegyző: Dr. Lovász István
Nemzetiségi önkormányzatok
Pécsett a 2006-os választáson a Magyarországon elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbség közül kilenc választott saját kisebbségi önkormányzatot.[61] (Az alábbi táblázat utoljára 2009-ben frissült, így elavult lehet!)
Pécsi kisebbségi önkormányzatok és elnökeik | |
---|---|
Pécsi Bolgár Kisebbségi Önkormányzat | Bonev Jordan |
Pécsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat | dr. Kosztics István |
Pécsi Görög Kisebbségi Önkormányzat | Georgiou Grigorisz |
Pécsi Horvát Kisebbségi Önkormányzat | dr. Gyurok János |
Pécsi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat | Zemplényi Mária Jolanta |
Pécsi Német Kisebbségi Önkormányzat | Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pécs