A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Benin történelme során területén létezett egy birodalom, a 19. századtól pedig gyarmati függésben élt, egészen önállósága elnyeréséig.
Benini Királyság
A mai Benin területén a neolitikumból származnak a legrégebb ismert leletek. A 2-3 méter magasságú olvasztókemence-maradványok arra utalnak, hogy az itt élők már ismerték a fémeket.
A Benini Királyság kialakulása a 13. században kezdődött meg a mai Nigéria délnyugati részén. A nyugat-nigeri területen élő edo nép telepedett le a Niger folyó deltájában, és városállamot alapított Benin néven a mai Lagostól kb.300 km-re keletre. A nép vezetését előbb törzsfőnökök, majd az oba címmel rendelkező uralkodó látta el, akit hat előkelő jelölt közül választottak ki. A Nagy Ewuare által alapított uralkodódinasztia hatalma alatt a fejlett államigazgatással rendelkező ország területe gyarapodott. Lakói főként irtásos-égetéses kapás földműveléssel, állattenyésztéssel, halászattal és kézművességgel foglalkoztak. A királyságnak jó kapcsolata volt a portugál (majd később holland) rabszolga-kereskedőkkel, akik a 15. században érkeztek ide. Az első portugál kereskedelmi telep 1486-ban létesült. Az északi területen ez idő tájt jött létre a baribák államalakulata. A kereszténység, a portugál nyelv és a latin betűs írásnak az előkelőbb családok körében való gyors elterjedésével egyidejűleg a hódító törekvések is erősödtek, melynek eredményeként az igbó és joruba államok nagy részét az edók meghódították. A fénykorát a 17. században élő birodalmukban a háborúk következtében elterjedt a familiáris rabszolgaság intézménye, ami lehetővé tette a portugál rabszolga-kereskedők ellátását is „új áruval”. Hierarchikus állami bürokrácia épült ki, területi alapú adózást vezettek be, tervezett, egyenes utcákkal tagolt városok épültek. A rövid idő alatt kibontakozó rabszolga-kereskedelem miatt nevezték el az itteni partszakaszt Rabszolgapartnak.
Gyarmati függésben
A 16–17. század során egyre több angol, francia, portugál és holland kereskedelmi telep létesült, s helyi államok (Allada, Adzsacsa, Dahomey, Wida) jöttek létre. A 18. századtól belső hatalmi harcok gyengítették az uralkodói hatalmat, melynek következményeként Benin kereskedelmi monopóliuma megszűnt, a szomszédos Nupe és Sokoto pedig megerősödött. A francia–angol gyarmati versengés fokozódott, s a sorozatos tiltások ellenére a rabszolga-kereskedelem még a 19. században is folytatódott. 1872-ben Franciaország megszállta és gyarmatosította a területet. 1892-ben Abomey (Dahomey fővárosa), a fon állam és a közeli államocskák francia fennhatóság alá kerültek. 1904-ben az országot Dahomey néven Francia Nyugat-Afrikához csatolták. A francia gyarmati időszak alatt felépült Cotonou kikötővárosa, vasutak és iskolák létesültek. A mezőgazdasági termelésben monokultúra jött létre (olajpálma). Az első világháború idején szigorú adórendszert és erőszakos katonai toborzást vezettek be a francia gyarmati hatóságok, s emiatt több felkelés is kirobbant. A második világháború előtti évtizedekben lendületes ipari fejlődés indult meg, melynek következtében felduzzadt a városok lakossága, kialakult a polgári réteg és megerősödött az értelmiség. 1946-tól Dahomey önálló gyarmat, majd 1958. december 4-én Dahomey Köztársaság néven a Francia Közösség autonóm területe lett.
A független Benin
1960. augusztus 1-jén a Dahomey Köztársaság független állam lett, s kilépett a Francia Közösségből is. A Dahomeyi Egységpárt 1961-ben meghirdette az egypártrendszert. Az első elnököt, Hubert Magát a gazdasági, társadalmi és etnikai problémák miatt 1963-ban puccsal megbuktatták. A puccs vezetője a hadsereg főparancsnoka, Christophe Soglo volt. Az 1964-es új alkotmány alapján megtartott többpárti választások után Sourou-Migan Apithyt nevezték ki elnöknek, Justin Ahomadégbé-Tomêtint pedig miniszterelnöknek. 1965-ben Soglo tábornok újabb katonai puccsot hajtott végre, de 1967 decemberében államcsínnyel őt is eltávolították a hatalomból. 1969-ben Paul-Émile de Souza lett az állam elnöke, de még ugyanebben az évben egy újabb puccs őt is leváltotta. Az 1970-es választások után egy háromtagú elnöki tanácsot neveztek ki, amelynek Maga, Apithy és Ahomadégbé voltak a tagjai. Egy 1972-es puccsot követően új kormányt neveztek ki Mathieu Kérékou vezetésével. Az ország nevét 1975-ben változtatták Benini Népi Köztársaságra.
1974-től 1989-ig Kérékou szocialista berendezkedésű államként vezette az országot. Erőszakosan államosították az ipari üzemeket és a kulturális intézményeket. Az állami kereskedelmi és termelési szektor mellett ugyanakkor megtartották a hagyományos afrikai nagy- és kiskereskedelmet is. Átalakították a teljes közigazgatást, regionális tanácsokat és helyi végrehajtó bizottságokat hoztak létre. Az ország csatlakozott az el nem kötelezett országok mozgalmához. Az 1977-ben lezajlott sikertelen puccs után a Benini Népi Forradalmi Párt egypárti rendszere uralkodott egészen 1990-ig, amikor a Kérékou-vezetés szakított a marxizmussal és elnöki rendszert vezetett be. Ekkor változott az ország neve Benini Köztársaságra. Az első szabad választást 1991-ben tartották, amelyen Kérékout legyőzte Nicéphore Soglo . Habár Soglo veszített az 1996-os választáson, egészen 2001-ig posztján maradt.
Kapcsolódó szócikkek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a History of Benin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 613–614. o. ISBN 963-05-6821-7
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.