A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Magyarország hét tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az 1999. évi XCII. törvény értelmében, ami az 1996. évi XXI. törvény módosítása. A régiós felosztás elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon (NUTS) nyugvó támogatási rendszere miatt jött létre. Bár a kormány kidolgozott egy törvényjavaslatot a megyerendszer régiókkal való felváltására 2006-ban, ennek hiányzott a szükséges országgyűlési támogatottsága.
A NUTS-rendszer régiói
A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra (NUTS 1 szint) oszlik, ezek a Dunántúl, Alföld és Észak, valamint Közép-Magyarország. Ez utóbbi nagyrégió korábban NUTS 2 szintű régió is volt, 2015-ben azonban kezdeményezték a régió kettéválasztását, mivel Budapest sokkal fejlettebb, mint a vármegye.[1] A kettéválasztás 2018. január 1-től hatályos, így Közép-Magyarország már csak NUTS 1 szinten értelmezett, NUTS 2 szinten a kettévált régiók neve: Pest és Budapest.
Régió neve | Terület (km²) |
Népesség | Népsűrűség (fő/km²) |
Vármegyék | Régióközpont | Megyei jogú városok |
---|---|---|---|---|---|---|
Észak-Magyarország | 13 428 | 1 126 360 | 83 | Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád | Miskolc | Miskolc, Eger, Salgótarján |
Észak-Alföld | 17 749 | 1 450 960 | 81 | Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg | Debrecen | Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza |
Dél-Alföld | 18 339 | 1 237 101 | 67 | Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád | Szeged | Kecskemét, Baja, Békéscsaba, Szeged, Hódmezővásárhely |
Pest | 6 393 | 1 237 561 | 190 | Pest | Budapest[2] | Érd |
Budapest | 525 | 1 752 286 | 3 347 | Budapest főváros | Budapest | n.a.[3] |
Közép-Dunántúl | 11 237 | 1 058 236 | 94 | Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém | Székesfehérvár | Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya, Esztergom, Veszprém |
Nyugat-Dunántúl | 11 209 | 989 343 | 88 | Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala | Győr | Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa |
Dél-Dunántúl | 14 169 | 879 596 | 62 | Baranya, Somogy, Tolna | Pécs | Pécs, Kaposvár, Szekszárd |
Eurorégiók
A következő eurorégiókhoz tartoznak magyarországi területek:
- Kárpátok Eurorégió: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves vármegyék[4]
- Nyugat-Pannónia Eurorégió: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala
- Duna-Dráva-Száva: Baranya, Tolna, Somogy
- Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT): Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok
- Ister-Granum Eurorégió: Esztergom vonzáskörzetébe eső települések (Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest vármegyék és a Nyitrai kerület területéről)
(A vármegyék határai nem mindig felelnek meg az eurorégiókénak, némi átfedés lehetséges.)
Jegyzetek
- ↑ Pest megye kikiáltotta a függetlenségét. origo.hu, 2016. január 29. (Hozzáférés: 2016. január 30.)
- ↑ Pest vármegye székhelye Budapest, de az nem része a vármegyének vagy a régiónak.
- ↑ Budapest speciális jogállású: főváros, (nem megyei jogú).
- ↑ Bemutatkozás (magyar nyelven). Kárpátok Eurorégió interregionális szövetség. . (Hozzáférés: 2009. július 15.)
Források
- 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
- http://www.ksh.hu/teruletiatlasz_regiok?lang=hu
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.