Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Szeged
Fentről, balról jobbra: a Dóm, a Nemzeti Színház, a Szegedi Tudományegyetem, a Móra Ferenc Múzeum és a Városháza
Szeged címere Szeged zászlaja
Becenév: A napfény városa, a magyar feltámadás városa[1]
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Csongrád-Csanád
Járás	Szegedi
Jogállás	megyeszékhely megyei jogú város
Polgármester	Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület)[2]
Irányítószám	6700–6791
Körzethívószám	(+36) 62
Testvértelepülései	Lista Szabadka Székelyhíd Łódź Várna Vejnan Rahó Póla Cambridge Parma Darmstadt Rotterdam Toledo Temesvár Larnaca önkormányzat Turku Marosvásárhely Odessza Nizza Liège Kotor
Népesség
Teljes népesség	159 074 fő (2021. jan. 1.)[3]
Népsűrűség	578,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	75 m
Terület	281 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szeged Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 10′46.25, 20.16666666666746.250000°N 20.166667°EKoordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 10′46.25, 20.16666666666746.250000°N 20.166667°E
Szeged Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Szeged weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

A terület az újkőkor óta lakott, az első régészeti leletek a neolitikumba nyúlnak vissza, i. e. 6. évezred körülre. Szegedet a rómaiak alapították Partiscum néven, a ma is Szegeden áthaladó vízi és szárazföldi utakon pedig sót, aranyat és fát is szállítottak. Az ásatások arra utalnak, hogy a hun királynak, Attilának volt itt bázisa, a Honfoglalást követően pedig a 10. században a magyarok telepedtek itt le. Az első írásos adat a városról 1183-ból származik, amelyben Szegedet (Ciggedint) a magyar sószállítás központjaként említik. Miután 1241-ben a város leégett az első mongol invázió során, a várost újjáépítették és várral erősítették meg. Szeged a 13. században kereskedelmi központtá nőtte ki magát, elsősorban sótermelése miatt. 1247-ben IV. Béla király a magáénak vallotta a várost, Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ben pedig szabad királyi városi rangot kapott.

1526-ban a törökök kifosztották és felgyújtották a várost. A 143 évig tartó török uralom 1686-ban ért véget, amikor az osztrák császári seregek visszafoglalták a várost és a várat. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza szabad királyi város rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz.

Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A hozzávetőleg 6000 házból csak 300 élte túl az árvizet. A várost nemzetközi segítséggel újjáépítették, gyakorlatilag mindent átterveztek. Ez magyarázza a város gyűrűkkel és sugárútakkal ellátott utcaszerkezetét. A körgyűrűk ma azon városok nevét viselik, amelyek segítettek az újjáépítésben. Szeged egységes, eklektikus városképével, belvárosi palotáival, tágas parkjaival és tereivel egy modern európai város karakterét hordozza magában. Az árvíz után a szegediek fogadalmat tettek: ha városuk újjáépül, nagy templomot építenek. 1880-ban, egy évvel a pusztító árvíz után döntöttek az építkezésről. Az alapkővet 1914-ben rakták le, a szegedi dóm pedig 1930-ban készült el. Ez Magyarország negyedik legnagyobb temploma és az egyetlen székesegyház, amelyet a 20. században építettek Magyarországon.

Az első világháború befejezése után Szegedet és környékét az 1918. november 8-i belgrádi egyezmény értelmében 1919 tavaszától mintegy 28.000 francia katona szállta meg. A megszállás 1929-ig tartott. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt.

A második világháború után, amelyben főleg a hidak pusztultak el, a város újra fejlődésnek indult. Az 1960-as években számos új lakás épült, és az élelmiszeripar (szalámigyártás, paprikafeldolgozás, befőzés) vált Szeged legfontosabb iparágává. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja.

Szeged ma a gazdaság, a kultúra és a tudomány egyik magyarországi központja. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente. Szeged a nyári szabadtéri játékok, nemzetközi vásárok, kiállítások és sportesemények mellett a gasztronómia szerelmesei körében is jól ismert.

Fekvése

Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön, a Tisza és a Maros folyók találkozásánál. Távolsága Budapesttől 169 km az M5–M43 jelű autópályán. Szegedtől észak felé található a Fehér-tó. Az ország legmélyebben fekvő városa. Sokáig úgy tudták, hogy Szegedtől délre, Tiszaszigeten,^[4] a szerb határ közelében található az ország legmélyebben fekvő pontja, 75,8 méter tengerszint feletti magasságon.^[5] Újabb GPS mérések szerint az ország legmélyebben fekvő pontja a Tisza jobb partján, a várostól délnyugatra, de még a közigazgatási határon belül, Gyálarét és Röszke települések között található, 75,8 méteres magasságon,^[6] és a Tiszaszigeti emlékpont magassága valójában 76,7 méter.^[7]

A város a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült. Az itt élő lakosság fokozatosan feltöltötte a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat, így a városterület 18–19. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva tulajdonképpen három sziget: Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros.

Éghajlata

A Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat Szeged környékét is uralja, viszont erre a térségre jobban jellemzőek az időjárási szélsőségek. Az éves átlagos hőmérséklet 11,2 °C, a csapadék mennyisége pedig az elmúlt százéves átlag alapján 520 mm. Magyarország területét itt éri a legtöbb napsütés – évi 2050–2100 óra körüli napsütés –, ezért nevezik Szegedet a „napfény városának”.

Története