Ez a szócikk az 1963. évről szól. Az 1963-as számról szóló cikket lásd itt: 1963 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek

Évek: 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962 – 1963 – 1964 – 1965 – 1966 – 1967 – 1968

Események

• március 21. – Hivatalosan bezárják az Alcatraz börtönszigetet.
• április 5. – Forró drótot létesítenek a Fehér Ház és a Kreml között.
• április 7. – A jugoszláv szövetségi parlament elfogadja az ország második alkotmányát, amely Jugoszláviát föderatív szocialista köztársasággá nyilvánítja.
• április 8. – Román–kínai kereskedelmi egyezmény megkötése.
• április 11. – XXIII. János pápa kiadja a „Pacem in terris” (Békét a földön) kezdetű szociális enciklikát, melynek témája a béke és az emberi jogok.^[1]
• május 29–30. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága dönt a gazdaságpolitika korrekciójáról, felülvizsgálva néhány voluntarista^{[a 1]} döntést.^[2]
• június 23. – John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök németországi látogatása során kijelenti: „Berlini vagyok!”
• június 30. – Jugoszláviában a Tito utáni első kormányfő Petar Stambolić.^[3]
• július 15–25. – Az USA, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió aláírják a légkörben, a világűrben és a víz alatt történő atomrobbantásokat betiltó szerződést.
• július 16. – Balatonfüreden felavatják Európa első viziszinpadát. ^[4]
• július 26. – Súlyos károkkal járó földrengés a jugoszláviai Szkopjéban. (A macedón főváros 80%-a romba dől.)^[5]
• augusztus 5. – Szovjet–brit–amerikai szerződés aláírása Moszkvában a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek tilalmáról.^[6]
• augusztus 20. – A Szabolcs-Szatmár megyei Aporliget rákapcsolódik az országos elektromos hálózatra, ezzel hetvenkilenc év után befejeződik Magyarország villamosítása, az áramszolgáltatás minden településen elérhető.^[7][8]
• augusztus 22. – A CSKP központi lapja, a Rudé právo tájékoztatást tesz közzé az 1949-54 közötti időszak politikai pereiről.^[9]
• augusztus 28. – Martin Luther King elmondja Van egy álmom… kezdetű beszédét.
• szeptember 9–12. – Kádár János Jugoszláviában.^[10]
• szeptember 18–22. – Josip Broz Tito látogatása az USA-ban.
• szeptember 20. – Csehszlovákiában a sztálinista politika exponensét, Viliam Široký-t leváltják kormányfői tisztségéből, utóda Jozef Lenárt.^[11]
• október 10. – Életbe lép az atomrobbantási kísérletek betiltását tartalmazó szerződés.
• október 22–23. – A „Big Lift” fedőnév alatt végrehajtott hadgyakorlat során 14 500 amerikai katonát szállítanak repülőgépen az USA-ból az NSZK-ba, az Egyesült Államok azon képességének demonstrálására, hogy szükséghelyzetben gyorsan meg tudja erősíteni a NATO–erőket Európában.
• november 22.
  • Merénylet John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke ellen Dallasban (Texas). (A hivatalos verzió szerint Lee Harvey Oswald lőtte le.)
  • Lyndon B. Johnson veszi át az Egyesült Államok elnöki hivatalát.^[12]
• november 24.
  • Lyndon B. Johnson nyilatkozatban fejezi ki szándékát, miszerint folytatja a Dél-Vietnámnak adott katonai és gazdasági segítségnyújtást
  • A világ első élő, egyenes adású televíziós gyilkossága, amikor Jack Ruby lelőtte Lee Harvey Oswaldot.
• november 25. – Jacqueline Kennedy meggyújtja a John F. Kennedy örökmécsesének lángját az elnök temetési szertartásának végeztével.
• november 30. – Budapesten átadják az első gyalogos aluljárót az Astoriánál.
• december 12. – Kenya elnyerte függetlenségét az Egyesült Királyságtól.
• december 18–19. – A CSKP KB felülvizsgálja a szlovákiai „burzsoá nacionalizmussal” kapcsolatos téziseket, de nem intézkedik a koncepciós perek kivitelezőinek felelősségre vonásáról és áldozataik rehabilitálásáról.^[13]
• december 30. – VI. Pál pápa kinevezi Krakkó érsekévé Karol Wojtyła krakkói segédpüspököt. (A kommunista hatóságok jóváhagyták a kinevezését, mert úgy ítélték meg, hogy nem foglalkozik politikával.)^[14]

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán – Az első sikeres tüdőátültetés. (A transzplantáció az amerikai James Hardy nevéhez fűződik.)^[15]

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1963-ban

1963 a filmművészetben

1963 az irodalomban

• Bohumil Hrabal: Perlička na dně (Gyöngyöcske a mélyben)^[16]
• Ladislav Fuks: Pan Theodor Mundstock (Mundstock úr)^[17]
• Fábry Zoltán: Harmadvirágzás^[18]

1963 a zenében

Fontosabb külföldi albumok

• The Beatles: Please Please Me, With the Beatles
• Bob Dylan: The Freewheelin’ Bob Dylan
• The Beach Boys: Surfin’ U.S.A., Surfer Girl, Little Deuce Coupe

1963 a tudományban

• Valentyina Tyereskova, a világ első női űrhajósa Föld körüli pályára áll a Vosztok–6 űrhajóval
• A Ganz-Mávag elkezdte a V43 sorozatszámú villanymozdonyok gyártását, szilícium egyenirányító felhasználásával, külföldi licence alapján.

1963 a légi közlekedésben

1963 a vasúti közlekedésben

1963 a sportban

• Jim Clark nyeri a Formula–1-es világbajnokságot a Lotus csapattal.
• december 1. – Ghána először nyeri meg az Afrikai Nemzetek Kupáját.
• Imperiál megnyeri a 41. Magyar Derby-t
• A Ferencváros nyeri az NB1-et. Ez a klub 18. bajnoki címe. Az év őszén egyfordulós bajnokságot rendeztek 1963-as őszi NB1 melyet a Győri Vasas ETO nyert, ez a klub első bajnoki címe.

1963 a televízióban

• november 23-án mutatták be először a Doctor Who sorozatot, ami jelenleg a leghosszabb ideje futó sci-fi sorozat. Továbbá ez a legrégebbi élőszereplős időutazós tévésorozat.

1963 a jogalkotásban

Születések

• január 4. – Till Lindemann, a Rammstein nevű német zenekar énekese
• január 13. – Tóth Lajos, animációs tervező
• január 18. – Jakupcsek Gabriella, magyar újságíró, tv-riporter
• január 26. – José Mourinho, portugál labdarúgóedző
• január 30. – Thomas Brezina, osztrák ifjúsági író
• február 9. – Brian Greene, fizikus, tudományos ismeretterjesztő író
• február 17. – Michael Jordan, amerikai kosárlabdázó
• március 1. – Thomas Anders, német énekes, a Modern Talking egykori tagja
• március 20. – David Thewlis, angol színész
• március 21. – Ronald Koeman, holland labdarúgó, edző
• március 27.
  • Quentin Tarantino, amerikai filmrendező
  • Xuxa, Braziliai zongorista, színésznő
• április 2. – Kún Csaba, a Ghymes együttes billentyűse († 2020)
• április 7. – Bogdán János tanár, a Gandhi Gimnázium igazgatója, a Roma Polgárjogi Alapítvány alapító tagja († 1999)
• április 13. – Garri Kaszparov, orosz sakkvilágbajnok, politikus
• április 16. – Gesztesi Károly, magyar színész, szinkronszínész († 2020)
• május 5. – Prince Ital Joe, dominikai születésű, amerikai rapper († 2001)
• május 11. – Natasha Richardson, angol színésznő († 2009)
• május 25. – Anne Consigny, francia filmszínésznő
• május 31. – Orbán Viktor, magyar politikus, miniszterelnök
• június 9. – Johnny Depp, amerikai színész
• június 10. – Jeanne Tripplehorn, Amerikai színésznő
• június 25. – George Michael, angol énekes-dalszerző († 2016)
• július 5. – Edie Falco amerikai színésznő
• július 17. – John Ventimiglia amerikai színész
• július 22. – Emilio Butragueño, spanyol labdarúgó
• augusztus 1. – Coolio amerikai rapper, színész, producer († 2022)
• augusztus 3. – James Hetfield, a Metallica frontembere
• augusztus 6. – Kevin David Mitnick, amerikai biztonsági szakember és író
• augusztus 9. – Whitney Houston, amerikai énekesnő († 2012)
• augusztus 11. – Bada Tibor, festőművész, költő, előadóművész († 2006)
• augusztus 22. – Tori Amos, amerikai zongorista, énekesnő, producer
• augusztus 25. – Miro Cerar, szlovén miniszterelnök
• szeptember 1. – Kropkó Péter, triatlonista
• szeptember 4. – John Vanbiesbrouck, amerikai jégkorongozó
• szeptember 6. – Kiprich József, válogatott labdarúgó, edző
• szeptember 22. – Kurucz Péter, újságíró, főszerkesztő–műsorvezető
• szeptember 29. – Dezsőffy Rajz Katalin, magyar szinkronrendező
• október 10. – Kiss Ottó, költő, író
• október 14. – Németh Zsolt, magyar közgazdász, országgyűlési képviselő
• október 19. – Laurent belga királyi herceg, II. Albert belga király második fia
• október 28. – Eros Ramazzotti, olasz énekes
• november 1. – Borbély Szilárd költő, író, irodalomtörténész († 2014)
• november 17. – Bács Kati, magyar színésznő
• november 19. – Peter Schmeichel, dán futballkapus
• december 3. – Romsics Imre, a kalocsai Viski Károly Múzeum igazgatója
• december 18. – Brad Pitt, amerikai filmszínész
• december 26. – Lars Ulrich, a Metallica dobosa
• december 29. – Breyer Zoltán, magyar színész († 2009)

Halálozások

• január 23. – Józef Gosławski, lengyel szobrász- és éremművész (* 1908)
• január 29. – Robert Frost, négyszeres Pulitzer-díjas amerikai költő (* 1874)
• február 5. – Barsi Ödön, magyar színész, író, rendező (* 1904)
• február 6. - Abd el-Krim, marokkói szabadságharcos és gyarmatosításellenes politikus (* 1882)
• február 10. – Milotay István, jobboldali politikus, Gömbös Gyula és Imrédy Béla támogatója (* 1883)
• február 11. – Sylvia Plath amerikai költő, író, novellista (* 1932)
• február 16. – Lajtha László, magyar zeneszerző, népzenekutató (* 1892)
• február 24. – Farkas Jenő, gépészmérnök, járműtervező (* 1881)
• március 22. – Székely Mihály operaénekes (* 1901)
• május 5. – Kármán Tódor, gépészmérnök, az aerodinamika és az űrkutatás kiemelkedő alakja (* 1881)
• május 7. – Baktay Ervin, festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, fordító (* 1890)
• május 19. – Jakabffy Elemér erdélyi magyar politikus, az Országos Magyar Párt 1922–1938 közötti alelnöke, publicista, az MTA tagja (* 1881)
• május 24. – Zádor István, festőművész, grafikus (* 1882)
• május 24. – Gulyás Pál, irodalomtörténész, könyvtáros (* 1881)
• június 2. – Hajós Henrik, úszó (* 1886)
• június 3. – XXIII. János pápa, a II. vatikáni zsinat összehívója (* 1881)
• június 16. – Prohászka Lajos a kultúrfilozófia és a neveléstudomány művelője (* 1897)
• július 15. – Szélyes Lajos magyar állatorvos, egyetemi tanár (* 1885)
• augusztus 31. – Georges Braque, francia festőművész (* 1882)
• szeptember 4. – Robert Schuman, luxemburgi születésű német-francia politikus, az Európai Unió alapítóinak egyike (* 1886)
• szeptember 18. – Benedek Tibor, színész, konferanszié (* 1911)
• szeptember 28. – Sík Sándor, író, költő, tanár (* 1889)
• október 1. – William „Mac” Brazel, amerikai farmer, a roswelli ufószerencsétlenség állítólagos szemtanúja (* 1899)
• október 10. – Édith Piaf, francia énekesnő (* 1915)
• november 20. – Vaszary János magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró (* 1899)
• november 22. – John F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke (* 1917)
• november 22. – Aldous Huxley, angol származású amerikai biológus, író, a "Szép új világ / Brave New World" szerzője (* 1894)
• november 22. – Clive Staples Lewis, huszadik századi angol író, irodalomtörténész, gondolkodó, teológiai művek írója (* 1898)
• november 24. – Lee Harvey Oswald, John F. Kennedy amerikai elnök gyilkosa (* 1939)
• november 26. – Amelita Galli-Curci, olasz származású amerikai opera-énekesnő (* 1882)
• december 2. – Sabu, indiai születésű amerikai színész (* 1924)
• december 23. – Klemm Antal nyelvész, finnugrista, a magyar és finnugor történeti mondattan kiváló tudósa, az MTA tagja (* 1883)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Megjegyzések

1. ↑ Olyan szubjektív idealista álláspont, amely az emberi akaraton kívüli tényezőket egyáltalán nem veszi figyelembe.

Jegyzetek

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992) 
• ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1963 témájú médiaállományokat.