A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A közép-európai idő (angolul Central European Time, CET) annak az időzónának az egyik neve, amely 1 órával jár az egyezményes koordinált világidő előtt, vagyis CET=UTC+1. Európa legnagyobb része ebbe a zónába tartozik, néhány észak-afrikai országgal együtt. A nyári időszámítás ideje alatt a CEST van érvényben helyette (CEST=UTC+2). A köznyelvben a magyar idő szerint kifejezés ugyanezt jelöli.
Használata
A következő országokban egész évben ez van érvényben:
- Algéria
- Angola
- Benin
- Csád
- Egyenlítői-Guinea
- Gabon
- Kamerun
- Kongói Demokratikus Köztársaság nyugati része
- Kongói Köztársaság
- Közép-afrikai Köztársaság
- Niger
- Nigéria
A következő országok nyári időszámítást is használnak, így csak október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig érvényes:
- Albánia, 1914 óta
- Andorra, 1946 óta
- Ausztria, 1893 óta
- Belgium, 1914–19 között és 1940 óta
- Bosznia-Hercegovina, 1884 óta
- Csehország, 1891 óta
- Dánia, 1894 óta
- Észak-Macedónia, 1884 óta (eleinte Macedónia néven)
- Franciaország 1940 óta, 1944–45 kivételével
- Gibraltár, 1957 óta
- Hollandia, 1940 óta
- Horvátország, 1884 óta
- Lengyelország, 1915–18 között és 1922 óta
- Liechtenstein, 1894 óta
- Luxemburg, 1904–18 között és 1940 óta
- Magyarország, 1890 óta
- Málta, 1893 óta
- Monaco, 1945 óta
- Montenegró, 1884 óta
- Németország, 1893 óta
- Norvégia, 1895 óta
- Olaszország, 1893 óta
- San Marino, 1894 óta
- Szerbia, 1884 óta
- Szlovákia, 1890 óta
- Szlovénia, 1884 óta
- Spanyolország, 1946 óta, a Kanári-szigetek) kivételével
- Svédország, 1900 óta
- Svájc, 1894 óta
- Tunézia, 1911 óta
- Vatikán, 1894 óta
Namíbia UTC+1-et használ áprilistól októberig, az év többi részében pedig nyári időszámítást, ami az UTC+2-nek felel meg.
A második világháború előtt Litvánia is közép-európai időt használt 1920–40 között. A háború alatt Németország ezt vezette be az összes általa elfoglalt területen. Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg megtartotta a háború után is. Monaco, Spanyolország, Andorra és Gibraltár a háború után vezették be.
Írországban és az Egyesült Királyságban kísérleti jelleggel bevezették a közép-európai zónaidőt 1968–71 között. Ez a kísérlet azonban népszerűtlennek bizonyult, népszerűtlenségét főleg a téli reggeleken megnövekedett közúti balesetek okozták, sok esetben iskolába induló gyermekek voltak a halálos áldozatok. Portugáliában 1966–76 illetve 1992–96 között használták a közép-európai időszámítást.
Rendellenességek, érdekességek
Mivel a tisztán földrajzi szempontok mellett politikai kritériumok is közrejátszanak az időzónák megrajzolásánál, az érvényes időzónák nem illeszkednek pontosan a hosszúsági körökhöz. Ha a közép-európai időzónát tisztán földrajzi alapon jelölnék ki, akkor pontosan a 7° 30' K és 22° 30' K hosszúsági körök között húzódna. Ennek eredményeképpen, vannak olyan helyek Európában, amelyek földrajzi értelemben közép-európai időzónába tartoznának, de nem ezt az időszámítást használják; fordítva pedig, vannak olyan európai helyek, amelyek földrajzi értelemben nem tartoznának ebbe az időzónába, mégis a közép-európai időt használják.
Elcsúszás a földrajzi időzónától Európában
( –1, 0, +1, +2, +3 óra) |
Földrajzi rendellenességek
- Olyan ország, amely földrajzilag (részben) UTC-1 zónába tartozna, de UTC+1-et használnak: Spanyolország legnyugatibb része, például A Coruña városa (itt közép-európai nyári idő szerint a nyári napforduló napján majdnem 23 órakor nyugszik a le a Nap, a téli napforduló idején pedig délelőtt 9 óra után van napkelte)
- Olyan ország, amely földrajzilag (részben) az UTC zónába tartozna, de UTC+1-et használ: Andorra, Belgium, Franciaország (leszámítva Korzikát és Elzász legkeletibb részét), Németország legnyugatibb része (volt NSZK, például Saarbrücken, Düsseldorf, Aachen és Trier); Olaszország legnyugatibb része például Aosta; Luxemburg; Monaco; Hollandia; Norvégia legnyugatibb része, Spanyolország (kivéve a legnyugatibb részt); Svájcnak a Berntől nyugatra fekvő része például Genf és Lausanne.
- A norvég-orosz határ az egyedüli olyan hely, ahol a közép-európai időzóna (UTC+1) a moszkvai időzónával (UTC+3) közvetlenül határos, így a határ átlépésekor kétórás időeltolódás tapasztalható. Ezen kívül van Európában egyetlen olyan pont is, ahol három időzóna (UTC+1, UTC+2 és UTC+3) találkozik, a Norvégia-Finnország-Oroszország hármas határon.
- Olyan országok, amelyek (részben) UTC+1-be tartoznának, de UTC+2-t használnak: Görögország legnyugatibb része például Korfu szigete; Bulgária legnyugatibb része; Románia legnyugatibb része (Erdély nyugati megyéi: Krassó-Szörény megye, Temes megye; Arad megye, Bihar megye egésze, illetve részben Mehedinți megye és Szatmár megye); Ukrajna legnyugatibb része, a magyar illetve a szlovák határ közelében (Kárpátalja); a kalinyingrádi orosz exklávé; balti országok nyugati része; Finnország délnyugati partvidéke például Turku; ezen kívül az Åland-szigetek.
Spanyolország különleges esete
Spanyolország elég különleges eset. Az ország ugyan UTC+1-et használ, de a napi élet üteme egy óra késésben van a többi UTC+1 országhoz képest:
- A tanítás 9:30-kor kezdődik, ami Portugáliában 8:30, és ott akkor kezdődik a tanítás.
- Az ebéd rendszerint 14:00 órakor van, ami Portugáliában 13:00 és szintén ebédidő.
- A munkaidő 18:00 óráig tart, ami a portugáliai 17:00 órának felel meg, és az ottani munkaidő végének.
- A vacsorát 21:00 óra után eszik, ami Portugáliában 20:00 és szintén vacsoraidő.
Másképp szólva, a spanyolok mindent ugyanakkor tesznek, mint a portugálok, vagyis életvitelükben a földrajzilag helyes időzónához igazodnak. Spanyolország tehát hivatalosan UTC+1-et használ, de gyakorlatilag UTC-t.
Az időzóna főbb városai
Európában
Kapcsolódó szócikkek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Central European Time című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.