A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
.svg){kind=small}
_-_NGA_-_UNOCHA.svg)
Nigéria, hivatalosan a Nigériai Szövetségi Köztársaság (angolul Nigeria, hivatalosan Federal Republic of Nigeria) független ország Nyugat-Afrikában. A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger alkot vele a határt. Délről az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-óta a főváros az ország közepén fekvő Abuja, korábban a kormány a partmenti Lagosban székelt.
Több mint 220 milliós népességével [6] Afrika legnépesebb,[7] és a Föld hatodik legnépesebb országa. Nigéria egy soknemzetiségű állam, ahol több mint 250 etnikai csoport él, akik többszáz különböző nyelvet és nyelvjárást beszélnek.[8][9][10] A három legnagyobb etnikai csoport a hausza északon, a jorubák nyugaton és az igbók keleten, amelyek együttesen a teljes lakosság több mint 60%-át teszik ki.[11] A hivatalos nyelv az angol, amelyet a nemzeti szintű nyelvi egység elősegítésére választottak.[12] Az ország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot,[13] és Nigéria egyszerre ad otthont a világ egyik legnagyobb muszlim és keresztény lakosságának.[14] A népesség nagyjából fele muszlim, akik többnyire északon élnek, és fele keresztény, akik többnyire délen élnek.
Nigéria regionális hatalom Afrikában, középhatalom a nemzetközi ügyekben, és feltörekvő globális hatalom. Gazdasága a legnagyobb Afrikában. Nagy népessége és gazdasága miatt gyakran Afrika óriásának is nevezik.[15] A jelentős kőolajkitermelés és a diverzifikált gazdaság ellenére azonban továbbra is szegény; nagyon alacsony helyen áll az emberi fejlettségi indexen és a világ egyik legkorruptabb nemzete.[16][17]
Többek között az alábbi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Nemzetközösség, OPEC (1971 óta), OIC (1986 óta), ECOWAS, Afrikai Unió, NEPAD.
Etimológia
Nevét – Nigerhez hasonlóan – a fő folyójáról kapta, melynek alsó folyásán terül el.[18] Ezt a nevet a 19. század végén Flora Shaw brit újságíró találta ki, aki később feleségül ment Lugard báróhoz, a brit gyarmati adminisztrátorhoz.[19]
A "Nigéria" nevet politikai és közigazgatási nevekként (Észak- és Dél-Nigéria) 1900 óta használták, az ország neve 1914 után Brit Nigéria volt.[20]
Történelem
Ókor
Az ország mai területén már az ókorban is viszonylag fejlett kultúrájú népek éltek.
Középkor
700 és 1000 között a mai Nigériától északra eső területekről nem-bantu népek vándoroltak be.
A 8. századtól kialakultak a hausza államok.
A 11-12. században az iszlám kezdett elterjedni Bornuban (ÉK-Nigéria), majd később a hausza államokban is.[21] Jorubaföld, Benin feudális szultánságai (DNy-Nigéria) a 14. századtól kezdve arab hatás alatt fejlődtek.
A 11-15. század között az ifei bronzművesség a virágkorát élte.
Középkor vége, újkor
15-16. század: Benin állam virágkora; magas fejlettségű bronzművesség.
Az európaiak a 15-16. században főként a partvidéket látogatták (Rabszolgapart); a 15. században elsőként a portugálok. A késő középkor európai tengerészei nagyon elcsodálkoztak, amint a térség szárazföldjére léptek. Sok mérföldön át húzódó, gondosan kiépített utak, fasoroktól közrefogva; ahol napokig utazhatott az ember és pompásan művelt földektől borított tájat látott, továbbá háziszőttes anyagokból készült, díszes ruházatú embereket. A tengerészek jelentéseiből, amelyeket a 15. és 17. század közötti időszakban írtak, kiderül, hogy a Szaharai-övezettől déli irányban Fekete-Afrika ezen a részén magas szintű kultúra virágzott.[22] Az öt mérföld kerületű Benini Királyság fővárosát, Nagy-Benint fákkal szegélyezett hosszú sugárutak övezték és a királyi palota – az egyik holland utazó szerint – akkora területet foglalt el, mint Haarlem városa, a palota galériái pedig olyan nagyok voltak, mint az amszterdami tőzsde. Legalább harminc, utcákkal keresztezett sugárút szelte át a várost, és emeletes házait – a hollandok tanúsága szerint – ragyogó tisztaság jellemezte.[23] Hogy a felső-guineai tengerpart államai a fejlődésnek milyen magas fokán álltak, az a régészek előtt csak a 20. században vált igazán világossá, miután megtalálták a benini, az ifei, a jorubai kézművesek és a mai Nigéria területén levő más ősi kulturális központok kézműveseinek művészi termékeit.
Ezt a virágzó kultúrát az európai konkvisztádorok mindenhol megsemmisítették, ahová csak eljutottak.
A 16. században a mai Nigéria nagy része a rabszolga-kereskedők vadászterületévé vált.
Északnyugat-Nigériában és az attól nyugatra és északra eső területeken a Szongáj Birodalom a korai 15. század és a késői 16. század között a virágkorát élte és meghódította a hausza államokat is.
| A 15-16. századi királyságok és államok a mai Nigéria területén (nyitható szakasz) >>>>>> |
|---|
Az európaiak sokáig élvezték az „oszd meg, és uralkodj!” elvét, hiszen a vallási, etnikai, társadalmi ellentétek sokaságában a népcsoportokat sosem volt túlságosan nehéz egymás ellen fordítani.[24]
A 17. században a nem iszlám Jakun állam élte virágkorát Kvararafában (Közép-kelet-Nigéria).[21]
19. század elején a fulbe (fuláni) törzsek szent háborút indítottak a hausza államok ellen; megszerezték Kano, Katszina és Kebbi területeit, majd leigázták a jorubákat is, és terjeszteni kezdték az iszlámot. 1832-ben megszerezték a nupei trónt is. Délen, 1862-ben Lagos, majd az egész partvidék angol gyarmattá vált.
20. század
1900-ban Észak- és Dél-Nigériát Nigéria nevén egyesítve a terület angol protektorátus, 1914-ben pedig -gyarmat lett.
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/NigériaA lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.