Kenya -

	Kenyai Köztársaság
	Jamhuri ya Kenya; Republic of Kenya
; Kenya zászlaja	; Kenya címere
	Nemzeti mottó: Harambee (Dolgozzunk Együtt); Nemzeti himnusz: Ee Mungu Nguvu Yetu
Fővárosa	Nairobi
	é. sz. 0° 06′, k. h. 38° 00′Koordináták: é. sz. 0° 06′, k. h. 38° 00′
Államforma	köztársaság
	Vezetők
elnök	William Ruto
Hivatalos nyelv	szuahéli, angol
függetlenség	az Egyesült Királyságtól
kikiáltása	1963. december 12.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete; Nemzetközösség; Afrikai Unió; Kereskedelmi Világszervezet; Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank; Nemzetközi Fejlesztési Társulás; Nemzetközi Pénzügyi Társaság; Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség; Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja; Afrikai Fejlesztési Bank; UNAMID; ACP-országok; Interpol; Vegyifegyver-tilalmi Szervezet; UNESCO; Föld-megfigyelési Csoport; Egyetemes Postaegyesület; Nemzetközi Távközlési Egyesület; Meteorológiai Világszervezet; Egészségügyi Világszervezet; World Customs Organization;
	Népesség
Népszámlálás szerint	48 468 138 fő (2017)
Rangsorban	27
Becsült	56 400 000 fő (2022)
Rangsorban	27
Népsűrűség	94 fő/km²
GDP	2006
Egy főre jutó	1200 USD
	Földrajzi adatok
Terület	581 787 km²
Rangsorban	46
Időzóna	EAT (UTC+3)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	Kenyai shilling (KES)
Nemzetközi gépkocsijel	EAK
Hívószám	254
Segélyhívó telefonszám	112; 999;
Internet TLD	.ke
Villamos hálózat	240 volt
Elektromos csatlakozó	BS 1363
Közlekedés iránya	bal
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kenyai Köztársaság témájú médiaállományokat.

Kenya vagy hivatalosan a Kenyai Köztársaság (szuahéli: Jamhuri ya Kenya) a kelet-afrikai magasföldön, az Egyenlítő mentén fekvő ország. Északról Etiópia, északnyugatról Dél-Szudán keletről Szomália, délről Tanzánia, nyugatról Uganda és délkeletről az Indiai-óceán határolja.

A mai Kenya a Brit Birodalom által 1895-ben alapított protektorátusból és az azt követő, kenyai gyarmatból jött létre, 1963 óta független.

A gazdasága Kelet- és Közép-Afrika egyik legnagyobb gazdasága,^[4]^[5] Nairobi jelentős regionális kereskedelmi központként szolgál.^[5]

Földrajz

Bővebben: Kenya földrajza

Eldoret

Kisumu

Lamu

Malindi

Mombasa

Nairobi

Nakuru

Nyeri

Baringo-tó

Indiai-óceán

T
a
n
a

Turkana-tó

Viktória-
tó

Elgon-hegy

Kenya-hegy

Kilimandzsáró

Amboseli

Masai Mara

Nakuru-tó

térkép szerkesztése

Domborzat

A keskeny parti síkság 500-600 méter magas dombvidéki tájjal megy át a Kelet-afrikai magasföldön. A magasföld északkeleti és déli része füves puszta, sztyepp.

Az ország természeti képét a Nagy-hasadékvölgy uralja. A szédítő mélységű szurdokvölgyek lenyűgöző láncolata 5000 km hosszan követi a földkéreg repedését. A Nagy Hasadékvölgy pompás geológiai érdekességei a jellegzetes kerek csúcsú kúphegyek és a keskeny, mély, gyakran tavakkal kísért "vályúk", az Elgon-hegy, Kenya-hegy és a már Tanzániában levő Kilimandzsáró (5895 m).

Kenya legmagasabb pontja a Kenya-hegy, amelyről a nevét kapta az ország, 5199 méter magas. Legalacsonyabb pontja az Indiai-óceán partvidéke a tengerszinten.

A Nagy Hasadékvölgy választja el az óceánpart síkságait és a belső fennsíkokat a Viktória-tó partját szegélyező domboktól. Nairobi, a főváros, a Nagy Hasadékvölgy keleti peremén, a Központi-magasföld területén fekszik.

Kenya földrajzilag négy fő tájegységre tagolható:

Parti síkság
A Nagy-hasadékvölgy
A Központi-magasföld
A Viktória-tó és az észak-kenyai száraz puszták vidéke.

Műholdas kép
Domborzati térkép
Főbb régiók, tartományok
Főbb nemzeti parkok, folyók, települések
Éghajlati térkép (angolul)

Vízrajz

Két legjelentősebb folyója a Tana és az Athi-Galana-Sabaki. Utóbbi Malindi mellett ömlik az Indiai-óceánba. A Tana Malindi és Lamu között nagyjából félúton éri el a torkolatát.

Legnagyobb tavai a Viktória-tó és a Turkana-tó (ez utóbbit Rudolf-tó és Jáde-tenger néven is emlegetik). A tűzhányók krátereiben és a Nagy Hasadékvölgy fenekén kisebb-nagyobb sós tavak bújnak meg.

Éghajlat

Kenya éghajlata trópusi. Egész évben meleg, az évszakokat a csapadék különbözteti meg. Két esős évszak van, a hosszabb, csapadékosabb áprilistól júniusig tart, október-novemberben van egy kevésbé intenzív esős időszak. Legcsapadékosabb a partvidék, legszárazabb az ország északi-északkeleti része.

Élővilág, természetvédelem

Kenyában minden nevezetesebb afrikai állat nagy számban található. A nemzeti parkok rendszere kiterjedt területeken óvja az állatvilágot, az ország területének 6%-át foglalják el.^[6] A természeti környezetre a legnagyobb veszélyt a gyorsan szaporodó népesség, illetve az emberi tevékenység következményei jelentik.

Jellegzetes főemlősök:^[7] cerkófmajomformák (fehérbarkójú-, kék-), kutyafejű pávián, zászlósfarkú kolobusz, fülesmakifélék, tömpefarkú tobzoska, sakál, lapátfülű róka, fokföldi vidra, méhészborz, petymeg, mongúzfélék, foltos hiéna, szervál, karakál, leopárd, oroszlán, afrikai elefánt, szirtiborz, hiénakutya (veszélyeztetett faj), zebra, keskenyszájú orrszarvú (veszélyeztetett faj), varacskos disznó, nílusi víziló, zsiráf, tarka guib, kis kudu, jávorantilop, kafferbivaly, szürke duiker, gyűrűsfarkú víziantilop, fekete lóantilop, nádiantilop, tehénantilop, nyársas antilop, szasszabi, szassza, csíkos gnú, impala, gazella.

Lásd még: Kategória:Kenya élővilága

A Kenya-hegy a 2. legmagasabb Afrikában
Út a Tsavo East Nemzeti Parkban
Zsiráf a Nairobi Nemzeti Parkban, háttérben a főváros, Nairobi toronyházaival

Információ forrás:

Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0

felhasználási feltételeket

Source: Kenya

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]