Tanzániai Egyesült Köztársaság
Jamhuri ya Muungano wa Tanzania United Republic of Tanzania
Tanzánia zászlaja Tanzánia címere
Nemzeti mottó: Uhuru na Umoja (szuahéliül: Szabadság és Egység) Nemzeti himnusz: Mungu ibariki Afrika
Fővárosa	Dodoma
d. sz. 7° 16′, k. h. 36° 21′-7.2666666666667, 36.357.266667°S 36.350000°EKoordináták: d. sz. 7° 16′, k. h. 36° 21′-7.2666666666667, 36.357.266667°S 36.350000°E
Legnagyobb város	Dar es-Salaam
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Samia Suluhu Hassan
Miniszterelnök	Kassim Majaliwa
Hivatalos nyelv	szuahéli, angol
függetlenség	az Egyesült Királyságtól
Egyesítés	1964. április 26.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközösség Afrikai Unió Kereskedelmi Világszervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank UNAMID ACP-országok Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Southern African Development Community Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet World Customs Organization
Népesség
Népszámlálás szerint	57 310 019 fő (2017)[1]
Rangsorban	25
Becsült	63 500 000[2] fő (2022)
Rangsorban	25
Népsűrűség	68 fő/km²[3]
GDP	2005
Összes	27 006 millió  USD (99)
Egy főre jutó	738 USD (165)
HDI (2007)	0,530 (151) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	945 090 km²
Rangsorban	30
Víz	6,2%
Időzóna	EAT (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	Tanzániai shilling (TZS)
Nemzetközi gépkocsijel	EAT
Hívószám	255
Segélyhívó telefonszám	112 114 115
Internet TLD	.tz
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	AC power plugs and sockets: British and related types BS 1363
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Tanzániai Egyesült Köztársaság témájú médiaállományokat.

Tanzánia vagy hivatalosan Tanzániai Egyesült Köztársaság (szuahéli: Jamhuri ya Muungano wa Tanzania) Magyarországnál több mint tízszer nagyobb ország Kelet-Afrika indiai-óceáni partvidékén. Északnyugaton Ugandával határos; Kenya északkeletre; az Indiai-óceán keletre fekszik; délen Mozambik és Malawi, délnyugatra Zambia, míg Ruanda, Burundi és a Kongói Demokratikus Köztársaság nyugatra fekszik tőle. A Kilimandzsáró, Afrika legmagasabb hegye az ország északkeleti részén, a kenyai határ közelében található.

Két „fővárosa” van: a történelmi főváros, Dar es-Salaam, amely a gazdasági és kereskedelmi központja, és Dodoma, ahová a kormány az 1970-es években áthelyezte a fő igazgatási szerveket, és a törvényhozás központja.

Az országban több mint száz nyelvet beszélnek, így Kelet-Afrika nyelvileg legváltozatosabb országa.^[4] Az országnak de jure nincs hivatalos nyelve,^[5][6] bár a nemzeti nyelv a szuahéli.^[7] Emellett az angolt használják a külkereskedelemben, a diplomáciában, a felsőbb bíróságokon, valamint oktatási nyelvként a közép- és felsőoktatásban;^[8] míg Zanzibáron leginkább az arabot beszélik.

Etimológia

Az ország két szövetségi állama egykor brit mandátumterület volt: Tanganyika néven.

1961-ben nyerte el függetlenségét és 1964-ben egyesült Zanzibárral. A neve erre utal: Tan + Zan + a latinos ia-képző.^[9]

Földrajz

• 
  Domborzati térkép
• 
  Műholdas kép
• 
  Térkép magyar helynevekkel

K e n y a Uganda K o n g ó Ruanda Burundi Z a m b i a M o z a m b i k M a l a w i Arusha Dar es Salaam Dodoma Iringa Kigoma Mbeya Morogoro Moshi Mtwara Mwanza Sumbawanga Tabora Tanga Indiai- óceán Viktória- tó Tanganyika-tó Nyasza-tó Rukwa-tó Nátron-tó Pemba Zanzibár Mafia Kilimandzsáró Gombe N.P. Ngorongoro Serengeti térkép szerkesztése

Domborzata

Felszínének zömét a kelet-afrikai-magasföld hullámos szavannája uralja. A fennsíkból északon hatalmas vulkánok emelkednek ki, amelyek közül a Kilimandzsáró hegység csúcsa, a Kibo (Uhuru) Afrika legmagasabb pontja is.

Az 1000-1300 méter magas fennsíkból nyugaton éles törésvonal mentén, meredeken szakad le a Közép-afrikai árokba, amelynek délen szerteágazó törésvonalai mentén lávatakarók terülnek el, illetve nagyrészt már kialudt vagy szunnyadó tűzhányók magasodnak. A Közép-afrikai árok nyugati oldalán alakult ki a Föld egyik legnagyobb kalderája: a Ngorongoro átlagosan 700 m magas peremei 326 km²-es síkságot öveznek. A magasföld keleti oldala fokozatosan ereszkedik le az Indiai-óceánt kísérő, dél felé szélesedő sík és dombvidékre. A kristályos alapkőzet tönkjéből élesen elkülönülő szigethegységek emelkednek ki (Usambara-hegység, 2462 m; Uluguru-hegység, 2552 m).^[10]

A tengerpartot korallzátonyok és kisebb-nagyobb korallszigetek szegélyezik.

Vízrajza

A Kelet-afrikai-árok vonalában található a Nyasza- (Malawi-) és a Tanganyika-tó. A Viktória-tó vízgyűjtő területének vizei végső soron a Níluson át a Földközi-tengerbe jutnak, míg az ország nagy része az Indiai-óceán vízgyűjtő területe.

Leghosszabb folyói – a Pangani, a Rufidzsi (Rufiji) és a déli határt követő Ruvuma – az Indiai-óceán felé tartanak. Nem hajózhatók, zuhatagos szakaszaik vízenergia-tartaléka nagy.^[10]

A magasföld és az árkok egyes részei lefolyástalanok. A mellékárokban levő Rukwa-tó és a K-afrikai-árokban mélyülő néhány kisebb tó (Nátron-, Manyara- és Eyasi-tó) enyhén sós vizű.^[10]

Éghajlata

Tanzánia változatos földrajzi jellemzői változatos éghajlati feltételekkel párosulnak. A fennsíkokra a trópusi éghajlat a jellemző,de a tszf. magasság miatt nagy részén elég hűvösek az éjszakák. Az Indiai-óceán partszakaszán forró, párás, trópusi klíma van, amelyet némiképp enyhít a tenger közelsége. Az ország északkeleti hegyi lankáin azonban szinte egész évben mérsékelt éghajlat van.

A magasföld és a vulkáni kúpok keleti, délkeleti lejtői évi 1500-2000 mm csapadékot kapnak. A fennsík mélyebben fekvő részei és a kelet-afrikai-árok azonban szárazak (évi átl. csapadék 400–800 mm). Tanzánia nagy részén egy esős évszak van (nov.-ápr/máj.), de északon megfigyelhető kettős csapadékmaximum.^[10]

Élővilág, természetvédelem

Növényzete változatos. A tengerpartot mangrovemocsarak, illetve pálmaligetek kísérik. Az ország belsejében a csapadékviszonyoknak megfelelően száraz, rövid füvű, bozótos vagy hosszú füvű szavanna (a legnagyobb kiterjedésű természetes állományok, például a Serengeti Nemzeti Park) és 15–20 m magas, laza lombkoronájú, főként lombhullató pillangósvirágú fákból álló szavannaerdők vannak. A gyepszintet főként homokfű, fenyérfű, tőtipan alkotja. A zárt gyepet ernyő alakú selyemakác és akácia csoportjai, nyálkafa, balzsamfa, majomkenyérfa szakítják meg.

Trópusi esőerdők csak a magashegységek (Kilimandzsáró, Meru, Uluguru-hegység) oldalain nőnek. A hegylábakon 500–700 m magasságig zárt, lombhullató erdők, felettük síkvidéki esőerdők, 1500–1700 m magasságon hegyi esőerdők, feljebb alacsonyabb köderdők vannak. 3000 m körül bambuszosok, törpeerdők váltakoznak, felettük hangafélék alkotta havasi cserjések díszelegnek. 4000 m felett száraz, hideg sivatagi, félsivatagi növényzet van.^[11]

Állatvilága egyedülállóan gazdag, megóvására világhírű nemzeti parkokat hoztak létre. Sehol máshol a Földön nem látható ennyi gnú, zebra és antilop - és a Tanzániára jellemző síkságok megkönnyítik a vadvilág szemlélését. Elefánt-, bivaly-, víziló- és csimpánz állománya is a világ legnagyobbjai közé tartozik.

Lásd még: Kategória:Tanzánia állatvilága

Nemzeti parkjai

Képek

A terület gazdag állatvilágát nemzeti parkok és más védett területek védik.

Bővebben: Tanzánia védett területei

• Arusha Nemzeti Park
• Gombe Nemzeti Park
• Kilimandzsáró Nemzeti Park
• Manyara-tó Nemzeti Park
• Serengeti Nemzeti Park

Természeti világörökségei

Bővebben: Tanzánia világörökségi helyszínei

• Kilimandzsáró Nemzeti Park
• Ngorongoro Természetvédelmi Terület
• Serengeti Nemzeti Park
• Selous Vadrezervátum

Történelme

A Kr. e. 2-1. évezred fordulóján kusita csoportok, az ezredfordulón bantuk (Ny-Afrika felől), a Kr. e. 1. évezred vége felé legeltető állattenyésztéssel foglalkozó nílusi népek (É felől) csoportjai vándoroltak a mai ország területére.

A partvidéken és a közeli szigeteken a Kr. u. 1. évezred első felében városi jellegű települések, majd kisebb (szuahéli) városállamok és köréjük szerveződő kisebb fejedelemségek jöttek létre (Pemba, Kilwa stb.). Ezek a 10-12. század folyamán felvették az iszlám hitet. A szárazföld belsejében élő népek továbbra is törzsi-nemzetségi keretek között éltek, amelyek felbomlása csak a 18-19. század fordulóján kezdődött meg.^[11]

Az ország partvidékét az európaiak közül a portugálok fedezték fel a 16. század elején. Zanzibár ekkor az arabok kezén volt már. A portugálokat a 17. század végén Omán szorította ki. A 18. században a Kelet-afrikai partvidék fokozatosan a zanzibári szultán (Omán vazallusa) uralma alá került.

1889-ben a németek gyarmatosították az országot Német Kelet-Afrika néven. Az első világháború után a Népszövetség brit mandátumterületté tette. (Kivéve egy kis területet északnyugaton, amelyet Belgiumhoz csatoltak és később abból lett Ruanda és Burundi).

A brit uralom 1961-ben viszonylag békés körülmények között ért véget, különösen, ha a szomszédos Kenyához hasonlítjuk. A függetlenné válás időszakának vezető államférfija Julius Nyerere volt. Eredetileg tanár volt, amikor az 1950-es évek elején belépett a politikai életbe. 1953-ban őt választotta elnökévé a Tanganyikai Afrikai Szövetség (TAA), mely egy civil szervezet volt, amelyben a közszolgálat dolgozói domináltak. A TAA 1954-ben átalakult, utódja, a Tanganyikai Afrikai Nemzeti Unió (TANU) politikai párt volt. A TANU fő célja Tanganyika nemzeti szuverenitásának kivívása volt. Tagtoborzó kampányt indított, és egy éven belül a TANU volt az ország fő politikai szervezete. Nyerere 1960-ban a brit igazgatás alatt álló Tanganyikában lett első miniszter, ezt a tisztségét megtartotta 1961-ben, amikor Tanganyika hivatalosan független ország lett.

Nyerere röviddel a függetlenség kivívása után, első elnöki időszakában, az arushai nyilatkozatban balra fordult, elkötelezte magát a pánafrikai szocializmus, a társadalmi szolidaritás, a kollektív áldozat és az „ujamaa” (családiasság) mellett. A nyilatkozat után államosították a bankokat és az ipari nagyüzemeket.

Amikor a szomszédos Zanzibárban a balos zanzibári forradalom megfosztotta trónjától a szultánt és az ország 1963-ban függetlenné vált, a sziget Tanganyikához csatlakozott és 1964. április 26-án új ország keletkezett, Tanzánia. A két, addig különálló állam unióját sok zanzibári vitatta (köztük olyanok is, akik egyebekben a forradalom hívei voltak), de elfogadta mind Nyerere kormánya, mint a Zanzibári Forradalmi Kormány, mint saját értékeinek és céljainak megvalósulását.

Az 1970-es évek végén esett Tanzánia termékeinek ára, miközben a kőolaj ára emelkedett. Ez Tanzánia gazdaságát nehéz helyzetbe hozta. Tanzánia a kommunista Kínához igazodott, attól remélve segítséget szociális vállalkozásaihoz. A kínaiak gyors segítséget nyújtottak, de csaknem minden általuk támogatott beruházást importált kínai munkaerővel építettek fel. Ugyanekkor Tanzániában erőszakos módon hoztak létre nagy szövetkezeti gazdaságokat, amelynek eredménye a mezőgazdaság hatékonyságának romlása, csökkenő termésmennyiség lett. A kollektivizálás következtében Tanzánia a nehezen élő farmerek országából az éhező szövetkezeti parasztok földje lett. Az 1980-as években az országban a gazdasági válság következtében zűrzavar uralkodott el, a társadalmi igazságosság célja egyre illuzórikusabbá vált, terjedt a felismerés, hogy a szocializmus felépítése nem lehetséges. Ugyan a döntés mélységesen népszerűtlen volt, de a tanzániai kormány az 1980-as évek közepén feltételekhez kötött hiteleket vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól. „Strukturális átalakításra” vállalkoztak. A feltételek között szabott határidők voltak az állami szektor majdnem teljes felszámolására (az Afrikában szokásos mérték alá), a pénzügyi és mezőgazdasági piac deregulációjára.

1978-ban fegyveres konfliktus tört ki Uganda és Tanzánia között.

Bővebben: Ugandai-tanzániai háború

Az 1980-as évek közepétől a korai 1990-es évekig Tanzánia nemzeti összterméke (GDP) lassan nőtt, miközben a szegénység elmélyült.

1995-ben tartottak első ízben szabad választásokat.

Politika és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Az ország elnöki rendszerű köztársaság. Az alkotmányt 1992-ben módosították.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Elnökök

• 1964. október 29. – 1985. november 5.: Julius Nyerere
• 1985. november 5. – 1995. november 23.: Ali Hassan Mwinyi
• 1995. november 23. – 2005. december 21.: Benjamin Mkapa
• 2005. december 21. – 2015. november 5.: Jakaya Kikwete
• 2015. november 5. – 2021. március 17.: John Magufuli
• 2021. március 19. óta Samia Suluhu Hassan

Politikai pártok

Jogállamiság

A parlament sokat veszített korábbi erejéből és függetlenségéből, és a végrehajtó hatalom (kormány) eszközévé vált a fékek és ellensúlyok szerveként betöltött szerepének rovására.^[12]

Míg a hatalmi ágak szétválasztását az alkotmány rögzíti, a valóságban a végrehajtó hatalom dominál, és sem a törvényhozás, sem az igazságszolgáltatás nem igazán független.^[12] Bár Tanzánia viszonylag jól szervezett országként jellemezhető, a közigazgatás hajlamos az eredménytelenségre.^[12]

A közpénzek elsikkasztása és a korrupció jellemző a politikai és közigazgatási életben.^[12] A politikai befolyás és a korrupció, főleg az alacsonyabb szintű bíróságokon, korlátozza az igazságszolgáltatás függetlenségét.^[12]

Emberi jogok

Tanzániában a homoszexualitás illegális, amelyért akár életfogytiglani börtönbüntetéssel is járhat.^[13] A Pew Research Center 2007-es felmérése szerint a tanzániaiak 95 százaléka úgy gondolta, hogy a homoszexualitást nem szabad elfogadnia a társadalomnak.^[14]

A törvények többnyire előírják az emberek egyenlőségét. Vannak azonban olyan diszkriminatív törvények, mint például az öröklési és házassági törvények, amelyek hátrányosan különböztetik meg a nőket.^[12]

Közigazgatási beosztás

2016-ban Tanzánia harmincegy régióra (mkoa) oszlik.^[15][16]

Védelmi rendszer

Védelmi kiadások: GDP 1,14%-a (2016).

A Tanzániai népi hadsereg (Jeshi la Wananchi la Tanzania, JWTZ) felépítése:

• Szárazföldi hadsereg
• Tengeri haderő (ide tartozik a parti őrség is)
• Légierő
• Nemzeti gárda (2007 óta)

Népesség

Népességének változása

Képek

Általános adatok

Népesség növekedési ráta: 2,79% (2015, becslés)^[17]

Városi lakosság 2015-ben: a teljes népesség 31,6%-a.^[17]

Nemek aránya (2008):

• születéskor: 1,03 férfi/nő
• 15 év alatt: 1 férfi/nő
• 15-64 év között: 0,97 férfi/nő
• 65 év felett: 0,78 férfi/nő
• teljes népesség: 0,98 férfi/nő

Várható átlagéletkor (2008):

• teljes népesség: 51,45 év

Legnépesebb települések

Bővebben: Tanzánia városai

Etnikai megoszlás

A lakosság etnikailag vegyes, legnagyobbrészt különféle bantu nyelvű törzsekhez tartozik.

Legnagyobb számban szukumák élnek itt (12%). További főbb népcsoportok: a Kilimandzsáró déli lejtőin csaggák, illetve nyamvezik, kondék, haják. A pásztorkodó hamita és nilóta törzsek (pl. maszaik) a lakosság 5%-át alkotják. A tengerparton és a nagyobb városokban indiaiak, arabok és európaiak is élnek, számuk azonban elenyésző.^[11]

Nyelvi megoszlásszerkesztés

Tanzániában több mint 100 különböző nyelvet beszélnek, így ez Kelet-Afrika nyelvileg legváltozatosabb országa.^[4] A lakosság túlnyomó zöme a bantu nyelvek valamelyikét használja.

Az országnak de jure nincs hivatalos nyelve,^[5][6] bár a nemzeti nyelv a szuahéli.^[7] A lakosok körülbelül 10%-a beszéli első nyelvként, és kb. 90%-a második nyelvként.^[4]

A szuahélit a parlamentben, az alsófokú bíróságokon és oktatási nyelvként az általános iskolában használják. Az angol nyelvet használják a külkereskedelemben, a diplomáciában, a felsőfokú bíróságokon, valamint a közép- és felsőoktatásban oktatási nyelvként használják;^[4] de a tanzániai kormány azt tervezi, hogy megszünteti az angolt, mint elsődleges oktatási nyelvet.^[8]

Vallási megoszlásszerkesztés