A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Szeged | |||
Fentről, balról jobbra: a Dóm, a Nemzeti Színház, a Szegedi Tudományegyetem, a Móra Ferenc Múzeum és a Városháza | |||
| |||
Becenév: A napfény városa, a magyar feltámadás városa[1] | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
Járás | Szegedi | ||
Jogállás |
megyeszékhely megyei jogú város | ||
Polgármester |
Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület)[2] | ||
Irányítószám | 6700–6791 | ||
Körzethívószám | (+36) 62 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 159 074 fő (2021. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 578,72 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 75 m | ||
Terület | 281 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 10′Koordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 10′ | |||
Szeged weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
A terület az újkőkor óta lakott, az első régészeti leletek a neolitikumba nyúlnak vissza, i. e. 6. évezred körülre. Szegedet a rómaiak alapították Partiscum néven, a ma is Szegeden áthaladó vízi és szárazföldi utakon pedig sót, aranyat és fát is szállítottak. Az ásatások arra utalnak, hogy a hun királynak, Attilának volt itt bázisa, a Honfoglalást követően pedig a 10. században a magyarok telepedtek itt le. Az első írásos adat a városról 1183-ból származik, amelyben Szegedet (Ciggedint) a magyar sószállítás központjaként említik. Miután 1241-ben a város leégett az első mongol invázió során, a várost újjáépítették és várral erősítették meg. Szeged a 13. században kereskedelmi központtá nőtte ki magát, elsősorban sótermelése miatt. 1247-ben IV. Béla király a magáénak vallotta a várost, Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ben pedig szabad királyi városi rangot kapott.
1526-ban a törökök kifosztották és felgyújtották a várost. A 143 évig tartó török uralom 1686-ban ért véget, amikor az osztrák császári seregek visszafoglalták a várost és a várat. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza szabad királyi város rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz.
Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A hozzávetőleg 6000 házból csak 300 élte túl az árvizet. A várost nemzetközi segítséggel újjáépítették, gyakorlatilag mindent átterveztek. Ez magyarázza a város gyűrűkkel és sugárútakkal ellátott utcaszerkezetét. A körgyűrűk ma azon városok nevét viselik, amelyek segítettek az újjáépítésben. Szeged egységes, eklektikus városképével, belvárosi palotáival, tágas parkjaival és tereivel egy modern európai város karakterét hordozza magában. Az árvíz után a szegediek fogadalmat tettek: ha városuk újjáépül, nagy templomot építenek. 1880-ban, egy évvel a pusztító árvíz után döntöttek az építkezésről. Az alapkővet 1914-ben rakták le, a szegedi dóm pedig 1930-ban készült el. Ez Magyarország negyedik legnagyobb temploma és az egyetlen székesegyház, amelyet a 20. században építettek Magyarországon.
Az első világháború befejezése után Szegedet és környékét az 1918. november 8-i belgrádi egyezmény értelmében 1919 tavaszától mintegy 28.000 francia katona szállta meg. A megszállás 1929-ig tartott. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt.
A második világháború után, amelyben főleg a hidak pusztultak el, a város újra fejlődésnek indult. Az 1960-as években számos új lakás épült, és az élelmiszeripar (szalámigyártás, paprikafeldolgozás, befőzés) vált Szeged legfontosabb iparágává. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja.
Szeged ma a gazdaság, a kultúra és a tudomány egyik magyarországi központja. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente. Szeged a nyári szabadtéri játékok, nemzetközi vásárok, kiállítások és sportesemények mellett a gasztronómia szerelmesei körében is jól ismert.
Fekvése
Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön, a Tisza és a Maros folyók találkozásánál. Távolsága Budapesttől 169 km az M5–M43 jelű autópályán. Szegedtől észak felé található a Fehér-tó. Az ország legmélyebben fekvő városa. Sokáig úgy tudták, hogy Szegedtől délre, Tiszaszigeten,[4] a szerb határ közelében található az ország legmélyebben fekvő pontja, 75,8 méter tengerszint feletti magasságon.[5] Újabb GPS mérések szerint az ország legmélyebben fekvő pontja a Tisza jobb partján, a várostól délnyugatra, de még a közigazgatási határon belül, Gyálarét és Röszke települések között található, 75,8 méteres magasságon,[6] és a Tiszaszigeti emlékpont magassága valójában 76,7 méter.[7]
A város a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült. Az itt élő lakosság fokozatosan feltöltötte a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat, így a városterület 18–19. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva tulajdonképpen három sziget: Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros.
Éghajlata
A Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat Szeged környékét is uralja, viszont erre a térségre jobban jellemzőek az időjárási szélsőségek. Az éves átlagos hőmérséklet 11,2 °C, a csapadék mennyisége pedig az elmúlt százéves átlag alapján 520 mm. Magyarország területét itt éri a legtöbb napsütés – évi 2050–2100 óra körüli napsütés –, ezért nevezik Szegedet a „napfény városának”.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 19,3 | 30,2 | 36,6 | 39,8 | 40,3 | 38,2 | 29,8 | 24,7 | 40,3 | ||||
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 4,8 | 5,3 | 9,4 | 14,6 | 20,1 | 23,4 | 23,8 | 25,0 | 20,0 | 14,1 | 9,5 | 4,5 | 14,6 |
Átlaghőmérséklet (°C) | −0,7 | 0,9 | 6,0 | 11,5 | 16,9 | 19,8 | 21,8 | 21,4 | 16,7 | 11,4 | 5,2 | 0,6 | 11,0 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −7,4 | −6,1 | 0,7 | 7,6 | 12,8 | 16,9 | 18,9 | 18,7 | 13,3 | 8,3 | −1,0 | −5,0 | 6,5 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −27,8 | −27,2 | −27,8 | ||||||||||
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 28 | 26 | 28 | 39 | 52 | 73 | 58 | 50 | 46 | 34 | 40 | 42 | 516 |
Havi napsütéses órák száma | 61 | 97 | 144 | 188 | 244 | 258 | 290 | 275 | 197 | 157 | 86 | 52 | 2049 |
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat |