A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elő. 2022 óta Magyarországon 25 megyei jogú város van: minden vármegyeszékhely Budapesten kívül, és hét további város. Budapest a megalakulása óta (1873) a fővárost megillető különleges jogi helyzetben van, így nem tartozik a megyei jogú városok közé.
Történet
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján megyei jogú várossá nyilvánítását kérhette minden olyan város, amelynek lakossága meghaladta az 50 ezer főt. Valamennyi érintett város (szám szerint húsz) élt is ezzel a lehetőséggel és meg is kapták a címet. 1994-ben a törvény módosítása folytán lélekszámától függetlenül automatikusan megyei jogú város lett minden megyeszékhely, ezzel a címet Salgótarján és Szekszárd is megszerezte, végül 2006-ban kérte és kapta meg azt a Budapesti agglomerációban található Érd, melynek gyorsan növekvő népessége már a 90-es évek végén átlépte az 50 ezer főt. A törvény nem rendelkezett arról, hogy a megyei jogú városi címet el lehetne veszíteni, így Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa bár nem megyeszékhelyek és népességük már nem éri el az 50 ezer főt, továbbra is viselhetik ezt a címet. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény[1] alapján megyei jogú városok a megyeszékhelyek és a 2012. január 1-jéig megyei jogú várossá nyilvánított városok. A törvény szerint új város csak akkor nyerhette volna el a címet, ha megyeszékhellyé válik. 2022 februárjában ennek a törvénynek a módosítására tettek javaslatot úgy, hogy a törvény egy külön mellékletében felsorolt városokkal bővülhet a megyei jogú városok köre, és egyben Baját és Esztergomot sorolja fel abban, amit márciusban az Országgyűlés megszavazott.[2]
A megyei jogú városokhoz hasonlítható helyzetben 1950 előtt a törvényhatósági jogú városok voltak. 1954–1971 között a négy legnagyobb vidéki város (Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged) volt megyei jogú város, 1971–1990 között pedig az öt legnagyobb vidéki város (az előbbieken kívül Győr) a megyei város címet viselte, melyet 1989-ben Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár is megkapott. A rendszerváltozáskor, pontosabban a tanácsrendszer megszűnésével, azaz az 1990-es önkormányzati választások napján a nyolc város megyei város jogállása megszűnt, ám az új rendszerben mindegyik (további tizenkét várossal együtt) megyei jogú város címet kapott.
A megyei jogú város mint jogintézmény jellemzői
A megyei jogú város azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. Képviselő-testülete a közgyűlés.
A megyei jogú városoknak a következő feladatok teljesítésével kell számolniuk:[1]
- középfokú oktatás (helyenként több országos beiskolázású oktatási intézmény fenntartása is) működtetése és fejlesztése,
- nemzetiségi nyelvű középiskolai oktatás,
- diákotthoni ellátás,
- felnőttek alap- és középfokú oktatása,
- művészeti oktatás,
- könyvtári és a levéltári szolgáltatás,
- esetenként a színház, a szabadtéri játékok, szimfonikus zenekar fenntartása,
- közművelődési intézmény, ifjúsági- és gyermekház működtetése,
- sportlétesítmények fenntartása, a testedzési igények kielégítése, a testnevelés, a diáksport, a szabadidő-, a verseny-, és az élsport, a természetjárás, a turizmus feltételeinek biztosítása,
- távhőszolgáltatás, a kéményseprői szolgáltatások, a közfürdők működtetése,
- kórház-rendelőintézet működtetése, drogcentrum szervezése,
- nevelőotthonok, csecsemőotthonok, speciális szociális otthonok szervezése.
A megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására.
Lista
A közigazgatási beosztás 2023-as elnevezésekkel, a népesség, a terület (km²) és a népsűrűség (fő/km²) 2022 elejére vonatkozó adat Magyarország 2022. évi közigazgatási helynévkönyve alapján.
Jegyzetek
- ↑ a b 2011. évi CLXXXIX. tv., Mötv. (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, lásd a források szakaszban)
- ↑ Törvényjavaslat: Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról (PDF, Parlament.hu)
Források
- A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Nemzeti jogszabálytár)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2019. január 1. Központi Statisztikai Hivatal
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Megyei jogú város (egyértelműsítő lap)
Város
Magyarország
Megye (közigazgatási egység)
Vármegyeszékhely
Budapest
Főváros
Helyi önkormányzatok Magyarországon
Salgótarján
Szekszárd
Budapesti agglomeráció
Érd
Dunaújváros
Hódmezővásárhely
Nagykanizsa
Baja
Esztergom
Törvényhatósági jogú város
Debrecen
Miskolc
Pécs
Szeged
Győr
Megyei város (tanácsrendszer)
Kecskemét
Nyíregyháza
Székesfehérvár
Rendszerváltás Magyarországon
Tanácsrendszer (Magyarország)
Magyarország vármegyéi
Magyarország járásainak listája
Vármegyeszékhely
Baja
Bács-Kiskun vármegye
Bajai járás
Nyirati Klára
Békéscsaba
Békés vármegye
Békéscsabai járás
Szarvas Péter
Debrecen
Hajdú-Bihar vármegye
Debreceni járás
Papp László (politikus)
Dunaújváros
Fejér vármegye
Dunaújvárosi járás
Pintér Tamás (politikus)
Eger
Heves vármegye
Egri járás
Mirkóczki Ádám
Esztergom
Komárom-Esztergom vármegye
Esztergomi járás
Hernádi Ádám
Érd
Pest vármegye
Érdi járás
Csőzik László
Győr
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győri járás
Dézsi Csaba András
Hódmezővásárhely
Csongrád-Csanád vármegye
Hódmezővásárhelyi járás
Márki-Zay Péter
Kaposvár
Somogy vármegye
Kaposvári járás
Szita Károly
Kecskemét
Bács-Kiskun vármegye
Kecskeméti járás
Szemereyné Pataki Klaudia
Miskolc
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Miskolci járás
Veres Pál (polgármester)
Nagykanizsa
Zala vármegye
Nagykanizsai járás
Nyíregyháza
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Nyíregyházi járás
Kovács Ferenc (politikus, 1960)
Pécs
Baranya vármegye
Pécsi járás
Péterffy Attila
Salgótarján
Nógrád vármegye
Salgótarjáni járás
Sopron
Győr-Moson-Sopron vármegye
Soproni járás
Szeged
Csongrád-Csanád vármegye
Szegedi járás
Botka László
Székesfehérvár
Fejér vármegye
Székesfehérvári járás
Cser-Palkovics András
Szekszárd
Tolna vármegye
Szekszárdi járás
Szolnok
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Szolnoki járás
Szalay Ferenc (politikus)
Szombathely
Vas vármegye
Szombathelyi járás
Nemény András
Tatabánya
Komárom-Esztergom vármegye
Tatabányai járás
Veszprém
Veszprém vármegye
Veszprémi járás
Porga Gyula
Zalaegerszeg
Zala vármegye
Zalaegerszegi járás
Balaicz Zoltán
Portable Document Format
Magyarország vármegyéi
Főváros
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.