A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Nyíregyháza | |||
Fentről lefelé, balról jobbra: A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház, a megyeháza, a társszékesegyház szentélye, polgári ház a Kossuth téren és a Takarékpalota | |||
| |||
Becenév: A Nyírség fővárosa, Nyíregy | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Nyíregyházi | ||
Jogállás | megyei jogú város megyeszékhely járásszékhely | ||
Polgármester | Dr. Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4400 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 115 711 fő (2023. jan. 1.)[6] | ||
Népsűrűség | 424 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 116 m | ||
Terület | 274,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 57′, k. h. 21° 43′Koordináták: é. sz. 47° 57′, k. h. 21° 43′ | |||
Nyíregyháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíregyháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyíregyháza (németül: Birkenkirchen, szlovákul: Níreďháza, románul: Mestecănești) megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése. 1990 óta megyei jogú város (előtte 1989-től megyei város). Dinamikusan fejlődő város, a térség gazdasági és kulturális motorja, vonzó turisztikai célpont. Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs vármegyéhez tartozott és annak volt a székhelye. Ütemes fejlődésen a 18. században esett át, amely azóta is tart.
A Nyírség vidékének mezőgazdasági és ipari központja, amely gyümölcstermesztéséről, különösen a jonatán almáról ismert. Az M3-as autópálya megépülésével, valamint a földgázkészletek feltárásával és kitermelésének lehetőségével összefüggésben e régió üzleti vonzereje jelentősen megnőtt. A város turisztikai szempontból is vonzó, különösen Sóstógyógyfürdő rekreációs része mely termálfürdőkkel, modern aquaparkkal és Magyarország második legnagyobb állatkertjével rendelkezik. A több mint 500, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.
A települést legelőszőr, 1209-ben említik meg, viszont több száz év múlva vált igen jelentős településsé, amikor is gróf Károlyi Ferenc földbirtokos 1753-ban igen kedvező kiváltságokat ígért az ide települőknek. Így nem is volt kérdéses a népességszám gyorsszerű megugrása.
Nyíregyháza 1786-ban megkaphatta mezővárosi kiváltságát, évente három-négy országos szintű vásárt is megtartott. A város annyira jómódú lett, hogy 1803-ban, majd 1824-ben örökváltsági szerződéssel kiválthatta magát a földesúri terhek alól. 1837-ben mindezt a fejlődést tovább növelte az a különleges királyi kiváltság, mellyel privilegizált mezővárossá vált. Ekkoriban épültek meg a fontos épületek, a városháza, a kórház, az iskolák és a Sóstón a fürdő és a vendéglő.
A 19. század második felében az első vasút is megépült a városba. Egy színház megépítésével pedig hozzáadtak a város kultúrájához. 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett, 1911-ben pedig kiépült a város villamoshálózata.
A város 1924-ben ünnepelte az örökváltság 100. évfordulóját, mely a város életében addigi legnagyobb jelentőségű esemény volt.
A második világháború alatt sok emberi áldozatot követelt és mély sebeket ejtett a település épületeiben.
Az Észak-Alföld második legjelentősebb településének számít. 40 km-re fekszik Szlovákiától, 60 km-re Ukrajnától, 50 km-re pedig Romániától. A régió központjától, Debrecentől 50 km-re fekszik északra.
Fekvése
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye). Az Észak-Alföld második legjelentősebb városa (Debrecen után). A Nyírség központjában fekszik mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat.[7]
A 4-es, 41-es, 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet jóformán elkerülhetetlen.
Története
Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.
A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt, akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.
Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.
A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett.
A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.
A két világháború között a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az Örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.
A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidó vallású lakost deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után több száz családot telepítettek át a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében.
1952-ben Nyírpazonytól Sóstóhegyet, 1954-ben pedig Orostól Borbányát átcsatolják Nyíregyházához, majd 1978. december 31-től maga Oros is Nyíregyháza részévé vált.
Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak-Alföldi régió második legfontosabb városa.
Ma a 120 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínáló közművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, Múzeumfaluval, Állatparkkal, festői szépségű Sóstóval, magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet.
Címere
Nyíregyháza címere:
|
Közélete
Polgármesterei
Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
---|---|---|---|
Mádi Zoltán | Fidesz[8] | 1990–1994 | Az 1990-es választási eredmények:[9] |
Csabai Lászlóné | MSZP | 1994–2010 | Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 23 643 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 7449 szavazatot szerzett meg, amivel 31,51 %-os eredményt ért el.[10] |
Az 1998-as választási eredmények:[11] | |||
A 2002-es választási eredmények:[12] | |||
A 2006-os választási eredmények:[13] | |||
Dr. Kovács Ferenc | Fidesz-KDNP | 2010 óta | A 2010-es választási eredmények:[14] |
A 2014. október 12-én megtartott választáson a 35 613 érvényesen leadott szavazatból, nyolc jelölt közül 16 864 szavazatot szerzett meg, amivel 47,35 %-os eredményt ért el.[15] | |||
A 2019. október 13-án megtartott választáson a 38 518 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 20 351 szavazatot szerzett meg, amivel 52,84 %-os eredményt ért el.[1] |
Népesség
Lakosságszám[16][17] | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
1870 | 21 038 | — |
1880 | 22 625 | 0,73% |
1890 | 26 607 | 1,62% |
1900 | 33 204 | 2,21% |
1910 | 39 273 | 1,68% |
1920 | 44 850 | 1,33% |
1930 | 53 527 | 1,77% |
1941 | 61 493 | 1,26% |
1949 | 56 334 | −1,10% |
1960 | 65 607 | 1,39% |
1970 | 81 949 | 2,22% |
1980 | 108 235 | 2,78% |
1990 | 114 152 | 0,53% |
2001 | 118 795 | 0,36% |
2011 | 119 746 | 0,08% |
2022 | 116 282 | −0,27% |
Nyíregyháza lakónépessége 2022. október 1-jén 116 282 fő volt, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye össznépességének 22%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 3464 fővel csökkent a város lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 424 ember volt. Nyíregyháza népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 14%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 20% volt. 2022-ben a férfiaknál 71, a nőknél 77,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 35 446 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 29 033 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 86%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 6,1%-a, mintegy 7040 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, ukrán és német nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A trianoni határváltozások miatt Nyíregyháza sokáig a megye egyetlen városa volt, mivel a megyehatár közelében levő központok a határon kívülre rekedtek (Ungvár, Beregszász, Szatmárnémeti, Nagykároly). Mindezek miatt a város hosszú évtizedeken át magához vonzotta a népesség költözésre kész rétegét. A beköltözések mind a mai napig fontos szerepet játszanak a népesség alakulásában. Nyíregyháza népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult, a népességszám megduplázódott a szocializmus évei alatt. A kilencvenes évektől azonban új jelenség tanúi vagyunk, mivel Nyíregyházát is elérte a szuburbanizáció, azaz sokan költöznek ki a környező településekre, az agglomerációt adó falvakba (Nyírpazony, Nyírtura, Napkor, Kótaj, Kemecse, Nyírtelek). Ezzel egyidejűleg a megye távolabbi területeiről (főként az értelmiségiek körében) továbbra is erősnek mondható beköltözéseket regisztrálnak. A város lakossága a 100 000 főt 1978-ban lépte át. A város történetében csak a II. Világháború idején akadt meg a fejlődés. A legtöbben 2011-ben éltek a városban, 119 746-an. 2011-es népszámlálás alapján, soha nem éltek még ennyien Nyíregyházán, mint 2011-ben. Nyíregyháza gyermekvállalási adata rendkívül produktív, hiszen azon megyeszékhelyek közé tartozik ahol továbbra is magas a születések száma. Kecskemét után Nyíregyháza gyermekszületési számai a legjobbak. Napjainkban említésre méltó népességnövekedési tényező, az ukrajnai emigránsok városba való letelepedésük, ez a jelenség nem csak Nyíregyházára jellemző, hanem szinte az egész vármegyére.[18]
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló nyíregyháziak túlnyomó többsége reformátusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban még a római katolikusok.
Iskolai végzettség
Iskolai végzettség[19] | ||||
---|---|---|---|---|
fő | ||||
Általános iskolát nem végezte el | 10 271 | |||
Általános iskola | 16 931 | |||
Szakmunkás | 17 086 | |||
Érettségi | 35 446 | |||
Diploma | 29 033 | |||
A 2022. évi népszámlálás szerint. |
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Nyíregyházán a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 30 319 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 28 478 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 18 258 fővel, a szakmunkás végzettségűek 18 724 fővel, végül a diplomások 14 832 fővel.[20]
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, Nyíregyházán a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 33 464 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomás végzettséggel rendelkezők voltak 23 667 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 22 649 fővel, a szakmunkások 19 605 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 12 177 fővel.[21]
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, Nyíregyházán a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 35 446 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomai végzettséggel rendelkezők voltak 29 033 fővel, utánuk következett a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 17 086 fővel, az általános iskolai végzettségűek 16 931 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 10 271 fővel.[22]
Etnikai összetétel
Jelentős nemzetiségi csoportok[23] | |
---|---|
Nemzetiség | Népesség (2022) |
Cigány | 1122 |
Ukrán | 757 |
Német | 494 |
Román | 200 |
Ruszin | 155 |
A 2001-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 118 795 fő volt, ebből a válaszadók 114 539 fő volt, 114 314 fő magyarnak, míg 1133 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 252 fő német, 208 fő ukrán és 134 fő szlovák etnikumúnak vallotta magát.[24]
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyíregyháza
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.