A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Libériai Köztársaság | |||
| Republic of Liberia (angolul) | |||
| |||
| Nemzeti mottó: The Love of Liberty Brought Us Here (A szabadság szeretete hozott ide minket) Nemzeti himnusz: All Hail, Liberia, Hail! (Az egyetértés) | |||
 | |||
| Fővárosa | Monrovia | ||
 é. sz. 6° 31′ 60″, ny. h. 9° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 6° 31′ 60″, ny. h. 9° 45′ 00″ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Joseph Boakai | ||
| Alelnök | Jeremiah Koung | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Függetlenség | az Amerikai Egyesült Államoktól | ||
| Libériai függetlenségi nyilatkozat | 1847. július 26. | ||
| Jelenlegi alkotmány | 1986. január 6. | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 5 214 030 fő (2021)[1] | ||
| Becsült | 4 818 977[2] fő (2018) | ||
| Népsűrűség | 40,43 fő/km² | ||
| GDP | 2019-es becslés[3] | ||
| Összes | 3,221 milliárd USD PPP: 6,468 milliárd USD | ||
| Egy főre jutó | 704 USD PPP: 1413 USD | ||
| HDI (2018) |  0,465[4] (176.) – alacsony | ||
| Gini-index (2018) | 35,3[5] | ||
| Írástudatlanság | 57,04[6] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 111 369 km² | ||
| Rangsorban | 102. | ||
| Víz | 13,5% | ||
| Időzóna | GMT (UTC) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Libériai dollár (LRD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | LB | ||
| Hívószám | 231 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .lr | ||
| Villamos hálózat | 120 V/240 V, 60/50 Hz (nem egységes)[7][8][9] | ||
| Elektromos csatlakozó | A, B, C és F típus | ||
| Közlekedés iránya | jobb oldali | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Libériai Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
_-_LBR_-_UNOCHA.svg) | |||
Libéria, hivatalos nevén Libériai Köztársaság (angolul: Republic of Liberia) független ország Nyugat-Afrikában. Az országot északnyugaton Sierra Leone, északon Guinea, keleten Elefántcsontpart, délen és délnyugaton az Atlanti-óceán határolja. Fővárosa és legnagyobb városa Monrovia. A hivatalos nyelve az angol, de a nép kb. húszféle őshonos nyelvet beszél az országban.
Földrajz
Nyugat-afrikai ország.
Domborzat
A tengerpart 550 km hosszú. Az Atlanti-óceán mocsaras, mangroveerdőkkel benőtt partja mentén széles parti síkság található. Az ország nagy része a 200–400 m magas, hullámos felszínű, folyók által felszabdalt Guineai-küszöbön terül el. Északi részén hegységek fekszenek: Nimba-, Wologisi-hegység. Legmagasabb pontja a Wutibih (1381 m).
Vízrajz
A folyók Guinea felől délnyugatra, az Atlanti-óceánba tartanak. Legjelentősebb folyók: Saint John, Saint Paul.
Éghajlat
Trópusi éghajlatú vidék. A hőmérséklet egész évben magas, az éves ingadozás kevés. Az esős évszak nyárra esik. A téli száraz évszakban Afrika belseje felől fúj a poros, száraz, forró harmattan szél. Az éves csapadékmennyiség délről észak felé csökken. Egészen északon már nem elég zárt erdők felnövekedéséhez, itt szavanna alakult ki.
Az éves csapadékmennyiség Monroviában (illetve a tengerpart mentén) mintegy 4500 mm, ezzel az egyik legcsapadékosabb afrikai fővárosnak számít (a másik Freetown Sierra Leonéban).
Élővilág, természetvédelem
A polgárháború az emberek mellett a természetnek is ártott. Amikor összeomlik a rend, éheznek az emberek, nem érdekli őket, hogy a vad védett-e vagy sem.
Nemzeti parkjai
A kb. tucatnyi nemzeti erdő mellett egy nagy nemzeti parkot jelöltek ki: Sapo Nemzeti Park.[10] Kiterjedt trópusi esőerdő, ahol megtiltottak minden emberi tevékenységet.
Történelme
Antropológiai kutatások szerint Libéria térségének lakossága legkésőbb a 12. századra, de inkább régebbre megy vissza. A mende nyelvű népek nyugat felé terjeszkedtek, délre, az Atlanti-óceán felé szorítva számos kisebb etnikai csoportot. Ezek a népmozgások összefüggtek a régi szudáni Mali Birodalom 1375-ös bukásával, később a Szongáj Birodalom 1591-ben bekövetkezett bukásával. Ezen kívül hatott a belső vidékek elsivatagosodása, amely lakóit elköltözésre kényszerítette. Ezek az újonnan érkező emberek ismerték a pamutfonalat, a szövést, a vasmegmunkálást, rizst és szorgumot termesztettek, társadalmi és politikai intézményeiket a Mali és a Szongáj Birodalomtól örökölték.
Az ország partvidéke a 15. századtól vált ismertté a portugál hajósok előtt, akik 1461-ben fedezték fel és Bors-partnak nevezték el. A 16-18. század között a kikötőket folyamatosan rabszolga-kereskedők dúlták fel. Libéria ismert történelme tulajdonképpen az Amerikai Egyesült Államokban kezdődött, amikor ott a rabszolgaság megszüntetését követően az 1816-ban alapított Amerikai Kolonizációs Társaság az USA-ban felszabadított néger rabszolgákat letelepítette a területre. A felszabadított rabszolgák Afrikába történő visszatelepítésére a példát Anglia szolgáltatta, amikor 1787-ben Sierra Leonében megalapította Freetownt. Az első visszatelepülőket Libériába egy fehér misszionárius, Jehudi Ashmun vezette; 1821-ben érkeztek meg a Mesurado-fokra s egy évvel később várost alapítottak melyet James Monroe amerikai elnök tiszteletére Monroviának neveztek el. A visszatelepített rabszolgák több kolóniát is létesítettek a part mentén. Libéria a bevándorlók telepeinek egyesítése által alakult meg 1847. július 26-án, amely sokáig Nyugat-Afrika egyedüli független állama volt. 1857-ben magába olvasztotta a szintén Amerikából visszatelepítettek által alapított Marylandi Köztársaságot is.[11]
A telepesek szemében Afrika az ígéret földje volt, de nem integrálódtak az afrikai társadalomba. Afrikában ők az "amerikaiak". Az állam szimbólumai - a zászló, a jelszó, a címer - és a kormányzat formái az alapítók amerikai hátterét idézik. Az amerikai libériaiak vallásgyakorlata, szokásai és kultúrája a polgárháború előtti amerikai Dél viszonyaiban gyökereztek. Ezek az eszmék közvetítésükkel nagy hatást gyakoroltak a bennszülött afrikaiakra. Az új nemzet, ahogy ők felfogták, a telepes közösség és a hozzájuk asszimilálódó afrikaiak egybefejlődése. A partvidéki "amerikaiak" és a belső vidékek "bennszülöttei" közötti örökös ellenségeskedés visszatérő témája az ország történetének. Az amerikai-libériai kisebbség többnyire sikeresen törekedett a dominanciára és arra, hogy önmagukra mint a bennszülöttek megmentőire tekintsenek. Az ország neve az újlatin nyelveken és a latinban "a szabadság földje" jelentéssel bír, a hazáé, ahol nincs rabszolgaság.
Történelme során Libéria élvezte az Amerikai Egyesült Államok támogatását, nem hivatalos együttműködését. Libéria kormányzata, amelynek mintája az Amerikai Egyesült Államoké volt, formájában demokratikus volt, de lényegében nem. 1877 után az True Whig Party monopolizálta a politikai hatalmat az országban, a választott tisztségek elosztása a párton belül dőlt el, a választás lényegében kinevezéssé silányult. Az egymást követő kormányoknak két problémával kellett küzdeni: egyik a szomszédos gyarmati hatalmak, Nagy-Britannia és Franciaország nyomása, a másik a pénzügyi bizonytalanság - mindkettő veszélyeztette az ország szuverenitását. Libéria független tudott maradni Afrika gyarmatosításakor, de kiterjedt területeket vesztett, amelyeket Nagy-Britannia és Franciaország annektált. Gazdasági fejlődését hátráltatta a libériai árucikkek piacvesztése a 19. század végén és a túlzott eladósodás miatti hitelképtelenség. A hiteltörlesztés tőkét vont el a gazdaságtól.
Két jelentős esemény mozdította ki Libériát az elszigeteltségből. Az első 1926-ban volt: nagy koncessziós területet kapott az amerikai tulajdonú Firestone Plantation Company; ez lett az első lépés a libériai gazdaság (korlátozott) modernizálásában. A másik fontos esemény a második világháború volt, amikor az Amerikai Egyesült Államok a kölcsönbérleti törvény keretében műszaki és gazdasági segítséget nyújtott Libériának, elősegítendő a gazdasági fejlődést és társadalmi változásokat.
Az ország 1945-től tagja az ENSZ-nek.
1980-ban Samuel Kanyon Doe őrmester katonai puccsal megdöntötte az addig stabil államrendet. 1985-ben választási győzelmével megerősítette hatalmát. 1990-ben Charles Ghankay Taylor, Doe korábbi munkatársa gerilláival támadást intézett a főváros ellen. Doe-t meggyilkolták. Taylorék 1991-ben fegyverszünetet kötöttek Prince Johnsonnal, aki szintén aspirált az elnöki székre, s átmeneti elnöknek Amos Sawyert nevezték ki. 1992-ben azonban újra harcok kezdődtek. 1993-ra az ország szinte ketté szakadt, keleten Taylorék, nyugaton Johnsonék irányítottak. 2003 közepén végül az Egyesült Nemzetek Szervezet által kiküldött afrikai békefenntartó csapatok elfogták Taylort, Nigériába szállították és megkezdődött a békés állapotok helyreállítása.
Taylor távozása után 2003 végén ideiglenes kormány alakult. Elsődleges feladata a tisztességes és békés választások előkészítése volt. A békefenntartó csapatok védelme alatt Libériában sikeresen megtartották a 2005 őszi elnökválasztást. Október 11-én 23 jelölt indult, legesélyesebbnek George Weah kru nemzetiségű, nemzetközi hírű labdarúgó számított. Az első fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg a szükséges többséget, a második fordulóba Weah és Ellen Johnson-Sirleaf jutott. A november 8-án tartott második fordulót döntő fölénnyel Ellen Johnson-Sirleaf nyerte, egy Harvardon végzett közgazdász. Mindkét forduló békés és rendezett volt, a libériaiak ezrei vártak türelmesen, hogy leadhassák szavazatukat.
Az Amnesty International 2006. évi összefoglalója a libériai helyzetről: "Az erőszak elszórt kitörései továbbra is veszélyeztetik a békét. A korábbi lázadó harcosok erőszakkal is tiltakoznak lefegyverzésük és leszerelésük ellen, mivel akkor jövedelem nélkül maradnak. Lassú a haladás a rendőrség, a bírósági és büntetőbíróság rendszer megreformálásában, gyakori az erőszak a bűnelkövetőkkel szemben. Elfogadták a Független Emberjogi Országos Bizottság és az Igazság és Megbékélés Bizottsága felállításáról szóló törvényeket. 200 000-nél több belföldi és külföldre távozott menekült tért vissza otthonába, de a föld és tulajdon feletti vita gyakran okoz etnikai feszültséget. Az Egyesült Nemzetek Szervezet ismét szankciókat vezetett be a gyémánt- és fakereskedelem terén. A fegyveres konfliktus idején elkövetett bűnök büntetlenül maradtak."
2006-tól Ellen Johnson Sirleaf az ország elnöke, aki a Nobel-békedíjat is kiérdemelte az évek során. A 2017 decemberében megtartott elnökválasztást George Weah nyerte meg nagy fölénnyel Joseph Boakai eddigi alelnökkel szemben és lett Libéria 25. elnöke, aki 2018. január 16-án lép hivatalba.[12]
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
1847 óta Libéria köztársaság. 1984-ben új alkotmányt kapott, az amerikai modellt vették át. Libéria elnöki köztársaság.
Az ország elnökét 6 évre választják, aki az államfő, a kormányfő és a katonai főparancsnok. A parlament 2 kamarás. A felsőháznak a neve a szenátus (15 képviselő) és az alsóháznak a képviselőház (64 képviselő). A fehéreknek nincs szavazati joguk.
Politikai pártok
- National Patriotic Party (NPP) – kormánypárt
- Unity Party (UP) – ellenzék
- Liberia Action Party (LAP)
- Liberian People's Party (LPP)
- Liberia Unification Party (LUP)
- National Democratic Party of Liberia (NDPL)
- True Whig Party (TWP)
- United People's Party (UPP)
Elnökök
Közigazgatási beosztás
Libéria közigazgatási területi felosztásának három szintje van, területi szinten a legnagyobb egység a megye (county), amelynek alegysége a kerület (district), amelynek a legkisebb egysége a törzs (clan). A legújabb megye, Gbarpolu 2001-ben alakult.
| Megye | Főváros | Népesség (fő) | Terület (km2) |
|---|---|---|---|
| Bomi kerület | Tubmanburg | 82 036 | 1942 |
| Bong megye | Gbarnga | 328 919 | 8772 |
| Gbarpolu megye | Bopolu | 83 758 | 9689 |
| Grand Bassa megye | Buchanan | 224 839 | 7936 |
| Grand Cape Mount | Robertsport | 129 055 | 5162 |
| Grand Gedeh megye | Zwedru | 126 146 | 10 484 |
| Grand Kru megye | Barclayville | 57 106 | 3895 |
| Lofa megye | Voinjama | 270 114 | 9982 |
| Margibi megye | Kakata | 199 689 | 2616 |
| Maryland megye | Harper | 136 404 | 2297 |
| Montserrado megye | Bensonville | 1 144 806 | 1909 |
| Nimba megye | Sanniquellie | 468 088 | 11 551 |
| River Gee megye | Fish Town | 67 318 | 5113 |
| Rivercess megye | Rivercess | 65 862 | 5594 |
| Sinoe megye | Greenville | 104 932 | 10 137 |
Védelmi rendszer
Népesség
.jpg)
Népességének változása
| Lakosok száma | 1 120 314 | 1 283 304 | 1 497 356 | 1 775 200 | 2 163 835 | 2 066 060 | 2 365 290 | 3 124 222 | 3 821 440 | 5 214 030 |
| 1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2021 |
