Benini Köztársaság
République du Bénin (franciául)
Benin zászlaja Benin címere
Nemzeti mottó: Fraternité, Justice, Travail (Testvériség, Igazság, Munka) Nemzeti himnusz: L'Aube Nouvelle (Egy új nap hajnala)
Fővárosa	Porto-Novo
é. sz. 6° 29′ 50″, k. h. 2° 36′ 18″6.4972222222222, 2.6056.497222°N 2.605000°EKoordináták: é. sz. 6° 29′ 50″, k. h. 2° 36′ 18″6.4972222222222, 2.6056.497222°N 2.605000°E
Legnagyobb város	Cotonou[* 1]
Államforma	Unitárius köztársaság
Vezetők
Elnök	Patrice Talon
Hivatalos nyelv	francia
Beszélt nyelvek	fon, joruba, bariba
Függetlenség	Franciaországtól
Függetlenség kikiáltása	1960. augusztus 1.
Elődállamok	Benini Népköztársaság (1975–1990)
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Afrikai Unió Kereskedelmi Világszervezet Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank ACP-országok OHADA Conseil de l'Entente Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO AFRISTAT Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Frankofónia Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége World Customs Organization
Népesség
Népszámlálás szerint	11 175 692 fő (2017)[1]
Becsült	12 800 000[2] fő (2022)
Népsűrűség	108 fő/km²[3]
Főbb etnikumok	fonok 38,4% adzsák 15,1% jorubák 12% baribák 9,6% fulbék 8,6% tammarik 6,1%
GDP	2019-es IMF-becslés
Összes	11,386 milliárd USD (141.) PPP: 29,918 milliárd USD
Egy főre jutó	971 USD (163.) PPP: 2 552 USD
HDI (2018)	0,520[4] (163.) – alacsony
Gini-index (2015)	47,8[5]
Írástudatlanság	57,64%
Földrajzi adatok
Terület	114 763 km²
Víz	0,4%
Időzóna	WAT (UTC+1)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	Nyugat-afrikai afrikai valutaközösségi frank (XOF)
Nemzetközi gépkocsijel	DY
Hívószám	229
Segélyhívó telefonszám	112 117 118
Internet TLD	.bj
Villamos hálózat	220V/50 Hz
Elektromos csatlakozó	E típus
Közlekedés iránya	jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Benini Köztársaság témájú médiaállományokat.

Benin, hivatalosan a Benini Köztársaság (1975-ig Dahomey vagy Dahomania, franciául République de Bénin) független állam Afrika nyugati részén. Nyugatról Togo, keletről Nigéria, északról Burkina Faso és Niger szomszédos vele, délen az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl alkot vele határt. Fővárosa Porto Novo, de a kormányzati székhely az ország legnagyobb városában, Cotonouban található, amely Benin kulturális központja is egyben.

A Magyarországnál területileg csak kicsit nagyobb Benin trópusi ország és az egyik legkevésbé fejlett országok közé tartozik. Gazdasága jelentősen függ a mezőgazdaságtól. Hivatalos nyelve a francia, de a lakosság gyakran olyan őshonos nyelveket beszél, mint a fon, a bariba, a joruba és a dendi.

Földrajz

Nyugat-Afrikában terül el, Togo és Nigéria között. Az Atlanti-óceántól közel 700 km hosszan nyúlik észak felé a Niger völgyében. A parti síkság szavannákon keresztül félszáraz klímájú alacsony hegyekig, felföldekig emelkedik.

Észak-déli kiterjedése 650 km, nyugati-keleti pedig 320 km. Az országnak 1989 km határa van. Ebből Burkina Fasóval 306 km, Nigerrel 266 km, Nigériával 773 km és Togóval 644 km.

Domborzat

A térképre tekintve az ország alakját egy fagylalttölcsérhez hasonlónak találjuk. Az ország tengerpartja – ami a Rabszolgapart része – dűnékben, mocsarakban és lagúnákban gazdag, de hangulatos fürdőhelyek is találhatók a kb. 100 km-es partszakaszon. A parttól távolabb pálmaligetek zöldellnek, észak felé a domborzat enyhén emelkedik. A talaj termékeny, agyagos-homokos, ez a „Terre de Barre” vidék, ahol a trópusi őserdő nagy részét kiirtották, hogy így nyerjenek termőterületeket. Közép-Benin egy kristályos kőzetből álló fennsík. Északnyugaton az Atakora-hegység húzódik, füves, szavannával borított platói között meredek, erdős völgyek találhatók. A fennsík északkelet felé a Niger-síkságig fokozatosan lejt, észak felé a Pendjari-síkság felé meredeken szakad le. Legmagasabb pont: Mont Sokbaro, 658 m.

Vízrajz

Az országot délről a Guineai-öböl határolja. A partvonal mögött csendes vizű lagúnák vannak, mint pl. a Nokoué-tó és az Ahémé-tó. Az országon közepén észak-déli irányban folyik az Ouémé-folyó az Atakora-hegységből az óceánig, a déli síkvidéken a Lama-mocsáron keresztül. Az ország északi határát Burkina Faso felé a Pendjari-folyó, Niger felé a Niger-folyó jelenti. A Mékrou-folyó mind Burkina Fasóval, mind Nigerrel határfolyót képez. Az Atakora-hegységben ered a Niger jobb oldali mellékfolyója, az Alibori.

Éghajlat

Éghajlata délen egyenlítői, kétperiódusos esőeloszlással (április-július, szeptember-november), északon trópusi. A havi átlaghőmérséklet északon 24-33 °C, délen 26-29 °C. Az éves csapadékmennyiség 1000–1400 mm.

Élővilág, természetvédelem

Délen alig maradt nyoma az eredeti trópusi őserdőnek, helyébe haszonnövényeket telepítettek, mint kapokfát, olaj- és kókuszpálmát vagy nemesfákat, pl. mahagónit és ébenfát.

Az ország legnagyobb részét nedves szavanna borítja, gyakran elcsenevészesedett fákkal, ami az égetéses erdőirtás következménye, valamint méteres füvekkel (pl. elefántfű). A Niger- és Pendjari-síkság száraz szavanna, gyér erdőkkel és alacsony füvekkel.

Az állatvilágot elsősorban a szavannai fajok képviselik: antilop, bivaly és oroszlán, valamint sokfajta madár és kígyó, a folyókban krokodil.

Nemzeti parkjai

A Burkina Fasóval közös Pendjari Nemzeti Park a Pendjari-folyó völgyében található. A "W" Nemzeti Park pedig Nigerrel közös. Mindkét rezervátumban van nílusi víziló, krokodil, elefánt, oroszlán, gepárd, kafferbivaly és antilop.

Természeti világörökségei

Jelenleg nincs a természeti világörökség listáján benini terület. 1996 óta fekszik az UNESCO előtt a benini kormány javaslata, hogy nyilvánítsák a világörökség részévé a "W" Nemzeti Parkot.^[6]

Történelem

Bővebben: Benin történelme

Dahomey afrikai királyságot az Abomey-síkságon élő különböző etnikai csoportok alapították. Akinjogbin történész szerint a rabszolga-kereskedelem okozta bizonytalanság miatt vándoroltak tömegesen különböző csoportok, köztük Allada város királyi családjának egy része is Abomeybe. Ezek a csoportok saját biztonságuk érdekében ütőképes katonai szervezetet alakítottak ki és fokozatosan kiterjesztették a kis királyság határait.

Dahomey sajátos kultúrájáról és hagyományairól nevezetes. A fiúk gyakran egészen fiatalon az idősebb katonák mellett tanulták a katonai mesterséget, amíg elég idősek nem lettek arra, hogy csatlakozzanak a haditengerészethez. Nevezetes intézmény volt a női katonákból álló elit egység, akiket 'ahosi – anyáink' néven említettek fongbe nyelven, az angolok pedig dahomey-i amazonokként. A katonai intézmények miatt említették az európai megfigyelők és kommentátorok 'fekete Spárta' néven Dahomey-t. Az emberáldozat mindennapos volt; a korabeli források szerint előfordult, hogy ünnepeken rabszolgák és hadifoglyok ezreit fejezték le nyilvánosan. A dahomey-i hit szerint ezek a lefejezések a trón és harcosok presztízsét és alkalmasságát növelték.

Bár Dahomey alapítói kezdetben ellene harcoltak, a rabszolga-kereskedelem a térségben majdnem háromszáz éven át folyt, emiatt a neve „Rabszolgapart” lett. A királyi udvar igénye miatt, hogy a csatában elfogottak egy részét lefejezzék, csökkent az exportálható rabszolgák száma. A 17. század elején évi húszezer volt a számuk, a 19. század elején már csak tizenkétezer. A hanyatláshoz hozzájárult, hogy több gyarmati országban betiltották a rabszolga-kereskedelmet. Ez a hanyatlás 1885-ig folytatódott, amikor az utolsó portugál rabszolgahajó elhagyta a mai Benin területét.

A nagy hatalmú Dahomey királyság mellett még sok nép lakott a mai Benin területén. Ezek leginkább joruba nyelvű népek. E népek szoros kapcsolatban voltak a mai Nigériában élő rokon népekkel, és gyakran ellenségeskedtek a dahomey-iakkal. De gyakori volt a házasság Dahomey királyság alattvalói és a többi joruba között.

E népektől északra élnek a borguk, mahik és más etnikai csoportok, amelyek az ország mai lakosságát adják.

A 19. század közepén Dahomey kezdte elveszíteni regionális hatalmi szerepét, végül a franciák megszerezték a területét 1892-ben. 1899-ben Dahomey néven része lett Francia Nyugat-Afrika gyarmatnak. 1958-ban kapott autonómiát, mint Dahomey Köztársaság, a teljes függetlenséget 1960. augusztus 1-jén érte el. Az első köztársasági elnök Hubert Maga lett.

Az új államban az etnikai feszültségek tovább fokozódtak. 1972-ig nyolc hatalomátvétel és kormányváltozás volt, általában az ország egy-egy területét uraló kiskirály ragadta magához a hatalmat. 1961-ben visszafoglalták Portugáliától az Ajuda nevű enklávét. Soglo tábornok 1965. december 22-én katonai puccsal néhány évre (1967. december 19.) saját kezébe ragadta a hatalmat és felfüggesztette az alkotmányt, valamint betiltotta a pártokat. Uralmát a Jean-Baptiste Hachème vezette forradalmi erők döntötték meg.

Három fő figura dominálta a következő éveket: Sorou Apithy, Hubert Maga és Justin Ahomadegbé – az ország különböző területeiről kerültek ki. Ők hárman állapodtak meg egy elnöki tanács létrehozásáról az elcsalt 1970-es választások után kitört zavargások után. 1972-ben ezt a tanácsot katonai puccs döntötte meg Mathieu Kérékou vezetésével. Marxista kormányzatot vezetett be a Forradalmi Katonai Tanács vezetésével, és 1975-ben az országot átnevezte Benini Népköztársaságra. (A név egy a mai Nigéria területén lévő királyságéból ered.)

1978-ban állt helyre a polgári kormányzat; új alkotmányt fogadtak el. 1979-ben feloszlott a Forradalmi Katonai Tanács és választásokat tartottak. Az 1980-as évek végén Kérékou elfordult a marxizmustól a gazdasági válság nyomán és újra bevezette a tőkés parlamentáris rendszert. 1991-ben választási vereséget szenvedett Nicéphore Soglóval szemben, és az első fekete-afrikai elnök lett, aki választási vereség nyomán vesztette el hatalmát. 1996-ban szavazási győzelemmel tért vissza a hatalomba. 2001-ben szoros versenyben győzött ismét Kérékou. Ellenfelei szerint voltak választási csalások.

Sem Kérékou elnök, sem Soglo korábbi elnök nem indult a 2006-os választásokon, mert az alkotmány szerint ehhez Soglo már túl idős volt, Kérékou pedig két betöltött ciklus után nem indulhatott. Kérékou elnököt széles körben dicsérik, hogy nem változtatta meg az alkotmányt azért, hogy hivatalban maradhasson, mint számos más afrikai vezető tette. A választás, amely tiszta és szabad volt, második fordulót eredményezett Yayi Boni és Adrien Houngbédji között. A második forduló győztese Yayi Boni lett, aki 2006 április 6-án lépett hivatalba. A becsületes, többpárti választás nagymértékben emelte Benin tekintélyét, és Benint tekintik a demokrácia mintaképének Afrikában.

Államszervezet és közigazgatás

Az ország elnöki rendszerű köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A benini parlament a 83 fős Országgyűlés (Assemblée Nationale), amelyet négyévente választanak. Az állam és a kormány feje az elnök, akit szintén a polgárok választanak, ötévente, s aki egyben a hadsereg főparancsnoka is. (Az 1990-es alkotmány csak egyszeri újraválasztást tesz lehetővé.) Az elnök nevezi ki a kormányt, azaz a minisztertanácsot.

A Legfelsőbb Bíróság a nemzetgyűlésnek van alárendelve: a törzsi bíráskodást megszüntették.

Politikai pártok

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Elnökök

Közigazgatási beosztás

Bővebben: Benin megyéi

Benin tizenkét megyére van osztva.

Védelmi rendszer

Bővebben: Benin hadereje

A hadsereg létszáma 3500 fő, mellette 1100 fős határőrség és népi milícia is létezik. A szárazföldi haderő 3300 főt számlál, 20 harckocsival, 27 páncélozott felderítő harcjárművel, 4 ágyúval és 60 aknavetővel rendelkezik. A légierőnek 14 repülőgépe és néhány helikoptere van, személyi állománya 200 fő. A 150 fős haditengerészet egy őrhajót és két torpedónaszádot tart fenn.

Népesség

Általános adatok

Az országban mintegy 60 szudáni nép él, négyötöde falun. A lakosság kb. fele 15 évnél fiatalabb. Írástudatlanság 63%.

Népességének változása

Legnépesebb települések

Bővebben: Benin városai

Benin legnagyobb városai népesség szerint (2013)^[7]

Kép	Rang	Város	Megye	Népesség	Rang	Város	Megye	Népesség	Kép
Cotonou	1.	Cotonou	Littoral	679 012	11.	Malanville	Alibori	64 639	Parakou
	2.	Porto Novo	Ouémé	264 320	12.	Kandi	Alibori	56 043
	3.	Parakou	Borgou	255 478 Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Benin A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.  Source: Benin Navigáció: Villamosságtan > Elektromos ellenállás Elektronika Elektrotechnika Hídkapcsolások Villamosságtan Kapcsolódó kifejezések: Áramgenerátor Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme Egyenáram Egyenáram mérése Egyenirányítós lengőtekercses műszer Elektromágnes (fizika) Elektromos feszültség Elektromos térerősség Fáziseltolódás Fázismutató Fajlagos ellenállás Feszültséggenerátor Feszültségváltó Forgó mágneses tér Háromfázisú hálózat Hőelektromosság Hatásos ellenállás Illeszkedési mátrix Impedancia Indukciós műszer Körmátrix Közös módusú elnyomás Kalciumfény Kif hálózat Lágyvas Látszólagos ellenállás Lineáris üzemű tápegység Műveleti erősítő Manganin Meddő ellenállás Meddő teljesítmény mérése Millman-tétel Norton-tétel Ohm törvénye Piezoelektromosság Piroelektromosság Potenciométer Replusz Rezgőkör Seebeck-effektus Szuperpozíció (elektronika) Thévenin-tétel Váltakozó áram Váltakozó áram mérése Villamosságtan Villamos fogyasztásmérő Wien-hidas oszcillátor Zener-effektus A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Electronica.hu © 2024. All rights reserved.